"A kritika szabad lett"

  • .
  • 2009. október 22.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. október 8. Fontos könyv a Bán Zoltán Andrástól nemrégiben megjelent Meghalt a Főítész, és fontos az erről szóló, Margócsy Istvántól származó értékelés is.
Mégis apró megjegyzés kívánkozik a recenzió margójára. A kitűnő irodalomtörténész feltesz egy izgalmasnak tűnő kérdést Bán könyve kapcsán: "...vajon Márai, akiről e könyvben egészen kitűnő elemzéseket tett közzé, jobb író lett attól, hogy nem viselte el a politikai nyomást, s emigrációba vonult?"

Az életmű ismeretében tudható, hogy ez a kérdés még elméletileg sem állja meg a helyét. Márai rendkívül tudatosan választotta az emigrációt, mert mindenestül elképzelhetetlennek tartotta 1948 után a hazai alkotómunkát. Erről sokszor és sokat írt. "Ez volt az idő (1948 - B. P. megjegyzése), amikor megértettem, hogy el kell mennem az országból - nemcsak azért kell elmenni, mert nem engednek szabadon írni, hanem elsőbben és még sokkal inkább azért, mert nem engednek szabadon hallgatni" - írja a Föld, föld! c., 1972-ben megjelent önéletrajzában. A már külföldön megjelent Naplók egyikében így fogalmaz: "a mocsárban nem élnek hattyúk." Azaz: "Aki azt hiszi, hogy otthon marad a mocsárban és így is meg tudja őrizni szelleme függetlenségét: téved."

Vagyis Márai azzal maradt író, hogy emigrált. Az ő felfogásában a "politikai nyomás" elutasítása az egyetlen lehetőség, hogy továbbra is alkotni tudjon. Innen nézve teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen a kérdésfelvetés: jobb vagy roszszabb író lett volna-e Márai Sándor, ha itthon marad. Megtehette volna, de ebben az esetben az alkotói pályája 1948-ban lezárul. Ez szerencsénkre 41 évvel később történt meg, 1989-ben, az Egyesült Államokban.

Bod Péter

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.