Magyar Narancs, 2014. június 12.
Lannert Judit Miért nem megy a magyarnak a matek? alcímű cikkhez tennék hozzá egy illusztrációt.
Fiam másodikos, a Dinasztia kiadó "A matematika csodái, 2. osztály" könyvéből tanulnak. Lannert Judit minden észrevételével egyetértve (a tanterv túl sok ismeretet ad át, alapvető megalapozás nélkül) egy példát emelnék ki, ami a matematika oktatása és használata közötti rést részben magyarázhatja. A szorzótáblához érve kiderül, hogy a tankönyv szerint 2°4 négy darab kételemű halmazt jelöl, míg 4°2 két darab négyeleműt. Gyerekem, aki a magyar nyelvhasználatot követve próbálta a halmazábrákat és a szorzatokat összekötni, sorozatban vétette első nap a hibákat, de aztán átállt. Azt mondta, először kitalálja a helyes megoldást, aztán az ellenkezőjét veszi, és azt írja be válaszként. (Ez az a mondat, amit legkevésbé szerettem volna hallani tőle az iskolával kapcsolatban.)
Az (egyébként minden tiszteletet megérdemlő, kiváló pedagógus) tanítónk szerint ez egy új módszer. Megtaláltam a neten a tankönyv tanári kézikönyvét (http://source.dinasztia.hu/files/tanitoikk.pdf), ezeket írja:
"Ne tántorítson el bennünket az a tény, hogy a szülők esetleg nem így tanulták. (Ilyen problémával egyre kevesebbet fogunk találkozni, hiszen a tanítóképző főiskolákon is így tanítják a leendő pedagógusoknak.) Jól bevált dolog ilyenkor egy szülői értekezletet tartani e kérdés tisztázására. [...]
Egyenlő számok összeadásaként: 4+4=8
A négy lufit megszemélyesítő szám a 4, kétszer szerepel tagjaként az összeadásban. Szorzásként ez így olvasható: 4°2=8 Négy szorozva kettővel az nyolc. Négynek a kétszerese az nyolc. Kétszer négy az nyolc. [...]
Legjobban viszont a következő állítás győzi meg őket: Nem mindegy, hogy 5 gyerek kap 2-2 nyaklevest, vagy 2 gyerek kap 5-5 nyaklevest. Gondold végig!"
Üdvözlettel:
Németh Renáta
matematikus, szociológus
