"Olvasói levelek"

  • .
  • 2010. május 13.

Olvasói levelek

Az elveszett fiú Magyar Narancs, 2010. április 15. Nagy érdeklődéssel olvastam Varga Zoltánról írott nekrológjukat, melybe azonban sajnálatos módon két tárgyi tévedés is becsúszott.
1. Az 1968-as olimpiai döntő gólját nem Szűcs Lajos rúgta: a bolgárok elleni 4-1-es győzelem magyar góljait Dunai II. (2), Menczel és Juhász István szerezték. 2. Varga nem egy Braunschweig elleni meccs kapcsán keveredett a Hertha játékosaként bundabotrányba: az ominózus meccsen ugyanis a Bielefeld volt a vesztegető ellenfél.

Id. László Ferenc

Egy hét

Magyar Narancs, 2010. április 29.

Kedves Szerk.!

A legfrissebb lapszámban azt írjátok, hogy Schwajda Györgyöt Kaposváron temették el: valóban itt hunyt el, de a városban csak felravatalozták, eltemetni szűk családi körben, Budapesten fogják - a hírek szerint. Persze továbbra is nagy kérdés, hogy mi lesz a színházzal, a társulattal, és az épület felújításával, amit már nem lehet tovább halogatni. Nagy szükség volna egy bölcs, a művészi szempontokat nem figyelmen kívül hagyó közgyűlési döntésre.

Üdv,

Sőregi Melinda

Elvarrni az egyik szálat

Magyar Narancs, 2010. május 6.

A kettős állampolgárság kérdését boncolgató cikketek alapvetően jó összefoglaló, korrekten körüljárja ezt az indokolatlanul nagyra nőtt témát. Éppen ezért nagy kár, hogy elmismásolódik a lényeg. Szerzőtök helyesen hívja fel a figyelmet, hogy e jogintézmény már létezik, nem kell újra feltalálni, ám így folytatja: "Az évtizedes kínlódás célja nem a kettős állampolgárság bevezetése (...), hanem az, hogy a szomszédos országokban élő magyarok a saját állampolgárságuk mellé különösebb hercehurca nélkül juthassanak magyar állampolgársághoz is."

Hát nem éppen.

Mint ti is leírjátok, ez a "hercehurca" már ma sem számottevő, hiszen minden más külföldinél nagyságrendekkel könnyebben és gyorsabban juthatnak magyar státushoz a magyar származásúak. Nem a procedúra könnyítéséről van tehát szó, hanem arról, hogy esetükben is feltétel maradjon-e a magyarországi lakhatás. A Fidesz által beígért módosítás lényege éppen az, hogy ilyen feltétel ne álljon fenn, aki továbbra is Kolozsváron, Szabadkán stb. fog élni, az is megkaphassa a magyar állampolgárságot, útlevelet. Valóban nem a "szavazati jogra összpontosul" tehát a kérdés, ám az annak korántsem elhanyagolható velejárója.

Szavazni ugyanis az a magyar állampolgár jogosult, akinek van magyarországi bejelentett lakcíme. Ehhez hozzájutni pofonegyszerű, a hivataloknak nincs kapacitásuk arra, hogy egy-egy címre akár irreálisan sok bejelentkező esetén is rákérdezzenek: tessék mondani, hol alszik itt tíz ember?

A lényeg tehát az, hogy ha egy külhoni magyar veszi a fáradságot, megszerzi az állampolgárságot, bejelentkezik egy itteni címre és a nagy napon elballag szavazni (akár szülőföldjén a legközelebbi magyar konzulátusra), minden további nélkül alakíthatja a hazai parlamenti és helyhatósági választások eredményét. Persze vélhetően nem lesz annyi ilyen elkötelezett szavazó, hogy ezzel az országos eredmény módosítható legyen, de éppen most láthattuk, mit jelent egy-egy szavazókör egyéni eredményénél néhány száz voks.

Ott motoszkál bennem mégis, hogy aki ennyire elszánt és ily mélyen nemzeti kötődésű, az talán nem is a Fidesz szavazótáborát fogja gyarapítani, hanem inkább a Jobbikét. És akkor a Fidesz bebetonozása nem egészen úgy fog alakulni, ahogy azt Mikola doktor annak idején elképzelte.

Zilahi László

leköszönő nemzetpolitikai főigazgató, MeH

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.