Olvasói levelek

"A magyar zsidók istenét is Orbán Viktornak hívják"

Magyar Narancs, 2011. december 15.

  • 2012. február 5.

Olvasói levelek

A Donáth László evangélikus lelkésszel készített terjedelmes interjúban örömmel olvastam, hogy a beszélgetés vége felé korábbi gyülekezeti lelkészem megemlékezik arról a bibliakörről, ahol ő még csak a hivatására figyelt, én pedig valóban "kedvesen és érzékenyen" tudtam részt venni a beszélgetésben, mely mindig mély, hittel teli és szellemes volt.

Amit Donáth László a mi közös egyházunk "kicsinységéről, jelentéktelenségéről, középszerűségéről és veszélytelenségéről" mond, már nem töltött el sok örömmel, hiszen ki szereti, ha ilyeneket mondanak egyházáról, vagy bármely közösségről, amibe beletartozik. Talán éppen azért, mert nem gondoljuk magunkat annyira jelentéktelennek, rögtön az egyházi törvény nyári elfogadása után szót emeltünk a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának azon tagjai érdekében, amelyek kimaradtak az elismert egyházak köréből. Donáth László tehát téved, amikor azt állítja, hogy csak dicsértük volna a jogszabályt, bár az kétségtelen, hogy a törvény eredeti szándékával, az egyházi státusszal való visszaélések korlátozásával egyetértettünk. Azt követően, hogy az Alkotmánybíróság karácsony előtt hatályon kívül helyezte a törvényt, a református egyház elnökségével közösen levélben fordultunk Lázár János frakcióvezetőhöz, melyben kértük, hogy "a törvény ismerje el mindazon világvallások, vallási közösségek egyházi státuszát, melyek bizonyították tanításuk értékelvűségét, társadalmi szolgálatuk pedig a szűkebb és tágabb közösség javát szolgálja". A levél december 19-én közlemény formájában is megjelent. Noha a törvény újabb változata tartalmaz néhány könnyítést az egyházként történő elismerés vonatkozásában, alapvető kérésünk sajnos nem talált meghallgatásra. Reméljük, nem épp azért, mert Donáth László a beszélgetésben oly kicsinynek és jelentéktelennek írta le a kérelmező egyházak egyikét...

Prőhle Gergely,

az evangélikus egyház világi vezetője

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.