Bernard Guetta: Putyin-Európa: 2-0

Publicisztika

Moldovának és Grúziának valóban van félnivalója a Kremltől, miközben a Nyugatban nem bízhatnak. A francia európai parlamenti képviselő szerint az EU nem elégedhet meg azzal, hogy példaértékű demokráciát épített Európában. 

Nem az orosz befolyásolás a legnagyobb baj. Ha a moldovaiak ilyen szűk többséggel mondtak csak „igent” az Európai Unióra, akkor nemcsak arról van szó, hogy Vlagyimir Putyin titkosszolgálatai szavazatokat vásároltak, és álhírekkel árasztották el a választókat. Kétségtelenül hatékony volt ez a beavatkozás Moldovában és Grúziában is, de nem lehet mindent ezzel magyarázni.

Moldova annyira kicsi, hogy megtalálni is nehéz a térképen. Nyugaton Romániával, keleten Ukrajnával határos. Az egyik oldalon az Európai Unió, a másikon egy háborúban álló, meggyötört ország, amelynek továbbra is bizonytalanok a határai. Moldova nyilvánvalóan jobban vágyik az unió békéjére és jólétéra, mint a Kreml igájára, de egyik polgára sem hagyhatja figyelmen kívül az Ukrajnára hulló bombákat és a nemzetközi erőviszonyokat.

Éppen amikor a moldovaiak szavazni készültek, az Egyesült Államokból Donald Trump beszédei visszhangzottak feléjük, amelyekben az összegyűlt hallgatóságának azt magyarázta, hogy célravezető lenne megegyezni Vlagyimir Putyinnal – az ukránok kárára. Ha a republikánus jelölt nem hajlandó meghalni Ukrajnáért, akkor belátható, hogy még kevésbé lenne hajlandó meghalni Moldováért, gondolhatták. Közép-Európából nézve a demokrata jelölt sem beszélt megnyugtatóbban, és ez még nem minden.

Az Egyesült Államok nélkül az európaiaknak kevés eszközük lenne rá, hogy segítsenek Ukrajnának visszaszorítani az orosz hadsereget az orosz határ mögé. Magának az uniónak sem lenne rózsás a helyzete, mert egyrészt ő maga is még keresi a saját katonai védelmét, másrészt pedig mert a nyugatiak az Atlanti-óceán mindkét oldalán annyira tartanak tőle, hogy Oroszország összeomlása világméretű zűrzavarhoz vezetne, hogy vonakodnak attól, hogy a valódi vereségét pártolják.

A kis Moldovának a polgárai tehát azt látják, hogy az Atlanti Szövetség nem hajlandó a megmentésükre sietni, Vlagyimir Putyin viszont eltökéltnek tűnik, hogy újjáalakítja az orosz cári birodalmat. Vannak fegyverei, és vagonszámra hozat még többet Iránból és Észak-Koreából. Kína és India is az ő oldalán áll, és a Nyugat, attól való félelmében, hogy magára haragítja, nem engedi, hogy az ukránok az általuk szállított fegyvereket orosz területen vessék be az orosz erők ellen.

Egyik oldalon ott van a vállalatok és kormányok félénksége, amelyek nem akarnak háborúra háborúval válaszolni. A másik oldalon egy hódító brutalitása, aki reméli, hogy hamarosan Ukrajna és az Európai Unió rovására megegyezhet Donald Trumppal. Nem kell Kissingernek lenni, hogy átlássuk az erőviszonyokat: 

Moldovának valóban van félnivalója a Kremltől, a Nyugat védelmében pedig nem bízhat.

Nem kell nagy stratégának lenni ahhoz sem, hogy megállapítsuk: amíg az Európai Uniónak nincs közös katonai védelme, addig nem feltétlenül áll Moldova érdekében, hogy Vlagyimir Putyin bajuszát rángassa.

Sok moldovai így gondolkodott, és sok grúz is ugyanezt mondta szombaton, mert emlékeznek arra, hogy amikor 2008-ban az orosz csapatok elfoglalták két tartományukat, az Európai Unió tehetetlen volt, a Fehér Ház pedig sehol. Ha szembe akar szállni Vlagyimir Putyin birodalmi törekvéseivel, az unió nem elégedhet meg azzal, hogy példaértékű demokráciát és társadalmi modellt épített Európában. Fegyverek is kellenek neki, és politikai akarat, hogy bevesse őket, ha kell.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.