A szavak értelme - Hány év egy kormányzati ciklus?

  • Unger Anna
  • 2009. június 25.

Publicisztika

A március-áprilisi kormányváltás megmutatta, hogy az Alkotmány mégoly egyértelmű paragrafusai ellenére is számos egyéni értelmezés jelenhet meg, és válhat akár reflektálatlanul népszerűvé a nyilvánosságban. A kormányváltással egy időben jelent meg a közéletben az a vélekedés, hogy a szocialista pártnak azért érdeke egy őszi-téli előre hozott választás, mert így megrövidíthetnék a Fidesz kormányzását - mert esetleg csak három és fél évig, vagy akár még kevesebb ideig kormányozna a várhatóan győztes párt. E feltételezés alapja az az alkotmányos előírás, mely az országgyűlési választásokat az előző választást követő negyedik év április-május hónapjára datálja. Hogy ezt a jobboldal esetleg sérelmesnek tartja, az a Heti Válaszban nemrégiben megjelent Orbán Viktor-interjúból is kiderül. A pártelnök ugyanis e felvetésre a következőképpen reagált: "Kizártnak tartom, hogy győztes választás után ne négy évig kormányozzunk. Valóban van belső feszültség az alkotmányos rendszerben - ezt fel kell oldani, ha másként nem, az Alkotmánybíróság segítségével."

A március-áprilisi kormányváltás megmutatta, hogy az Alkotmány mégoly egyértelmű paragrafusai ellenére is számos egyéni értelmezés jelenhet meg, és válhat akár reflektálatlanul népszerűvé a nyilvánosságban. A kormányváltással egy időben jelent meg a közéletben az a vélekedés, hogy a szocialista pártnak azért érdeke egy őszi-téli előre hozott választás, mert így megrövidíthetnék a Fidesz kormányzását - mert esetleg csak három és fél évig, vagy akár még kevesebb ideig kormányozna a várhatóan győztes párt. E feltételezés alapja az az alkotmányos előírás, mely az országgyűlési választásokat az előző választást követő negyedik év április-május hónapjára datálja. Hogy ezt a jobboldal esetleg sérelmesnek tartja, az a Heti Válaszban nemrégiben megjelent Orbán Viktor-interjúból is kiderül. A pártelnök ugyanis e felvetésre a következőképpen reagált: "Kizártnak tartom, hogy győztes választás után ne négy évig kormányozzunk. Valóban van belső feszültség az alkotmányos rendszerben - ezt fel kell oldani, ha másként nem, az Alkotmánybíróság segítségével."

*

Nem világos, milyen belső feszültségre utalt Orbán - az Alkotmány ugyanis mind a kormány, mind a parlament hivatali idejét egyértelműen fogalmazza meg. Ugyanakkor e sorok szerzője az elmúlt hetekben több alkalommal is szembesült azzal, hogy még a közjogban jártas emberek körében is elterjedt az a vélekedés, miszerint az Országgyűlés hivatali ideje négy év. Ezért talán nem érdektelen megnézni, "mennyi az annyi" valójában - még mielőtt a nem létező alkotmányos feszültségből olyan újabb közjogi vita kerekedne, melyben az Alkotmány előírásai teljesen érdektelenné, súlytalanná válnak.

Az Alkotmány ugyanis nem biztosítja a parlament négyéves hivatali idejét - vagyis az a feszültség, melyre Orbán hivatkozott, egyszerűen nem létezik. Tény, hogy volt ilyen passzus: 1989 és 1997 között a 20. § 1. bekezdése kimondta, hogy "az Országgyűlést négyévnyi időtartamra választják". Ezt azonban 1997 októberében a parlament módosította, és ekkor került bele a ma is hatályos, az általános választásokra vonatkozó fent említett szabályozás (minden negyedik év április-május hónapja). Ez az alkotmánymódosítás megszüntette a parlament négyéves hivatali idejét - másképpen mondva a parlament fix terminusa helyett a választás fix időpontját rögzítette. Az új szabályból eredő esetleges idővesztéssel maga az alkotmányozó is tisztában volt, hiszen a törvényjavaslat indoklása erre külön is kitért. A változtatást a jogalkotó azzal indokolta, hogy az akkori alkotmányos rendelkezések "a választások időpontjának egyértelmű és ésszerű meghatározására nem képesek". Hiszen ha pontosan négy év a parlamenti ciklus, akkor a választások időpontja egyre inkább kitolódik - az 1998-as választást például már június 29.-szeptember 29. között kellett volna megtartani, a politikai uborkaszezon és a nyaralások közepette. A 2002-es és 2006-os választásokra pedig az eredeti szabályozás szerint valamikor ősszel, a költségvetés vitájának és elfogadásának időszakában, gyakorlatilag ahelyett került volna sor.

