Olvasói levelek

Kik rázzák az utcát?

Magyar Narancs, 2012. január 12.

  • 2012. március 9.

Olvasói levelek

Tisztelt Szerkesztőség!

Ezúton köszönjük dr. Del Medico Imre olvasói levelének elismerő szavait a 4K! - Negyedik Köztársaság Mozgalom alapelveit illetően! Mozgalmunk nevével kapcsolatban az írja, hogy a 4K! nevében szereplő sorszám helytelen, mert érvelése szerint már a hetedik köztársaságnál kéne tartanunk. Ezzel szemben a 4K! meglátása a következő:

A polgári demokrácia hazai megteremtésére kísérletet tevő első magyar köztársaság - mely formálisan ugyan a népköztársaság nevet viselte, de semmi köze nem volt a későbbi kommunista népköztársasági berendezkedéshez - 1918. november 16-tól a Tanácsköztársaság megalakításáig állt fenn. A második magyar köztársaságnak a második világháború után 1946. február 1-jei kikiáltásától az 1949-es kommunista hatalomátvételig fennálló rendszert tartjuk. A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki, és bár nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, végérvényesen az egypárti alkotmány (aka alaptörvény) 2012. január 1-jei hatályba lépése temette el.

A Tanácsköztársaság 1919-es megalakulásához a március 21-i puccs vezetett, így kikényszerítve Károlyi Mihály lemondását, az áprilisi választásokon csak a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülése után létrejött Magyarországi Szocialista Párt indíthatott jelölteket. Az 1949-ben szovjet mintára létrehozott sztálini alkotmánnyal rendelkező Népköztársaságot az egypártrendszer és a totális diktatúra jellemezte. A Fidesz saját alaptörvényének 2012. január 1-jei életbe léptetésével végleg lebontotta az 1989-es rendszerváltás jogrendszerét. A 4K! mélyen hisz a köztársaság eszméjében, mely szerint az állampolgárok közössége maga dönt a saját sorsáról, maga ad választ azokra a kérdésekre, amelyek a közösséget érintik: meghatározza az állam politikai irányvonalát, az államhatalom szerveinek összetételét, ellenőrzi azok működését és egyenlő feltételek mellett vesz részt az állami feladatok megvalósításában. Ezen elv szerint sem az 1919-es Tanácsköztársaság, sem az 1949-től létrejövő Népköztársaság, sem pedig az idén január 1-jén életbe lépett alaptörvénnyel megkoronázott Fidesz-uralom nem tekinthető valódi köztársaságnak.

Tisztelettel:

Nagy András

4K! szóvivő

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.