Zuglói lakos levele Papcsákhoz turulszobor-avatás után

  • Lázár Júlia
  • 2012. november 8.

Olvasói levelek

A Magyar Nemzeti Gárda egyenruhában díszelgett a helyszínen. A megjelent ellentüntetőket a gárdisták „Mocskos zsidók, miért nincs rajtatok sárga csillag, mentek a Dunába, takarodjatok!” típusú kiabálásokkal illették, egy újságíró kezéből kiütötték a kamerát. A rendőrség nem avatkozott közbe.

Tisztelt Polgármester Úr!

Engedje meg, hogy tudassam önnel, amit szakértői és sajtófigyelői nyilván elfelejtettek önnel közölni, a helyszínen pedig talán a hangosítás miatt nem hallotta, a fényviszonyok miatt nem látta.

Ötmillióért olyan szobrot avattak fel Zuglóban, melyről a szakmai zsűri – internetes források szerint – a következőt írta: a turulmadarat, a csonka Magyarország bronzábráját, valamint a kettős keresztet felvonultató tervben „a képi közhelyeken kívül semmiféle gondolat nem fedezhető fel. Elcsépelt formák botrányosan amatőr módon előadott, leltárszerű együttese, művészi értéke nulla.”

Mint azt ön bizonyára tudja, egyszerre ősi magyar jelkép, náci szimbólum, irredenta totem és máig használatos állami-katonai jelkép a turul. Valójában kerecsensólyom. Ilyen szobrot nem célszerű állítani, mert az említett okoknál fogva megoszt. Miközben ön az előző önkormányzat pazarlására hivatkozva kommunális adót vet ki, ilyesmire pénzt költeni sem ildomos. Közpénzen és köztéren, a polgárok adójából kéretik olyan szobrot állítani, mely minimum két alapkritériumnak megfelel: SENKI érzékenységét nem sérti és nem ízlésromboló.

A helyszíni beszámolók szerint: az alpolgármester beszéde alatt a Magyar Nemzeti Gárda egyenruhában díszelgett a helyszínen. A megjelent ellentüntetőket a gárdisták „Mocskos zsidók, miért nincs rajtatok sárga csillag, mentek a Dunába, takarodjatok!” típusú kiabálásokkal illették, egy újságíró kezéből kiütötték a kamerát. A rendőrség nem avatkozott közbe.

Az alpolgármester arról beszélt az avatón, hogy „a turul a magyarság összetartozásának jelképe”, és „semmilyen megosztó tartalom nem fűződik hozzá”. Ennek az ellenkezője bizonyított tény, lásd fent.

Kérem, válaszoljon rá, miért pazarolja a zuglói polgárok pénzét indulatokat gerjesztő, rossz szobrok állítására, hasonló jellegű átnevezésekre, és miért nem utasítja veszélyhelyzetben a rendőrséget a közbeavatkozásra? A gárdaegyenruhát jogerősen betiltották, a félelemkeltő magatartás hatósági jóváhagyása ellenkezik Magyarország alaptörvényével, az emberi méltósághoz fűződő, egyetemes emberi joggal.

Mint zuglói polgár tiltakozom, és felelősnek tartom önt a történtekért, valamint az esetleges következményekért.

Mivel hiszek a nyilvánosság erejében, levelem másolatát elküldöm Budapest oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettesének, a Budapesti Városvédő Egyesületnek, a Zuglói Lapoknak, a Magyar Narancsnak, a Magyar Nemzetnek és a Népszabadságnak.

Üdvözlettel:

Lázár Júlia tanár, költő, műfordító

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.