Id. László Ferenc
Egy hét
Magyar Narancs, 2010. április 29.
Kedves Szerk.!
A legfrissebb lapszámban azt írjátok, hogy Schwajda Györgyöt Kaposváron temették el: valóban itt hunyt el, de a városban csak felravatalozták, eltemetni szűk családi körben, Budapesten fogják - a hírek szerint. Persze továbbra is nagy kérdés, hogy mi lesz a színházzal, a társulattal, és az épület felújításával, amit már nem lehet tovább halogatni. Nagy szükség volna egy bölcs, a művészi szempontokat nem figyelmen kívül hagyó közgyűlési döntésre.
Üdv,
Sőregi Melinda
Elvarrni az egyik szálat
Magyar Narancs, 2010. május 6.
A kettős állampolgárság kérdését boncolgató cikketek alapvetően jó összefoglaló, korrekten körüljárja ezt az indokolatlanul nagyra nőtt témát. Éppen ezért nagy kár, hogy elmismásolódik a lényeg. Szerzőtök helyesen hívja fel a figyelmet, hogy e jogintézmény már létezik, nem kell újra feltalálni, ám így folytatja: "Az évtizedes kínlódás célja nem a kettős állampolgárság bevezetése (...), hanem az, hogy a szomszédos országokban élő magyarok a saját állampolgárságuk mellé különösebb hercehurca nélkül juthassanak magyar állampolgársághoz is."
Hát nem éppen.
Mint ti is leírjátok, ez a "hercehurca" már ma sem számottevő, hiszen minden más külföldinél nagyságrendekkel könnyebben és gyorsabban juthatnak magyar státushoz a magyar származásúak. Nem a procedúra könnyítéséről van tehát szó, hanem arról, hogy esetükben is feltétel maradjon-e a magyarországi lakhatás. A Fidesz által beígért módosítás lényege éppen az, hogy ilyen feltétel ne álljon fenn, aki továbbra is Kolozsváron, Szabadkán stb. fog élni, az is megkaphassa a magyar állampolgárságot, útlevelet. Valóban nem a "szavazati jogra összpontosul" tehát a kérdés, ám az annak korántsem elhanyagolható velejárója.
Szavazni ugyanis az a magyar állampolgár jogosult, akinek van magyarországi bejelentett lakcíme. Ehhez hozzájutni pofonegyszerű, a hivataloknak nincs kapacitásuk arra, hogy egy-egy címre akár irreálisan sok bejelentkező esetén is rákérdezzenek: tessék mondani, hol alszik itt tíz ember?
A lényeg tehát az, hogy ha egy külhoni magyar veszi a fáradságot, megszerzi az állampolgárságot, bejelentkezik egy itteni címre és a nagy napon elballag szavazni (akár szülőföldjén a legközelebbi magyar konzulátusra), minden további nélkül alakíthatja a hazai parlamenti és helyhatósági választások eredményét. Persze vélhetően nem lesz annyi ilyen elkötelezett szavazó, hogy ezzel az országos eredmény módosítható legyen, de éppen most láthattuk, mit jelent egy-egy szavazókör egyéni eredményénél néhány száz voks.
Ott motoszkál bennem mégis, hogy aki ennyire elszánt és ily mélyen nemzeti kötődésű, az talán nem is a Fidesz szavazótáborát fogja gyarapítani, hanem inkább a Jobbikét. És akkor a Fidesz bebetonozása nem egészen úgy fog alakulni, ahogy azt Mikola doktor annak idején elképzelte.
Zilahi László
leköszönő nemzetpolitikai főigazgató, MeH
