A dolog tulajdonképpen rendben is volna, a mi hazánkat nem azért szokás szeretni, mert olyan marha okosak benne, hanem mert szépek a gémeskútjai, és az emberek igaz vonzalommal viszonyulnak a szappanoperák felé, lásd az Isaura felszabadítására tett adakozásokat, továbbá azt a képességünket, amellyel elhisszük néhány nyeretlen páréves PR-kukacnak, hogy az ország tényleg Frityi és Frutyi (ezek vmilyen TV-showszemélyzet fejei, nem biztos, hogy pont így hívják őket) hányattatásaira kíváncsi, és a nagysikerű Ûrgammák folytatására.
A nagysikerű Ûrgammák-sorozatban műanyag háztartási eszközök és pótszínművészek mentették meg a világot valami gonosz izé folyamatos ármánykodásai elől, mérsékelt sikerrel. A fenyegetett galaxisok a végén mindig megúszták, de a sorozatot készítő zugcég fedőszerve, egy MSZP nevű vállalkozás megbukott az államkassza kezelésére kiírt tenderen, a parlamenti választáson. Azóta mások kezelik az államkasszát, fiatal, dinamikus, főként ingatlanok által motivált egyedek, korábban jogi egyetemeket látogattak, feltehetően innen a téveszméjük, hogy nekik mindent szabad, és aki nekik politikai vagy egyéb okokból nem tetszik, azt leültetik, míg saját klientúrájuk számára a BTK fakultatívnak tűnik, legalábbis amíg folyamatosan egymás családtagjait nevezik ki bírónak, mint most Szájerné ténsasszonyt.
Arra azért néha gondolhatnának, hogy olyan politikai helyzetet, amiben életük végéig uralmon maradhatnak, a jelenlegi geopolitikai konstellációban nem lesznek képesek kreálni, márpedig a következő kormányváltás után ülni fognak, amit még ki lehetne bírni, ha a szajrét addigra sikerül biztosítaniuk, és miért ne sikerülne, ehhez talán mégiscsak értenek, ha valamihez egyáltalán. Azért a cirkuszért viszont, amit közben rendeznek, mint ez a legújabb ötletük, hogy a Fidesz-vezérkart Sziniszter és a többiek figyelték meg, feltehetően műanyag háztartási eszköznek álcázva, már annyira sok, hogy emiatt még a cellatársaik sem fogják szeretni őket.
Ezen az sem változtat, hogy, mit tesz Isten, a vádjaik annyira hülyék, hogy tényleg igazak: azért az elődeik sem voltak éppen kezdők a hülyeségben és a kicsinyességben, legfeljebb nem ennyire nyíltan próbálkoztak. Tán hajlottabb koruk okán: nekik még nem volt világos, hogy itt tényleg mindent meg lehet csinálni, ha néhány hetyke csengésű etatista frázissal körítve nyomjuk le a közvélemény torkán. Lehet -nem is teljesen alaptalanul - hülyének nézni az országot; új kábítószertörvényt fabrikálni, hogy csak a saját klienseink dílerkedhessenek, de azért Császár Előd popénekesről kideríteni, hogy mégse fogyasztott kábítószert, mielőtt a szélvédőjére kent volna egy rendőrtisztet, hogy csak a legutóbbit említsük a kisded korrupciók és zsarolások szappanoperájából. Csak arról nem lehet megfeledkezni, hogy közben felnő egy új generáció, és az majd elkergeti ezeket a mostani fiúkat, ha másért nem, azért, hogy a sajátjait ültesse a helyükbe, és ezek a mostaniak szopni fognak, ha másért nem, azért, mert ezt az eljárást honosították meg.
De amíg még szabadlábon vannak, annyit legalább megtehetnének, hogy ennek a Kosztolányi nevű slapajuknak Szabolcskára magyarosítják a nevét, hogy ne legyen már ez az egész annyira, de annyira gusztustalan.
