"Olvasói levelek" - "Huszonegyedikén levesszük"

  • .
  • 2009. július 30.

Olvasói levelek

Magyar Narancs 2009. június 25. Olvasói levelek Magyar Narancs 2009.
július 16.

Tisztelt szerkesztőség!

Ligeti György városunkat lejáratni szándékozó, szélsőjobbos színben feltüntetni akaró levelet jegyzett a lapjukban.

Valóban, 2009. június 4-én Hódmezővásárhelyen, mint számtalan magyar városban, mi is megemlékeztünk a trianoni békediktátum és országcsonkítás 89. évfordulójáról.

Ezt tesszük immár 1990-től, amióta beszélünk, beszélhetünk a magyarságot megrogyasztó, az országot megnyomorító nagyhatalmi döntés - mára Európában is egyre szélesebb körben elismert - igazságtalanságáról.

Sajnáljuk, hogy az írás szerzője az 1848/49-es dicső szabadságharc huszáregyenruháját, a több évszázados tradíciókon nyugvó paraszti férfi- és leánynépviseletet, a Történelmi Vitézi Rend vagy a Koronaőrség történelmi egyenruháit "furcsa huszáregyenruhának" vagy a "nácizmus bohóctagozatát erősíteni igyekvő papá"-nak nevezi. Ezek után nem is vár(hat)juk el tőle, hogy nemzeti értékeinket felismerje, netalán megbecsülje!

A rendezvényen részt vevő két gárdistaruhás személy árpádsávos zászlóval pedig vidékről érkezett; Hódmezővásárhely városvezetése és lakossága továbbra sem enged teret a szélsőségeknek. Ünnepeinken részt vevők a történelmi tradíciók, a múlt és a hősök iránti tisztelettel, alázattal és megbecsüléssel emlékeznek hőseinkre, a jeles történelmi eseményekre, miként - e sorok írója résztvevőként tanúsíthatja - történt ez idén június negyedikén is.

Tisztelettel:

Dr. Kószó Péter

Hódmezővásárhely alpolgármestere

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.