Publicisztika
Az ember, aki hazudik. Reflexiók Vidnyánszky Attila autonóm SZFE-t érintő nyilatkozatával kapcsolatban
Bennünket, egykori SZFE-s tanárokat rágalmaztak és rágalmaznak még most is - írja publicisztikájában Janisch Attila.
Eltűnhet-e a Szabadság téri szovjet emlékmű?
Schmidt Mária országa
"Egyvalami lenne hátra még: hogy hagyják szabadon dolgozni azokat, akik állásban maradhattak" - írjuk véleménycikkünkben a Terror Háza főigazgatója gondolatai kapcsán.
Beváltotta-e a kannabiszliberalizáció Amerikában a hozzá fűzött reményeket?
Az egykori ellenzők nem kis kárörömmel figyelik, hogy összeomlik-e a legális marihuánapiac Kaliforniában.
Janisch Attila: Egy színvonaltalan közlés margójára. Nyílt levél Koltai Lajosnak
„Az autonóm SZFE-re és egykori oktatóira vonatkozó egyetlen közlésed sem volt méltó hozzád, aminek a kínosságát csak fokozta, hogy mindeközben Te a politikai erőszakkal megszállt új SZFE tanára vagy.”
Képes-e a német külpolitika megszabadulni az oroszok iránti elköteleződéstől?
Bernard Guetta: Franciaországnak lépnie kell az európai egység érdekében
Nem kell végzetes francia-német szakítástól tartani, hanem épp a két vezető EU-s állam közötti kapcsolatot kell erősíteni a francia európai parlamenti képviselő szerint.
Hogyan képes fenntartani a Fidesz a „gondoskodó állam” illúzióját?
Schrödinger gázára: most akkor mennyit is fizet a kormány a gázért?
Mennyiért vásárolja a magyar állam a gázt Oroszországtól? És miért épp annyiért? És akkor miért különutaskodik megint a kormány? És hogy jön ide a macska?
Hova tegyük a pénzünket, ha alacsonyak a betéti kamatok?
A magyar államnak láthatóan most inkább van szüksége a pénzünkre, mint a bankoknak.
Mire lehet elég a kormány korrupcióellenes intézkedéscsomagja?
Ha létrejön egy valamelyes autonómiával rendelkező hivatal, az idővel borsot törhet a korrupt döntéshozók orra alá – állítja Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
„A magyar jegybank 98 százalékban totális kudarcot vallott”
Putyin kivonul
Putyin október 8-án Szergej Szurovikin tábornokot nevezte ki az ukrán fronton harcoló orosz erők új főparancsnokává. A külföldi sajtóban ekkor megjelent elemzések, katonai szakértői vélemények többnyire legendás kegyetlenségét emelték ki, úgy emlegették, mint véreskezű „vadembert”, a „szíriai mészárost”.