"Olvasói levelek"

  • .
  • 2010. május 13.

Olvasói levelek

Az elveszett fiú Magyar Narancs, 2010. április 15. Nagy érdeklődéssel olvastam Varga Zoltánról írott nekrológjukat, melybe azonban sajnálatos módon két tárgyi tévedés is becsúszott.
1. Az 1968-as olimpiai döntő gólját nem Szűcs Lajos rúgta: a bolgárok elleni 4-1-es győzelem magyar góljait Dunai II. (2), Menczel és Juhász István szerezték. 2. Varga nem egy Braunschweig elleni meccs kapcsán keveredett a Hertha játékosaként bundabotrányba: az ominózus meccsen ugyanis a Bielefeld volt a vesztegető ellenfél.

Id. László Ferenc

Egy hét

Magyar Narancs, 2010. április 29.

Kedves Szerk.!

A legfrissebb lapszámban azt írjátok, hogy Schwajda Györgyöt Kaposváron temették el: valóban itt hunyt el, de a városban csak felravatalozták, eltemetni szűk családi körben, Budapesten fogják - a hírek szerint. Persze továbbra is nagy kérdés, hogy mi lesz a színházzal, a társulattal, és az épület felújításával, amit már nem lehet tovább halogatni. Nagy szükség volna egy bölcs, a művészi szempontokat nem figyelmen kívül hagyó közgyűlési döntésre.

Üdv,

Sőregi Melinda

Elvarrni az egyik szálat

Magyar Narancs, 2010. május 6.

A kettős állampolgárság kérdését boncolgató cikketek alapvetően jó összefoglaló, korrekten körüljárja ezt az indokolatlanul nagyra nőtt témát. Éppen ezért nagy kár, hogy elmismásolódik a lényeg. Szerzőtök helyesen hívja fel a figyelmet, hogy e jogintézmény már létezik, nem kell újra feltalálni, ám így folytatja: "Az évtizedes kínlódás célja nem a kettős állampolgárság bevezetése (...), hanem az, hogy a szomszédos országokban élő magyarok a saját állampolgárságuk mellé különösebb hercehurca nélkül juthassanak magyar állampolgársághoz is."

Hát nem éppen.

Mint ti is leírjátok, ez a "hercehurca" már ma sem számottevő, hiszen minden más külföldinél nagyságrendekkel könnyebben és gyorsabban juthatnak magyar státushoz a magyar származásúak. Nem a procedúra könnyítéséről van tehát szó, hanem arról, hogy esetükben is feltétel maradjon-e a magyarországi lakhatás. A Fidesz által beígért módosítás lényege éppen az, hogy ilyen feltétel ne álljon fenn, aki továbbra is Kolozsváron, Szabadkán stb. fog élni, az is megkaphassa a magyar állampolgárságot, útlevelet. Valóban nem a "szavazati jogra összpontosul" tehát a kérdés, ám az annak korántsem elhanyagolható velejárója.

Szavazni ugyanis az a magyar állampolgár jogosult, akinek van magyarországi bejelentett lakcíme. Ehhez hozzájutni pofonegyszerű, a hivataloknak nincs kapacitásuk arra, hogy egy-egy címre akár irreálisan sok bejelentkező esetén is rákérdezzenek: tessék mondani, hol alszik itt tíz ember?

A lényeg tehát az, hogy ha egy külhoni magyar veszi a fáradságot, megszerzi az állampolgárságot, bejelentkezik egy itteni címre és a nagy napon elballag szavazni (akár szülőföldjén a legközelebbi magyar konzulátusra), minden további nélkül alakíthatja a hazai parlamenti és helyhatósági választások eredményét. Persze vélhetően nem lesz annyi ilyen elkötelezett szavazó, hogy ezzel az országos eredmény módosítható legyen, de éppen most láthattuk, mit jelent egy-egy szavazókör egyéni eredményénél néhány száz voks.

Ott motoszkál bennem mégis, hogy aki ennyire elszánt és ily mélyen nemzeti kötődésű, az talán nem is a Fidesz szavazótáborát fogja gyarapítani, hanem inkább a Jobbikét. És akkor a Fidesz bebetonozása nem egészen úgy fog alakulni, ahogy azt Mikola doktor annak idején elképzelte.

Zilahi László

leköszönő nemzetpolitikai főigazgató, MeH

Figyelmébe ajánljuk