Publicisztika

Van úgy, hogy az ember elképzel valamit, egy folyamatot, és tök jó, és okos, és minden lépés logikusan következik az előzőből, minden illeszkedik mindenhez, és megy is, mint a karikacsapás. Aztán a végeredmény mégis egy nagy kudarc: vagy azért, mert a lépések csak a saját maguk rendszerén belül logikusak, és a végén kiderül, hogy az alapfeltevések tévesek voltak.

Háromfelől is zúdul az áldás Mária múltat s jövendőt megszenvedett népére. Cipelnünk kell a konvergenciaprogramban testet öltő költségvetési megszorítások meg a reformpakk terheit (egészségügy, felsőoktatás, nyugdíj, adó, közigazgatás), s emellett a Nemzeti Fejlesztési Tervvel induló mindenféle beruházások borzolják majd a kedélyeket.

Ez a lap a szoclib koalíció előző négy évéről nemigen állított mást, mint a kormányfő most nyilvánosságra került szövege, mi legfeljebb kevesebbet káromkodtunk és differenciáltabban érveltünk.

Augusztus 30-án, hajnali fél egykor ért véget Budapesten a romániai Verespatakon tervezett, ciános technológiájú aranybánya ügyében tartott közmeghallgatás.

Az a híresztelés biztosan nem igaz, hogy a fináncok a 44-es úton pár napja egy egész kamionkonvojt tartóztattak fel, amely a szállítólevelek tanúsága szerint kötöttárut szállított volna Romániából, de igazából papírtrombita, piros kartonlap, meg különféle méretű és színű, több tonnányi síp és kereplő volt a rakomány, csak a fináncoknak a sofőr mutatott még egy papírt (címzett a Köztársaság tér, naná), aminek láttán azok tisztelegtek, és balesetmentes további utat kívántak.

Az elmúlt napok békülékenyebb retorikája után keddre bekeményített a szlovák vezetés. Fico miniszterelnök és Kalinák belügyminiszter Pozsonyban rendkívüli sajtótájékoztatón állította: bizonyítékaik vannak, melyek szerint a nyitrai magyar diáklány színlelte a megveretését.

Magyargyűlölet, magyarverések és erőszakhullám Szlovákiában - szalagcímek az elmúlt hetekből. Vajon vége-e a nemzetek közötti békés együttélésnek Szlovákiában? És hol voltak a nacionalisták az elmúlt nyolc évben, honnan bújtak elő, kinek a bátorítására mernek fényes nappal támadni Nyitrán, éjszaka Diószegen? Félreismertük volna Szlovákiát?

A német sajtóban augusztus 12-én megjelent a hír: Günter Grass elismerte, hogy a Waffen-SS tagja volt. "Nem tudom pontosan megmondani az okokat" - válaszolta az író a kérdésre, hogy miért csak most írta ezt meg. A sajtó azóta is kiemelten foglalkozik Grass történetével.

A múlt csütörtökön a kormány Brüsszelbe drótpostázta konvergenciaprogramját. A pályamű még épp elérte a szeptember elsejei beadást, aki dolgozott már határidőre, tudja, milyen rettenetes szerda éjszakájuk lehetett a szerzőknek.

Jávor Benedek erdők iránti elkötelezettségét nem vonjuk kétségbe, mégis úgy gondoljuk, hogy indokolatlanul zúdítja az erdésztársadalomra kemény kritikáját (lásd: Bizony, tar és kamu, Magyar Narancs, 2006. június 22.).

Az aktivisták egy része elképedve hallgatta a keleti végek egyik szocialista képviselőjelöltjét, amikor csöndesen megemlítette nekik, hogy kétmillió forintot ajándékozott a katolikus egyháznak. Nem kellett persze indokolni, értette mindenki: semlegesíteni akarta a kampányban a papokat.

- kiáltotta valaki a diószegi éjszakában, s négy szlovák összevert, összerugdosott egy magyar fiút, akit aztán két törött bordával és belső vérzésekkel szállítottak a galántai kórházba.

A legutolsó közvélemény-kutatások egyöntetűen a Fidesz jelentős előretörését mutatják, mi több, a Szonda-Ipsos szerint Budapesten is hátrányba került a koalíció.

E lap két héttel ezelőtti száma kimerítő részletességű cikket közölt a budapesti olimpiáért indított mozgalomról (lásd: Álmok és számok, 2006. augusztus 10.).