"A kritika szabad lett"

  • .
  • 2009. október 22.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. október 8. Fontos könyv a Bán Zoltán Andrástól nemrégiben megjelent Meghalt a Főítész, és fontos az erről szóló, Margócsy Istvántól származó értékelés is.
Mégis apró megjegyzés kívánkozik a recenzió margójára. A kitűnő irodalomtörténész feltesz egy izgalmasnak tűnő kérdést Bán könyve kapcsán: "...vajon Márai, akiről e könyvben egészen kitűnő elemzéseket tett közzé, jobb író lett attól, hogy nem viselte el a politikai nyomást, s emigrációba vonult?"

Az életmű ismeretében tudható, hogy ez a kérdés még elméletileg sem állja meg a helyét. Márai rendkívül tudatosan választotta az emigrációt, mert mindenestül elképzelhetetlennek tartotta 1948 után a hazai alkotómunkát. Erről sokszor és sokat írt. "Ez volt az idő (1948 - B. P. megjegyzése), amikor megértettem, hogy el kell mennem az országból - nemcsak azért kell elmenni, mert nem engednek szabadon írni, hanem elsőbben és még sokkal inkább azért, mert nem engednek szabadon hallgatni" - írja a Föld, föld! c., 1972-ben megjelent önéletrajzában. A már külföldön megjelent Naplók egyikében így fogalmaz: "a mocsárban nem élnek hattyúk." Azaz: "Aki azt hiszi, hogy otthon marad a mocsárban és így is meg tudja őrizni szelleme függetlenségét: téved."

Vagyis Márai azzal maradt író, hogy emigrált. Az ő felfogásában a "politikai nyomás" elutasítása az egyetlen lehetőség, hogy továbbra is alkotni tudjon. Innen nézve teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen a kérdésfelvetés: jobb vagy roszszabb író lett volna-e Márai Sándor, ha itthon marad. Megtehette volna, de ebben az esetben az alkotói pályája 1948-ban lezárul. Ez szerencsénkre 41 évvel később történt meg, 1989-ben, az Egyesült Államokban.

Bod Péter

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.