"Olvasói levelek" - Ha jön az álom

  • .
  • 2010. március 25.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. február 25. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2010.
március 11.

Válasz Domány Andrásnak

Elsősorban fontosnak tartom közölni, hogy a szövegemben nem szerepel a Domány András által - interpretációként? fiktív vendégszövegként? idézetként? - idézőjelek között leírt "olyan villából jár politizálni, amelyet egy zsidótól vettek el" - kitétel. Amennyiben interpretáció, úgy téves, ha meg szándéktulajdonítás, úgy is.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy Magyarországon nem volt lakásreprivatizáció, Gyurcsány Ferenc villájával kapcsolatos megjegyzésem nem is ebből az irányból közelítette meg a kérdést. Makacsul és némiképp ódivatúan hiszek abban, hogy a politikusoknak van a mindennapi politizáláson túlmutató pedagógiai feladata: nem szavaznak meg halálbüntetést, nem uszítanak egy etnikai közösség ellen; egyes problémákhoz ún. etikai viszonyulást mutatnak. Ebben a véleményemben vajmi kevéssé befolyásol az, hogy Orbán Viktor mit mondott tizenkilenc évvel ezelőtt egy parlamenti vitában, amelyből a kitűnő újságíró hoszszan idéz.

És természetesen azt sem várom el, hogy valaki a jövendőbelijével való első randin tulajdoni lapok után kérdezősködjön. Azonban azt igen, hogy a házának a borzasztó 20. századi magyar történelemmel erősen kapcsolatban lévő históriájához valamiképpen viszonyuljon, amikor az kiderül. És nemcsak azért, mert szereti magát a szélsőségek elleni harc apostolának feltüntetni. A volt miniszterelnök azonban még egy olyan, szerintem téves álláspontot is elmulasztott kifejteni, mint Domány Andrásé.

A "mindenki a máséban lakik" (exkurzus: a "mindenki" matematikailag sem lehet egyenlő a "százezrek laknak mástól elvett lakásban" alanyával - ez a maszatolás) pontosan annak az analógiás gondolkodásnak a terméke, amely "a nekik is lehet", "ők is így csinálták" (figyelem: fiktív vendégszöveg!) mentén Magyarországot a ma látható erkölcsi-politikai helyzetbe juttatta. Jobb- és baloldalon egyaránt.

Hogy ne nézzünk túl messzire: Ausztriában a döblingi Präsidentenvilla említésekor számtalanszor felbukkant az osztrák sajtóban az a megjegyzés, hogy mondott házat a nácik árjásították - annak ellenére, hogy az épületet 1951-ben a tulajdonosok a visszaadás után végül eladták az osztrák államnak. Heinz Fischer mostani szövetségi elnök pedig már be sem költözött, és a villát néhány hónapja lerombolták. Ez is egy módja a viszonyulásnak: a tudatosítás. A "mindenki ezt tette": nem az. Az elkenés.

Ablonczy Balázs

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.