Harcias propagandafilmmel akarják naggyá tenni a Kárpát-medencét

  • Bányai György
  • 2020.09.14 18:30

Publicisztika

"Szemléletformáló" kampányt indított a kormányközeli Alapjogokért Központ (AK). A kulcsmondat: "Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét." Nem titkolják: a miniszterelnök "trianoni" beszéde inspirálta őket.

Finoman szólva is különös hirdetések jelentek meg különböző médiafelületeken: a magyarság küzdelmét hirdetők. Legmarkánsabban a rohamra induló sisakos katonák. Az egyik felirat a képeken: készüljetek.hu. Az Alapjogokért Központ hív bennünket a harcra. Nem úgy! Hanem –hangzott a magyarázat – a fegyveresek egy első világháborús momentumra emlékeztetik a nemzetet, kitörést hajtanak végre. "Nem fogjuk megtagadni az első világháborúban hozott magyar véráldozatot, a magyar honvédek hősies teljesítményét sem" – magyarázta Panyi Miklós, az AK igazgatóhelyettese az Origónak. (Azt csak zárójelben jegyezzük meg: az AK szervezte augusztusban azt az úrkúti rendezvényt, amely után több kormánytag karanténba vonult, Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig elkapta a koronavírust.)

Nem csoda e szervezet iránti kiemelt kormányzati figyelem. A "közjogi elemző intézet" egyebek mellett elindította a "Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó" kutatási projektjét. Bele is trafáltak rendesen, ahogy kell. Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint átfogóan vizsgálja a kormányzás stratégiáját, filozófiáját és céljait" – írják honlapjukon. S hozzáteszik: "Ismerjék meg eredményeinket, köszönjük a figyelmüket!"

Szívesen. Lejjebb pörgetve képeslapot kapunk, alatta magyarázó szöveggel. A kettő között, a fotók alatt a három kulcsszó valamelyike orientál. Az például, hogy – ha csak az utolsó évet forgatjuk vissza is – augusztus végén Orbán Viktor Bledben uniós kormányfőkkel találkozott, bátorság volt. A veszélyhelyzet kihirdetése annak idején nemkülönben, meg az is, hogy a parlamenti kétharmad (plusz Mi Hazánk) megszavazta a koronavírus elleni védekezésről szóló azaz a rendkívüli jogrend fenntartásának elméleti időtlenségét támogató törvényt. Az pedig, hogy "Orbán Viktor átadta az Összetartozás Emlékhelyét", az őszinteség szép megnyilvánulása. A büszkeség címke ahhoz járult, hogy "a kormány 10 éves vállalásának megfelelően 2020 elejére közel egymillió új munkahely jött létre". Aha.

Az AK hajaz a Civil Összefogás Fórumra, amelyik az idén százmillió forintot nyert a Szerencsejáték Zrt. zártkörű tomboláján. (Hogy ez milyen jótékonysági tevékenységet segít, avagy a cég számára mekkora reklámerővel bír, még kérdezni is vicces lenne.) Csak az indulást alapul véve is: a 2013-ban létrehozott Alapjogok alapos alaplökést kapott első három éve alatt – honnan is? Miként az Átlátszó 2016-ban kibogozta, ez idő alatt az intézetet működtető Jogállam és Igazság Kft.-n keresztül az Alapjogok Központhoz több mint százharmincmilló forint került a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól (SZPMA). Ami a Fidesz pártalapítványa.

false

"Erősíti a szervezet Fidesz-közeliségét, hogy az SZPMA kuratóriuma az első, 31,6 milliós támogatást ugyanazon a napon – 2013. június 17-én – ítélte meg a számukra, amikor a Jogállam és Igazság Kft. cégbírósági bejegyzése befejeződött. A kft.-nek 2015 nyaráig Szánthó mellett tulajdonosa volt Nagy Gábor is. Ő egy másik cég, a DIVORTON Kft. tulajdonosai között éppen váltotta Schaller Ernőt, az SZPMA külügyi igazgatóját" - írtuk a Magyar Narancsban három esztendeje. (Schaller – most Schaller-Baross Ernő – jelenleg helyettes államtitkár a Miniszterelnökségen. Az ő Úrkút melletti családi birtokán tartották az ominózus, koronavírussal elszomorított összejövetelt. Mellékszál: Szánthó Miklós a kormánynak oly kedves KESMA, azaz a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratórumának tagja 2018-tól, s elnöke is immár.) Idézett cikkünkben Szánthó Miklós azt mondta, nem a Fideszben kezdeményezték az Alapjogok Központ létrehozását. Ámde: "Mielőtt megalapítottuk volna a céget, nyilván szétnéztünk a terepen, hogy ki tudna esetlegesen kezdőtámogatást biztosítani. Megkerestük az SZPMA-t is, azt a visszajelzést kaptuk, hogy örülnek minden hasonló kezdeményezésnek, hajlandók megfontolni a pályázatunkat, így belevágtunk." (Aktivizálódnak a kormány alternatív civiljei, „Sok kicsi összeesküvés”, Magyar Narancs, 2017. 05. 18.)

Az AK együtt rezeg a Fidesszel). 2018-ban például dörgő hangú elemzésben figyelmeztette a kormányt, hogy az újabb választás győzteseként se írja alá az isztambuli egyezményt (és már egy évvel korábban is szót emeltek ez ügyben.) Egyrészt azért, mert felesleges csatlakoznunk – hiszen nálunk már megszülettek a megfelelő jogszabályok –, másrészt: gender! És a kormány megfogadta tanácsukat.

