Dúvadak

  • 2003. október 9.

Publicisztika

A kormánytöbbség hétfőn módosította a brókerbotrányt vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatot. Az ellenzék által szorgalmazott testület megbízatását kiterjesztették az Orbán-kabinet ideje alatti történésekre és az esetleges akkori "érintettségek" tanulmányozására (a Fidesz csak a szocialisták "érintettségét" térképezte volna). A kormánypártok 61 további kérdést is beemeltek a leendő vizsgálatba; az SZDSZ miatt nem ment át viszont az az MSZP-javaslat, amely - a kezdeményezők szándéka ellenére - nem ellenzéki, hanem kormánypárti testületi elnökkel számolt. Ez a szocialista elképzelés épp olyan gyomorforgató volt, s ellentétes a parlamentarizmussal, mint az előző ciklus fideszes "trükkjei", amelyekkel Orbánék megakadályozták a kínos ügyek országgyűlési vizsgálatát.
A szerk.

n A kormánytöbbség hétfőn módosította a brókerbotrányt vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatot. Az ellenzék által szorgalmazott testület megbízatását kiterjesztették az Orbán-kabinet ideje alatti történésekre és az esetleges akkori "érintettségek" tanulmányozására (a Fidesz csak a szocialisták "érintettségét" térképezte volna). A kormánypártok 61 további kérdést is beemeltek a leendő vizsgálatba; az SZDSZ miatt nem ment át viszont az az MSZP-javaslat, amely - a kezdeményezők szándéka ellenére - nem ellenzéki, hanem kormánypárti testületi elnökkel számolt. Ez a szocialista elképzelés épp olyan gyomorforgató volt, s ellentétes a parlamentarizmussal, mint az előző ciklus fideszes "trükkjei", amelyekkel Orbánék megakadályozták a kínos ügyek országgyűlési vizsgálatát.

A fideszes Demeter Ervin a módosításokról való szavazás előtt a bizottság kormánypárti ellehetetlenítéséről beszélt, válaszként arra a napokig szajkózott szocialista álláspontra, miszerint a módosítások ellenzésével a Fidesz a bizottsági tényfeltárás ellehetetlenítésére törekszik. (Demeter egyébként az első volt titokminiszter, aki vezető szerepet vállal egy politikai csörtében, ráadásul olyanban, amelyben mindkét oldal egyszerű eszközökkel meg nem szerezhető információkkal és tudatos dezinformációkkal operál.)

Ezen persze nem kell csodálkozni: a brókerbotrány felderítésének megnehezítéséért a politika és a hozzá lecsatlakozott két-három sajtóorgánum megtesz minden tőle telhetőt. Eközben a hatóságok egyre többet tudnak meg az ügyről, s eredményeik jórészt köszönő viszonyban sincsenek a pártok (és lapjaik) szenzációs értelmezéseivel.

A két nagy párt elfogultsága miatt meglehetős szkepszissel várjuk a vizsgálóbizottság működését. Amikor az efféle testületeket a politikai ellenfelek egymás revolverezésére használják - s az előjelekből ítélve jelen esetben erről lesz szó -, a bizottsági munka eleve kudarcra ítélt. Ez történt a Pallag-féle olajbizottsággal is, amelyben egy idő után az volt a fő kérdés, hogy a Fidesz vagy az MSZP "tocsog-e jobban olajban": emiatt az idiotizmus miatt aztán sikerült semmi újat nem megtudni a rendszerváltáskori Magyarország egyik legnagyobb bűncselekmény-sorozatáról. Pedig a vizsgálóbizottság mint intézmény - komoly jogosítványai révén - sokat tehet egy-egy ügy tisztázásáért. (Két példa erre: a Tocsik-bizottság, amely a legfontosabb kérdésekre megtalálta a választ, meg az egészségbiztosító gazdálkodását 1996-ban vizsgáló testület; ennek működése mindmáig az alapos, pártpolitikai sunyiságoktól mentes parlamenti tényfeltárás követendő példája.) A két nagy párt kavarását nyilván nem lehet megakadályozni, de talán kordában lehetett volna tartani, ha az eddigi vádaskodásokból kimaradó két másik parlamenti párt - az MDF és az SZDSZ - adja a testület vezetőit.

Nem így sikerült: jöjjenek a dúvadak.

Figyelmébe ajánljuk