Olvasói levelek 2022/31.

  • 2022. augusztus 3.

Olvasói levelek

Olvasói levél a Lakner László-kiállítás recenziójáról.

„Ez azért túlzás”, Magyar Narancs, 2022. július 7.

Tisztelt Magyar Narancs!

Krusovszky Dénes ismertetője Lakner László debreceni kiállításáról a Fehér Dávid által alkotott narratíva mentén épült fel. A főszerepet a Varrólányok… című kép viszi, mint holokauszt témájú és tárgyú fő mű.

Már Kürti Emese is jól látta Katasztrófa utáni művészet című cikkében (Magyar Narancs, 2011. július 14.), hogy ez, finoman szólva, tévedés. Az alkotás Krusovszky írásában ugyan 1959–60-as születéssel bír, hivatalossá vált életrajzában (Lakner László: Varrólányok Hitler beszédét hallgatják – szepmuveszeti.hu) azonban 1960 szerepel. De ez legyen a legkisebb hiba!

Mindegy ugyanis melyik évben állunk: ekkor az a szó, hogy holokauszt, nem szerepelt a magyar köznyelvben és -szótárban. Erről Szécsény András alapos dolgozata (Holokauszt reprezentáció a Kádár-korban – real.mtak.hu) mindent elmond. Idézi a történészek álláspontját kifejtő Gyáni Gábort is: „Az 1980-as évekig a történészek [Magyarországon] nem sok figyelmet szenteltek a zsidó genocídiumnak; rendszerint vészkorszakként utaltak rá, és az események fasiszta jellegét emelték ki, vagy­is nem, vagy alig tettek különbséget a világháború által előidézett általános magyar és a zsidó tragédia között.” Ez világos, s Komoróczy Géza az önéletrajzi interjúkötetében is pontosan ugyanezt állítja. Nem volt önálló fogalom a különleges pusztításra a magyar (köz)beszédben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.