Ez az Alapjogok Központ azt is kikutatta, hogy ezeréves történelmünk tele van kudarcokkal és sikerekkel. Erről készített is egy "videótörténetet" (csoda, hogy belefért három és fél percbe). Ebből kiragadott képkockákat is látunk augusztus utolsó harmadától sorozatban. A sisakos-rohamozós jelenet kimerevítve egy kicsit világosabb lett, így nem olyan borongós, mint a klipben, cserébe sokkal bizakodóbb, s ha lehet mondani, még harciasabb kinézetet kapott. A vérszerződés állóképére sajnos a hét vezér alig fért fel, kettejüknek csak a fél arca látszik; mindegy, a kétharmad nélkülük is meglenne. S ha a képekre kattintunk, Orbán Viktornak júniusban, a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából elmondott sátoraljaújhelyi (az "őrszemes") beszédének - általában szó szerinti vagy ahhoz közeli - részleteihez jutunk. Ha pedig a rejtélyes keszulunk.hu-ra navigálunk (itt a megfejtés), az Alapjogok Központ logója alatt az egészet elolvashatjuk (más nincs is az oldalon). Az AK vezetői nyilatkozataikban külön kiemelik, hogy ez a beszéd inspirálta őket a "szemléletformáló" kampányra.

false

S van még valami, felirat, több képen is, ami a kampány címe avagy mottója: igazság, erő, felemelkedés. Alatta: "Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét!"

Szerényen, de ehhez már hozzálátott csaknem egy évtizede az alaptörvényünk is. A Nemzeti hitvallás egyik mondata tudniillik így szól: "Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk."

"A Nemzeti hitvallás az alaptörvény preambuluma. Normatív jelentősége nincs. Így annak sincs természetesen, hogy – noha ez a földrajzi egység túlterjed az ország határain – a Kárpát-medence egésze említődik a magyar állam által védendő területként. Nagy-Magyarországot mégse írhattak bele, ezt használják ahelyett" – mondja Fleck Zoltán jogszociológus. Mint kifejtette, ez a megfogalmazás politikai intonáció, értelmezési kinyilatkoztatás, nem lehet más, még ha azt is rögzítették az alkotmányban: "Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni."

Azért a miheztartás végett, kicsinyke idézet a sátoraljaújhelyi szónoklatból: "Aki magyarul néz a világra, Szent István szemével lát. Szent István szemével látni a XXI. századot azt jelenti, hogy mi a velünk élő népekkel akarjuk naggyá tenni a Kárpát-medencét. Mára ismét mi lettünk a Kárpát-medence legnépesebb országa. Száz éve nem voltunk ilyen erősek. Hidakat építünk és vasutat – le, Belgrádig, és autópályát – föl, Kassáig. Politikai, szellemi, gazdasági és kulturális gravitációs erőnk napról napra nő."

A Kárpát-medence egy szimbólum, egy allegória, mondta a kampány címével, mottójával kapcsolatban Szánthó Miklós a Klubrádióban. Az AK vezetői más nyilatkozataikban is azt hangsúlyozzák: ez az "együtt" a környező országokra is, sőt, az összes közép-európai nemzetre vonatkozik. Oké. Akkor viszont miért csak a magyar történelem édes-bús mozzanatait rögzítik a képeken? Az azok alapjául szolgáló videó is kifejezetten a magyar nép históriáját meséli el.

"Ez a videó nem egy dokumentumfilm, hanem érzéseket közvetít, a „magyar képességeket”, a „magyar érzést”. Azt, hogy tisztában voltunk és vagyunk a magunk igazságával, de ehhez erőt kell szerveznünk. És a régióban az elmúlt tíz év sikereinek köszönhetően most van egy olyan „geopolitikai pillanat”, hogy erre a velünk élő népekkel együtt képesek lehetünk, hogy együtt emelkedjünk fel, hogy együtt tegyük naggyá a Kárpát-medencét. A többes szám szól tehát egyfelől a magyarsághoz, a környező országokhoz, de az együtt élő generációkhoz is" - fejtette ki a Magyar Hírlapnak az AK igazgatója.

Szánthó Miklós

Szánthó Miklós

Fotó: MTI

Hogyan is hangzott a miniszterelnök inspiráló, sátoraljaújhelyi beszédében? "Szívből jövő hálánkat és legmagasabb elismerésünket fejezzük ki az elszakított nemzeti közösségeink évszázados helytállásáért, hűségükért a magyar nemzethez és a szülőföldjükhöz. Nagy nemzetté válni csak az tud, aki megjárja a maga kálváriáját. Aki kiismeri a megpróbáltatások útját. Aki kiállja a próbatételeket. Aki megérti, hogy az igazság erő nélkül keveset ér. (...) A történelem nem könyörületes. Nem bocsájtja meg a gyengeségeket. Ha nincs legény a gáton, elveszünk. Ha a vértelen szépelgőkre hallgatunk, elveszünk. Ha engedünk a széthúzás erőinek, elveszünk. A magyarok soha többé nem engedhetik meg maguknak a gyöngeség luxusát. Mindig csak az lehet a miénk, amit meg tudtunk védeni. Ez a törvény és ez a mi sorsunk. Ezért számunkra minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük. Ezért nem ért véget a magyarok történelme sem Mohácsnál, sem Világosnál, sem Trianonnál, és ezért fog Szent István koronájának valamennyi köve ismét ragyogni."

Bizonyára örömest partnerek lesznek abban a környező országok, hogy Szent István koronájának köveiként ragyoghassanak. 

Neked ajánljuk