Olvasói levelek

  • .
  • 2010. június 17.

Olvasói levelek

Magukra hagyottak Magyar Narancs, 2010. május 27. Tisztelt Magyar Narancs! Először is köszönjük, hogy a MaNcs foglalkozott a vidéki problémánkkal, megkerestek bennünket, hogy elmondhassuk az árvízi történéseinket.
Szalonna községben is jártak kollégáik, és néhány, de számunkra fontos és súlyos tartalmi tévedés van a cikkben. Legfőképp 50 db vízbekötésre és Molnár Oszkárra vonatkozóan.

A Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület helyi roma szervezet, amely a helyi futballcsapat működtetésén túl különböző projekteket valósít meg a település és a környező leszakadó települések érdekében (melléklet: bemutató). A cikkben az alábbi hibák vannak, melyeket kérünk javítani:

(1) Horváth Zsolt önkormányzati képviselő nyilatkozott, aki a megyei 1-es futballcsapat edzője. A futballcsapat az országban egyedülálló, hiszen saját erőből, a legalacsonyabb költségekkel, önkéntesen a romák maguk jutottak el idáig. Emellett Arday Zsolt lakhatási részprojektvezető és jómagam, Wágner-Lakatos Tamás projektvezető.

(2) A telepfelszámolási program keretében 24 fő szerzett szakmát, nem csak kőművesek: hegesztők, csőszerelők, virágkötők, dajkák, fodrász, családi napközi nevelő.

(3) A 12. oldal tetején: 2009-ben 50 vízbekötés a település egészében valósult meg, amit a program finanszírozott, és a többségi és roma lakosság egyaránt juthatott hozzá, előzetes jelentkezés alapján. A cikkben is említett feszültség abból eredt, hogy azon családok, akik a korábbi években önerőből köttették be, nem nézték jó szemmel, hogy a község 50 családja ezt némi önkéntes munkáért cserébe megkapja. Hangsúlyozom és ez a lényeg: a roma és nem roma lakosság egyaránt ingyen juthatott hozzá a telepesprojektben a vízbekötéshez!

Amúgy egy telepesprojekt mindig feszültségteljes, mivel jelen társadalmi helyzetben a többség nem érdekelt az integrációban, hogy egy telepről minél többen kiköltözzenek.

(4) A cikkben említett LMP- és Jobbik-aktivisták Edelényben voltak, ahol az egyesület munkatársai is önkénteskedtek.

(5) A szalonnai árvíz során az első alkalmával az egyesület helyezett el 4 családot a telepesprojektben épített bérlakásokban, amikor ki kellett költöztetni őket. Az általunk foglalkoztatott emberek egész nap, hajnalokig védekeztek Szalonnán, akik 100 százalékban romák voltak. Az egyesület adományokat szerzett, és egyéb természetbeli segítséget nyújtott az árvízkárosultaknak és a mentésnek, például építőanyagot, fapallót, hogy be lehessen jutni a házakba.

(6) Molnár Oszkár (korábban vihart kavart)kijelentéseitől egyesületünk elhatárolódik, és emberi jogi szempontból is vállalhatatlannak tartjuk, a kijelentései hatására összehívott tüntetésen a szalonnaiak is rész vettek. Horváth úr arra célzott, hogy szalonnán több száz szavazatot kapott, így a térségben tapasztalható (országosan tán legerősebb) előítélet és diszkriminációs helyzet ellenére a községben is vannak, akik támogatják. Viszont Molnár Oszkár a szalonnai futballcsapatot nem segítette, és a szalonnai egyesületünket sem. Sőt inkább az jellemző, hogy több irányból "irigység" veszi körül szervezetünket, és inkább betesznek nekünk (például lhh vagy leader programból való kiszorítás).

Üdvözlettel

Wágner-Lakatos Tamás

SZAKE-projektvezető,

közoktatási és antiszegregációs

szakértő

Ígéreteikbe zárva

Magyar Narancs, 2010. május 20.

Tisztelt Szerkesztő Úr,

az új mezőgazdasági miniszter nehéz feladatairól készült nagyszerű összefoglaló ébresztett néhány gondolatot bennem. A magyar termőföldárak krónikus eltérését az európaiaktól viszonylag rövid idő alatt nem túl bonyolult intézkedésekkel meg lehetne szüntetni. Angliában például (többek között) azért stabilak és magasak a földárak, mert a termőföld az egyetlen olyan vagyontárgy, melyet adómentesen lehet örökül hagyni. Nálunk minden bizonnyal azért nehéz a probléma, mert csak a "külföldiek" számára szeretnénk megdrágítani a földet, és magunk továbbra is olcsón szeretnénk vásárolni (ezzel rögvest beépítve a spekulációs nyereség lehetőségét). Ez valóban nem könnyű feladat a mai világban.

Nehezen érthető, hogy az Isten áldotta magyar föld, az ezeréves magyar mezőgazdasági kultúra, a világhíres magyar gasztronómiai tradíció birtokosai miért a műtej és a plasztiksajt árversenye ellen tiltakoznak a szupermarketekben. Miért nem próbálkoznak francia és olasz mintára a minőséggel versenyezni? Miért nem termelnek különleges zöldségeket, gyümölcsöt, sokféle krumplit, készítenek ezerféle különleges, jó minőségű felvágottat, sajtot? Miért nem mernek büszkén drága, extra minőséget termelni? Ha ez többé-kevésbé sikerülhetett a borászoknak, miért ne sikerülhetne az élelmiszeriparnak?

Én is sok szerencsét kívánok az új mezőgazdasági miniszternek!

Tisztelettel

Ujlaky András

Fölösleges öszvér

Magyar Narancs, 2010. június 3.

Szobrászat, "szikár cím", pontosság

Megtisztelő, kedves, ledorongoló kritikát közöltek a Corvina Kiadó gondozásában közelmúltban megjelent, Modern magyar szobrászat 1945-2010 című könyvemről. Azonban egy olyan lappal és egy olyan kritikával, amely még a tárgyalt könyv címét sem képes pontosan leírni, nem szeretnék vitát nyitni, csupán a szikár tények szellemében és a rend kedvéért jelzem, hogy könyvemnek nem a Magyar Narancs recenzense által közölt cím a címe.

Wehner Tibor

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.