Az indoklás ugyanakkor kitért arra is, amit most Orbán sérelmez: vagyis a négy évnél rövidebb terminusra, pontosan részletezve a most vélelmezett előre hozott választás esetét. "Az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása esetén is csak annyiban törik meg ez az elv (a parlament tuti négy éve - U. A.), hogy az előre hozott választáson megválasztott Országgyűlés megbízatása nem pontosan négy évig tart, hanem - áprilisi időpont esetén - három év négy hónap és négy év három hónap közötti ideig."

Az a mindenkori alkotmányozón múlik, hogy a két lehetséges megoldás közül melyiket választja: a törvényhozás számára ad meg fix terminust, vagy pedig a választások időpontját rögzíti. Nálunk külön-külön mindkettőre volt példa, de a kettő vegyítése lehetetlen megoldás. A mi példánknál maradva: vagy 48 hónapot adok egy törvényhozásnak, és akkor a választási eljárás időigényességétől függően, de választásról választásra kitolódik a soron következő választás időpontja, s ezzel együtt az új parlament megalakulásának ideje is. Ha viszont a választás időpontját rögzítem, akkor bizony előfordulhat, hogy egy előre hozott választás miatt felborul a rend, és nem lesz négy teljes éve, vagy néhány hónappal akár több is lesz ennél az előre hozott választások után megalakuló új parlamentnek.

*

Az 1997-es alkotmánymódosítást megelőző parlamenti vitában a Fidesz még nem kifogásolta ezt a változást, sőt szerintük elég lett volna csak az áprilist megjelölni. Kifejezetten támogatták ezt az alkotmánymódosítást, és azóta egyszer sem emeltek kifogást ellene sem a parlamentben, sem az Alkotmánybíróságnál (AB). Az, hogy az Alkotmánybíróság az Orbán által most érzékelt feszültséget "feloldja", aligha várható. Az Alkotmányban ugyanis, mint említettük, egész egyszerűen nincs benne a fix négyéves terminus, és ezt az AB sem írhatja bele. Nagy valószínűséggel egy esetleges beadvány tárgyalásakor a testület is a két szabályozási lehetőség közti különbséget ismertetné - de az, hogy a most hatályos szabály helyett a régi, már eltörölt előírást tekintse mérvadónak, teljesen kizártnak tekinthető.

Épp ezért érthetetlen, hogy mi értelme van az Alkotmány ilyetén szétcincálásának; miért jó, ha az egyébként világos és egyértelmű előírásait is megkérdőjelezzük, vitatjuk, és a pontos magyar kifejezéseket is átértelmezzük. A rosszindulatú megközelítés szerint az ilyen és ehhez hasonló félreértelmezések (lásd még: "felhatalmazás nélküli kormány", "illegitim kormányzás", "népszavazással kormánybuktatás") mögött az a sanda szándék állhat, hogy a mostani alaptörvényt az ilyen értelmezési vitákkal teljesen hiteltelenné, alkalmazhatatlanná tegyék. Ily módon nagyban megkönnyíthető, hogy egy, a bírálóknak tetsző alkotmányos rendszert alakítsanak ki, hiszen napnál világosabb, hogy a régi semmire se volt jó. Magam azonban nem élnék ilyen rosszindulatú megközelítéssel: ez ugyanis senkinek, még egy jelenleg nagy társadalmi támogatottsággal rendelkező politikusnak sem lehet érdeke. S nemcsak azért, mert az elmúlt 19 évben számos alkalommal már esküt tett erre az Alkotmányra. Hanem azért is, mert senkinek sem érdeke, hogy megrendítse azt a talapzatot, amelyen egyébként ő maga is áll. Egy politikus persze azt mond, amit akar - ám a közjogi intézményrendszer ilyen megkérdőjelezése, akár oda nem figyelésből, akár direkt félreértelmezésekből ered, államférfihoz méltatlan felelőtlenség.

A szerző a Progresszív Intézet kutatója.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.