Olvasói levelek

Tisztelt MaNcs! A cikkben a "nagybirtokosi, uradalmi rendszer" emblematikus figurájának mondják a 19-20. század fordulójának - az Orbán-kormány újdonat programjának nevet adó - földművelésügyi (ahogy akkor mondták és írták: földmívelésügyi) miniszterét, sok ezer (pontosabban: ötezer) hold urát, akitől "aligha várhatta volna bárki is a múlt század fordulóján, hogy a középbirtokosi réteget helyzetbe hozza. Egyházi, grófi, bárói birtokok világa volt az övé, nem az 'egészséges hazait' termelő középparasztoké." Ez így, finoman fogalmazva, pontatlan.

A Fővárosi Városháza sajnálattal észleli, hogy politikai hetilapjuk egyes írásai kifejezetten Budapest érdekei ellen dolgoznak.

A Médiatanács (MT) egyik tagja, Auer János felháborodott azon, hogy a Magyar Narancs őt személyesen nem kérdezte meg, mielőtt publicisztikát közölt a Klubrádiót sújtó döntésről. Ő maga kereste hát meg a lapot, hogy készítsenek vele interjút, különben jogi úton kér elégtételt.

Tisztelt Szerkesztőség! Cikkükben szó esik a negyedik magyar köztársaságot akaró 4K pártról. Noha az alapítók terve rokonszenves, rámutatok arra, hogy nem helyes a névben szereplő sorszám. A negyedik ugyanis - szerintem - az 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között fennállott Magyar Népköztársaság (e néven a második). Íme!

Tisztelt Dr. Magyar Narancs! Felszólítom, hogy a jövőben mellőzze a címlapon szereplő, a doktori fokozat birtoklására utaló megjelölést. Hosszú évek óta olvasom ugyanis az Ön neve alatt hétről hétre megjelenő írásokat, és egyre erősödött bennem az a felismerés, hogy azok valójában - gyakran majdnem teljesen szó szerint, más esetekben pedig csupán csekély mértékben eltérő megfogalmazással - az én gondolataimat tartalmazzák.

Ara-Kovács Attila írására érkezett olvasónk, Balázs Gábor levele, egyenesen Párizsból.

Ara-Kovács Attila A magyar kapcsolat: arccal Irán felé című cikkére levélben reagált a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Az írást teljes terjedelmében közöljük, ahogy cikkünk szerzőjének válaszát is.

Mérő László a köznevelési törvénytervezetről írt. Véleménye szerint tulajdonképpen mindegy, mi van a törvényben, hiszen "mindenhez a világon sok út vezet" - így az eredményes nevelés felé is.

A Donáth László evangélikus lelkésszel készített terjedelmes interjúban örömmel olvastam, hogy a beszélgetés vége felé korábbi gyülekezeti lelkészem megemlékezik arról a bibliakörről, ahol ő még csak a hivatására figyelt, én pedig valóban "kedvesen és érzékenyen" tudtam részt venni a beszélgetésben, mely mindig mély, hittel teli és szellemes volt.

Ókovács Szilvesztert azután ismertem meg, hogy megnyertem az operaház fõ-zeneigazgatói pályázatát 2001-ben. Megbízható embert kerestem, akire rábízhatom az operaház legkényesebb feladatát: a mûhelyek felügyeletét.