A bíróság haragszik (A Kendermag Egyesület szóvivője ellen hozott ítéletről)

  • Fazekas Tamás
  • 2007. február 22.

Publicisztika

2005 tavaszán a Polgári Engedelmességi Mozgalom (PEM) keretében több mint hatvan indiai kendert fogyasztó jelentkezett a rendőrség Teve utcai központjában. Először az akciót meghirdető Kendermag Egyesület elnöke, titkára és szóvivője sétált be az épületbe a kamerák előtt, s hozzájuk csatlakoztak fiatalok, családapák gyerekkel, de feljelentette magát nyugdíjas nagymama is.

2005 tavaszán a Polgári Engedelmességi Mozgalom (PEM) keretében több mint hatvan indiai kendert fogyasztó jelentkezett a rendőrség Teve utcai központjában. Először az akciót meghirdető Kendermag Egyesület elnöke, titkára és szóvivője sétált be az épületbe a kamerák előtt, s hozzájuk csatlakoztak fiatalok, családapák gyerekkel, de feljelentette magát nyugdíjas nagymama is. Tették ezt azért, hogy a füvet szívók, s általában a drogfogyasztók büntetőjogi üldözése miatti felháborodásuknak adjanak hangot. Az ellenük indult eljárások kezdete és vége éppen olyan sokféle volt, mint a jelentkezők összetétele. Pedig a drogtörvénynek is nevezett büntető törvénykönyvi szakaszok világosak: a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és nem a nyomozó hatóság válogatja ki, hogy kire alkalmazza a törvényt.

A rendőrség mégis néhány embert ötletszerűen, minden további nélkül hazaküldött, néhányuknak, nem tudni pontosan, milyen logikus megfontolásból, levette, majd megsemmisítette a vizeletmintáját, s némelyik, talán kő/papír/olló alapon kiválasztott állampolgár ellen büntetőeljárást indított. Végül csupán egyetlen önfeljelentő ügye jutott a bírósági tárgyalás szakaszába, s 21 hónap elteltével, 2007 januárjában érkezett meg Juhász Péternek, a Kendermag Egyesület szóvivőjének másodfokú határozata: a fellebbezés elutasítva, felmentés nincs, az első fokon kiszabott 70 000 forint pénzbüntetést és a 77 182 forint bűnügyi költséget ki kell fizetnie, s ha nem fizet, akkor 350 napra börtönbe kell vonulnia.

*

A büntetőeljárás nyilvános volt. Magyarország először látott a bíróságon kendernövényt - Juhász bevitte, majd haza is vitte. A rendőrség szerint emiatt nem kellett büntetőeljárást indítani, de másnapra meggondolták magukat, és mégis házkutatást tartottak a szóvivőnél. A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletet hozó bírája nyilván érzékelte a fokozott társadalmi érdeklődést (a PEM a maga nemében a világon egyedülálló akció volt, a nemzetközi sajtó is foglalkozott vele), s egy évvel ezelőtt nem is titkolta, hogy az ő döntése is üzenet a társadalom számára. Ennek megfelelően nem az ilyen ügyekben szokásos átlagosan kétoldalas határozatot készítette el, hanem tíz oldalon keresztül indokolt, több helyen a reflektorfényt kihasználva szokatlanul elvi, már-már moralizáló megállapításokat téve.

A bírónak lényegében arról kellett határoznia, hogy veszélyes-e a társadalomra annak a tette, aki - mint Juhász - otthonában a saját maga termelte indiai kender növényének termését egyedül elszívja. Ha nem veszélyes ugyanis, akkor az egyik fogalmi elem hiányában nem beszélhetünk bűncselekményről. Ha a konkrét cselekmény senkire sem jelent fenyegetést, senkinek a világon semmi kára nem származik belőle - s a tárgyaláson a védelmet ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje tulajdonképpen e logika alapján indítványozta az Alkotmánybíróság megkeresését is. A TASZ - mint mindig - alapjogi és büntetőjogi szempontokat vetett fel, s büntetőügyről lévén szó, szabályos büntetőeljárás-jogi indítványokat terjesztett elő. Sikertelenül. Az első fok három és fél oldalon keresztül másolta be az Alkotmánybíróság egyik legvitatottabb döntését, a drogfogyasztó kábítószerek okozta működési zavarok által pusztított elméjében lévő kémiai gátak lebomlásával meg a "korlátozásoktól mentes mámorhoz való joggal" és egyéb, a konkrét, az esettel köszönő viszonyban sem lévő nyakatekert sületlenségekkel együtt. (Nem, sajnos ez egyáltalán nem vicc, e szavak és összefüggések megtalálhatók az 54/2004. [XII. 13.] Ab-határozatban.) Ám a cikkíró szerint valójában még igazi választ sem adott az emberi jogi kérdésekre. Foglalkozott velük, de nem sikerült neki. Fő érve - hogy Juhász Péter nyilvános önfeljelentése kábítószer-fogyasztásra "hívta fel a figyelmet, illetve reklámozta különböző elektronikus médiában..." - nem más, mint jogilag sehogy sem értelmezhető szubjektív állásfoglalás. Ez persze önmagában még nem lenne baj, ha lenne mellette valami több is. De nincs.

