A Szülőföld Kalap fosztogatói - A határon túli magyar szervezetek támogatásáról

  • Barak László
  • 2007. november 1.

Publicisztika

Aki pénzért kénytelen ácsingózni, mindenképpen hálátlan. Ha nem kap pénzt, nyilván utálja a pénzforrás letéteményeseit. Akinek pedig jut valami, azért füstölög, mert kevesli az adományt, elegánsabban szólva, a támogatást. Ezenfelül, ha állami pénzek osztogatásáról van szó, az illetékes adófizető is joggal háboroghat, hogy elherdálják a tőle beszedett pénzt.

Aki pénzért kénytelen ácsingózni, mindenképpen hálátlan. Ha nem kap pénzt, nyilván utálja a pénzforrás letéteményeseit. Akinek pedig jut valami, azért füstölög, mert kevesli az adományt, elegánsabban szólva, a támogatást. Ezenfelül, ha állami pénzek osztogatásáról van szó, az illetékes adófizető is joggal háboroghat, hogy elherdálják a tőle beszedett pénzt.

Szóval nem jellemző, hogy megfellebbezhetetlen igazságot lehetne szolgáltatni az efféle pénzügyekben. Ha pedig tetten érhetően fosztogatásra szakosodik a pénzosztó, de legalábbis olyan koldusokra bízza a kalap pénzt, akik vérségi, sógor-koma, jelen esetben pártalapon nyúlkálnak bele, evidens a konfliktusok gerjedése.

Már most, a magyar kormány által a határon túli kisebbségek istápolására létrehozott Szülőföld Alap jelenlegi állapotában éppenséggel egy efféle kalap. Amelybe a magyar adófizetők milliárdjai a magyar parlament vonatkozó rendelkezései nyomán kerülnek.

A szóban forgó intézmény létrehozása idején ugyan látszólag kézenfekvő megoldásként kínálkozott, hogy a határon túli magyarság identitásának, kulturális intézményrendszereinek megőrzésére és karbantartására szánt pénzek elosztásába legyen beleszólásuk az érintetteknek, vagyis a határon túli magyar közéleti és kulturális intézményrendszer képviselőinek is. Ám a magyar kormánykörök által jelenleg megbízott határon túli "illetékesek" csak és kizárólag politikai identitás alapján képesek behatárolni az általuk képviselendő határon túli magyarokat. A politikai identitást meg, ugye, a politikai párthovatartozás jelenti manapság. Függetlenül attól, hogy az adott pártok vezetői civilizált közéleti tényezők-e, avagy olyan haszonleső, zsákmányszerzésre kiképzett csicskások, akik kizárólag az általuk képviselt párt prizmáján keresztül képesek szemlélni a világot. Tehát nyilvánvalóan klientúra- és tagtoborzásra, vagy éppen politikai ellenfeleik megregulázására használják a magyarországi állami szervektől szerzett mandátumot.

Félreértés ne essék, elvileg nincsen semmi kifogásolnivaló a Szülőföld Alap létrehozásával és annak működésével szemben. Annál is kevésbé, mivel a mindenkori magyarországi illetékesek kizárólagos joga, hogy a határon túli magyarság pénzügyi támogatását lebonyolító intézményrendszert saját belátásuk szerint működtessék. Azt a jogukat sem vonja kétségbe senki, hogy eldönthessék, a mindenkori határon túli társadalmi intézményrendszer mely képviselőit bízzák meg a határon túli magyarok képviseletével a Szülőföld Alap szakkollégiumaiban. Az sem érdekes tehát, hogy a magyarországi illetékesek, például Szlovákia esetében, kizárólag a Magyar Koalíció Pártja által delegált szakkollégiumi tagokkal kívánnak közvetlenül együttműködni. Mindenképpen változtatni kellene azonban eme szakkollégiumi tagok mozgásterén. Hogy adott esetekben sokkal kvalifikáltabban és ellenőrizhetőbben képviselhessék a szlovákiai magyar kulturális intézményrendszer valamennyi mérvadó szereplőjének érdekeit, mint ahogy azt ez idáig tették. Az illetékes szakkollégiumokban ugyanis csak abban az esetben születhetnek objektív és védhető döntések, ha a Szülőföld Alap működtetői kötelezik a határon túlról delegált szakkollégiumi tagokat, hogy tájékozódjanak a lehetséges pályázók körében. Mégpedig az egyes pályázati kiírásokat és döntéseket megelőzően! Magyarán, a rendszerváltás utáni, 2006-ig tartó magyarországi pályázati gyakorlat szerint, kötelezően és idejekorán tájékoztassák a lehetséges pályázókat a Szülőföld Alap által kiírt vagy éppenséggel kiírandó pályázatok nyújtotta lehetőségekről. Továbbá kötelezni kellene őket arra is, hogy kizárólag a szlovákai magyar társadalmi intézményrendszer párton kívüli, legitim képviselőivel folytatott tanácskozásokat követően vehessenek részt a szakkollégiumok ülésein. Mégpedig csakis a szóban forgó tanácskozásokon konszenzussal elfogadott javaslatok behatárolta, azaz kötött mandátummal!

*

Ugye nyilvánvaló, hogy nem csupán a pénzről van szó, hanem mindenekelőtt arról, hogy bármilyen jó szándék vezérli is a jelenlegi magyar kormánykörök vonatkozó kezdeményezéseit, azért tévedtek ők a pokolba vezető útra, mert nem képesek átlépni saját pártemberi árnyékukat. Ráadásul, ennek a verdiktnek látszólag ellentmondó módon, regnálásuk óta tulajdonképpen szinte kizárólag azt a határon túli magyar klientúrát támogatják, mind erkölcsileg, mind pedig gazdaságilag, amelynek tagjait anno épp legádázabb jelenlegi ellenfeleik, a magyarországi jobboldalt irányító politikusok toborozták - saját használatra...! Amely klientúra épp ezért folyamatosan azon agyal és ügyködik, hogy a lehető legeffektívebben keresztbe tehessen jelenlegi baloldali jótevőinek.

A pökhendi és felszínes problémakezelés, a jelképes társadalmi aktusok, tökösnek tetsző, ám üres kinyilatkoztatások, nem utolsósorban primitív sajtópolémiák helyett tehát most már végre érdemi munkába kellene kezdeni, kedves "nemzettestvérek"!

Figyelmébe ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.