Bajkeverők

  • 2003. október 23.

Publicisztika

Tojást dobálni márpedig szabad. Ha valaki politikai véleményének nem talál megfelelőbb kifejező eszközt, ragadjon tojást vagy krumplit, egyikhez sem kell különösebb fantázia. Követ dobálni nem szabad, de tojást még egy miépes is hajigálhat (noha szervezetével együtt már régen kijátszotta magát a demokratikus szabályok keretei közül - akkor is). Ezen akkor sem fogunk összeveszni, ha megvan a véleményünk az aktuális (bármikori) tojásrántókról.

n Tojást dobálni márpedig szabad. Ha valaki politikai véleményének nem talál megfelelőbb kifejező eszközt, ragadjon tojást vagy krumplit, egyikhez sem kell különösebb fantázia. Követ dobálni nem szabad, de tojást még egy miépes is hajigálhat (noha szervezetével együtt már régen kijátszotta magát a demokratikus szabályok keretei közül - akkor is). Ezen akkor sem fogunk összeveszni, ha megvan a véleményünk az aktuális (bármikori) tojásrántókról.

Ebben a szomorú és végtelenül ostoba szombati történetben, amit nem szabadott volna, az nincsen törvénybe foglalva. Talán ezért sem érik (nem is érték soha) fel ésszel az elkövetők. Egy falu, egy közösség ünnepnapját (hát még hétköznapjait) előre megfontolt szándékkal, aljas indokból tönkretenni, odamenni egy jó kis balhé kedvéért: nem szabad, pontosabban nem lenne szabad, hogy megtörténhessen.

Mert távolról sem arról van szó, hogy egy politikai csoport a véleményét kifejezendő tett egy utazást: ez vélemény (az, hogy "miben sántikálsz, Medgyessy?" vagy "kötelet Hornnak!", nem vélemény) és lehetőség (tudniuk kellett, hogy a miniszterelnök közelébe se jutnak) híján eleve lehetetlen volt. Az a pár rosszindulatú gazember tudatosan azért utazott Budapestről Söjtörre, hogy ott minél nagyobb fölfordulást csináljon. Hogy bántalmazza, megalázza Deák Ferenc ünneplőit, a demokratikusan választott kormány szimpatizánsait, a szocialista szavazókat és egy magyar falu közösségét. Hogy arra kényszerítse e közösséget, hogy önvédelme érdekében maga is barátságtalan eszközökkel éljen: meg is lett az eredménye, egy tasli, egy elrepedt szemüveg.

Mármost az ilyesfajta magatartással szemben megvannak a törvény adta lehetőségek védekezni. Ami persze a söjtörieket váratlanul érte, az arra hivatott szerveket nem kellett volna, hogy ugyancsak felkészületlenül találja.

Az efféle magatartás ellen pedig védekezni kell! A társadalomnak meg kell védenie tagjait az agresszív rendzavarók utazó csoportjaitól. Ez persze jóval nehezebb akkor, ha ez a tempó még bátorítást is kap, ha valakik, mint Pokorni Zoltán, Deák ünnepében is provokációt igyekeznek láttatni. A bajkeverők hergelése több mint disznóság, bűn. Uszításnak hívják.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.