És ezt lehetett fokozni. A fellebbezés elbírálásakor a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó kollégiumi állásfoglalásából meglehetősen önkényesen szemezgető másodfokú tanács szerint Juhász javára "enyhítő körülmény egyáltalán nem merült fel", nem tekinthető ennek sem beismerő vallomása, sem önfeljelentése. Juhász pénzbüntetésének enyhítése "szóba sem jöhetett", "ügyészi fellebbezés hiányában a büntetés súlyosítására nem volt módja" - sajnálkozik a tanács. Az elődjénél már szűkszavúbb végzés szerint a szóvivő "személyében lévő fokozottabb társadalomra veszélyesség" abban is megnyilvánult, hogy a "büntetőeljárást, a jog eszközét és a bíróságot kívánta felhasználni arra, hogy a kábítószer-fogyasztás legalizálását hirdesse". Világosan érezhető a dokumentumot olvasva, hogy a másodfok zokon vette a sajtó figyelmét. Annyira erősen fogalmaz, hogy nyilvánvaló: a bíróság haragszik.

S a haragtól nem látja a tényeket. A Kendermag jogszerűen, bíróság által bejegyzett egyesület, alkotmányos céllal és eszközökkel. Soha, egyetlenegy alkalommal sem reklámozta a drogfogyasztást, éppen ellenkezőleg. Cáfolatot nagyon könnyű találni bármelyik kendermagos nyilatkozatban. A PEM célja sem az volt, hogy minél többen füvezzenek, hanem mint az egyesületnek: felhívni a figyelmet a drogfogyasztót igazságtalanul büntető törvényre. Mert a kábítószerrel visszaélés miatt átlagos, normális életvitelű állampolgárok ellen évente ezrével induló büntetőeljárások indokolatlanok, szükségtelenek, drágák és károsak. A drogfogyasztás problémá-ját nem oldják meg, nem segítenek senkinek. A mozgalom jelmondata: Nem vagy bűnöző. Nem az, hogy füvezni jó. Ez tény. Szerencsétlen tévedés vagy rosszabb esetben szándékos ferdítés azt állítani, hogy Juhász Péter, a PEM vagy a Kendermag Egyesület miatt akár egyetlen ember is kipróbálna valamilyen kábítószert vagy drogfüggővé válna. Aki ilyet leír vagy mond, nincs tisztában a szociológiai kutatások eredményével, vagy esetleg teljesen izolált világban él.

*

Egy nyitott, demokratikus jogállamban megdöbbentő egy ítéletben azt olvasni, hogy talán még nagyobb elvetemültség volt a PEM résztvevőitől a jogszerűség, a játékszabályok betartása a büntetőeljárás során. A Fővárosi Bíróság értelmezésében ők ugyanis visszaéltek a joggal. Az is elítélendő, hogy ezek az emberek egy olyan jogszabály következményeit vállalták, amivel nem értettek egyet.

Vagyis nemcsak a nyilvánosság bűn, hanem a jogszerűség is. A két döntés, különösen a másodfok üzenete az állampolgárok felé úgy sommázható, hogy füvezni bűn, veszélyes mindenkire, és aki ezt teszi, az inkább szép csendben játszadozzon, bujkáljon, fogócskázzon a rendőrséggel.

A TASZ védelmet és felvilágosítást ajánlott fel és adott a PEM résztvevőinek. A drogfogyasztás büntetőjogi szabályozása valóban hosszú évek óta komoly átgondolásra szorul - az őszinteség és a nyilvánosság viszont, és ehhez sosem fért kétség, még senkit nem tett bűnössé.

A szerző a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.