Olvasói levelek 2022/31.

  • 2022. augusztus 3.

Olvasói levelek

Olvasói levél a Lakner László-kiállítás recenziójáról.

„Ez azért túlzás”, Magyar Narancs, 2022. július 7.

Tisztelt Magyar Narancs!

Krusovszky Dénes ismertetője Lakner László debreceni kiállításáról a Fehér Dávid által alkotott narratíva mentén épült fel. A főszerepet a Varrólányok… című kép viszi, mint holokauszt témájú és tárgyú fő mű.

Már Kürti Emese is jól látta Katasztrófa utáni művészet című cikkében (Magyar Narancs, 2011. július 14.), hogy ez, finoman szólva, tévedés. Az alkotás Krusovszky írásában ugyan 1959–60-as születéssel bír, hivatalossá vált életrajzában (Lakner László: Varrólányok Hitler beszédét hallgatják – szepmuveszeti.hu) azonban 1960 szerepel. De ez legyen a legkisebb hiba!

Mindegy ugyanis melyik évben állunk: ekkor az a szó, hogy holokauszt, nem szerepelt a magyar köznyelvben és -szótárban. Erről Szécsény András alapos dolgozata (Holokauszt reprezentáció a Kádár-korban – real.mtak.hu) mindent elmond. Idézi a történészek álláspontját kifejtő Gyáni Gábort is: „Az 1980-as évekig a történészek [Magyarországon] nem sok figyelmet szenteltek a zsidó genocídiumnak; rendszerint vészkorszakként utaltak rá, és az események fasiszta jellegét emelték ki, vagy­is nem, vagy alig tettek különbséget a világháború által előidézett általános magyar és a zsidó tragédia között.” Ez világos, s Komoróczy Géza az önéletrajzi interjúkötetében is pontosan ugyanezt állítja. Nem volt önálló fogalom a különleges pusztításra a magyar (köz)beszédben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.