Amit Donáth László a mi közös egyházunk "kicsinységéről, jelentéktelenségéről, középszerűségéről és veszélytelenségéről" mond, már nem töltött el sok örömmel, hiszen ki szereti, ha ilyeneket mondanak egyházáról, vagy bármely közösségről, amibe beletartozik. Talán éppen azért, mert nem gondoljuk magunkat annyira jelentéktelennek, rögtön az egyházi törvény nyári elfogadása után szót emeltünk a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának azon tagjai érdekében, amelyek kimaradtak az elismert egyházak köréből. Donáth László tehát téved, amikor azt állítja, hogy csak dicsértük volna a jogszabályt, bár az kétségtelen, hogy a törvény eredeti szándékával, az egyházi státusszal való visszaélések korlátozásával egyetértettünk. Azt követően, hogy az Alkotmánybíróság karácsony előtt hatályon kívül helyezte a törvényt, a református egyház elnökségével közösen levélben fordultunk Lázár János frakcióvezetőhöz, melyben kértük, hogy "a törvény ismerje el mindazon világvallások, vallási közösségek egyházi státuszát, melyek bizonyították tanításuk értékelvűségét, társadalmi szolgálatuk pedig a szűkebb és tágabb közösség javát szolgálja". A levél december 19-én közlemény formájában is megjelent. Noha a törvény újabb változata tartalmaz néhány könnyítést az egyházként történő elismerés vonatkozásában, alapvető kérésünk sajnos nem talált meghallgatásra. Reméljük, nem épp azért, mert Donáth László a beszélgetésben oly kicsinynek és jelentéktelennek írta le a kérelmező egyházak egyikét...
Prőhle Gergely,
az evangélikus egyház világi vezetője
