"Olvasói levelek"

  • .
  • 2010. május 13.

Olvasói levelek

Az elveszett fiú Magyar Narancs, 2010. április 15. Nagy érdeklődéssel olvastam Varga Zoltánról írott nekrológjukat, melybe azonban sajnálatos módon két tárgyi tévedés is becsúszott.
1. Az 1968-as olimpiai döntő gólját nem Szűcs Lajos rúgta: a bolgárok elleni 4-1-es győzelem magyar góljait Dunai II. (2), Menczel és Juhász István szerezték. 2. Varga nem egy Braunschweig elleni meccs kapcsán keveredett a Hertha játékosaként bundabotrányba: az ominózus meccsen ugyanis a Bielefeld volt a vesztegető ellenfél.

Id. László Ferenc

Egy hét

Magyar Narancs, 2010. április 29.

Kedves Szerk.!

A legfrissebb lapszámban azt írjátok, hogy Schwajda Györgyöt Kaposváron temették el: valóban itt hunyt el, de a városban csak felravatalozták, eltemetni szűk családi körben, Budapesten fogják - a hírek szerint. Persze továbbra is nagy kérdés, hogy mi lesz a színházzal, a társulattal, és az épület felújításával, amit már nem lehet tovább halogatni. Nagy szükség volna egy bölcs, a művészi szempontokat nem figyelmen kívül hagyó közgyűlési döntésre.

Üdv,

Sőregi Melinda

Elvarrni az egyik szálat

Magyar Narancs, 2010. május 6.

A kettős állampolgárság kérdését boncolgató cikketek alapvetően jó összefoglaló, korrekten körüljárja ezt az indokolatlanul nagyra nőtt témát. Éppen ezért nagy kár, hogy elmismásolódik a lényeg. Szerzőtök helyesen hívja fel a figyelmet, hogy e jogintézmény már létezik, nem kell újra feltalálni, ám így folytatja: "Az évtizedes kínlódás célja nem a kettős állampolgárság bevezetése (...), hanem az, hogy a szomszédos országokban élő magyarok a saját állampolgárságuk mellé különösebb hercehurca nélkül juthassanak magyar állampolgársághoz is."

Hát nem éppen.

Mint ti is leírjátok, ez a "hercehurca" már ma sem számottevő, hiszen minden más külföldinél nagyságrendekkel könnyebben és gyorsabban juthatnak magyar státushoz a magyar származásúak. Nem a procedúra könnyítéséről van tehát szó, hanem arról, hogy esetükben is feltétel maradjon-e a magyarországi lakhatás. A Fidesz által beígért módosítás lényege éppen az, hogy ilyen feltétel ne álljon fenn, aki továbbra is Kolozsváron, Szabadkán stb. fog élni, az is megkaphassa a magyar állampolgárságot, útlevelet. Valóban nem a "szavazati jogra összpontosul" tehát a kérdés, ám az annak korántsem elhanyagolható velejárója.

Szavazni ugyanis az a magyar állampolgár jogosult, akinek van magyarországi bejelentett lakcíme. Ehhez hozzájutni pofonegyszerű, a hivataloknak nincs kapacitásuk arra, hogy egy-egy címre akár irreálisan sok bejelentkező esetén is rákérdezzenek: tessék mondani, hol alszik itt tíz ember?

A lényeg tehát az, hogy ha egy külhoni magyar veszi a fáradságot, megszerzi az állampolgárságot, bejelentkezik egy itteni címre és a nagy napon elballag szavazni (akár szülőföldjén a legközelebbi magyar konzulátusra), minden további nélkül alakíthatja a hazai parlamenti és helyhatósági választások eredményét. Persze vélhetően nem lesz annyi ilyen elkötelezett szavazó, hogy ezzel az országos eredmény módosítható legyen, de éppen most láthattuk, mit jelent egy-egy szavazókör egyéni eredményénél néhány száz voks.

Ott motoszkál bennem mégis, hogy aki ennyire elszánt és ily mélyen nemzeti kötődésű, az talán nem is a Fidesz szavazótáborát fogja gyarapítani, hanem inkább a Jobbikét. És akkor a Fidesz bebetonozása nem egészen úgy fog alakulni, ahogy azt Mikola doktor annak idején elképzelte.

Zilahi László

leköszönő nemzetpolitikai főigazgató, MeH

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.