Éjjel, nappal, minden hullámhosszon

  • 2001. június 14.

Publicisztika

Mi van akkor, ha egy hazugságot sokáig, kitartóan ismételgetnek?

n

És mi van akkor, ha ezt nem eggyel, hanem hárommal, huszonhárommal, negyvenhárommal teszik?

Hülye-e a nép?

Vagy tényleg úgy lesz-e, hogy a budapesti olimpiát követő évben a magyarok hobbitelket vehetnek a Holdon?

A dolog az úgynevezett "megfigyelési üggyel" kezdődött, amikor a miniszterelnök drámai bejelentést tett az előző ciklusban közpénzen, titkosszolgálati eszközökkel, törvénytelen módon a Fidesz egyes vezetői és családtagjaik ellen folytatott megfigyelésekről. Végül heroikus munkával egy Pokornival szembeni - egyébként nem törvénytelen - gazdasági indíttatású akciót bírtak felmutatni a fideszesek; egy olyan ügyet, amiről az "eredeti" megfigyelési ügyben szó sem volt. Ezt Orbánék annak ellenére megúszták, hogy később maga a legfőbb ügyész állapította meg: a hecckampánynak semmi alapja nem volt.

De az "ügy" úgy került be a köztudatba, ahogy a kormány akarta, és a kormánynak csak ez számított. Mintha a hazugság igaz lett volna. Pedig csak elégszer lett sulykolva ahhoz, hogy sokan belefáradjanak annak ismételgetésébe, hogy e hazugság az, ami: hazugság.

Ez után az entrée után, amit szemrebbenés nélkül dugtak le az ország torkán Orbánék, és az ország többé-kevésbé szemrebbenés nélkül le is nyelte, az derülhetett ki a legnagyobb kormánypárt számára, hogy minden mehet.

Mehet a lakáshitel-kamu.

Azok, akik soha nem próbáltak lakáshitelt felvenni, mert van hol lakniuk, vagy mert úgysem lesz, már nem olvassák el az apró betűs részt, és így nem értesülnek arról, hogy havi néhány százezer forint igazolható jövedelmet kell felmutatni ahhoz, hogy az állami hiteltámogatás igénybe vehető legyen. ´k úgy tudják, hogy épül az ország: a kormány építi. És ha netán elfelejtenék, a Gazdasági Minisztérium óriásplakátjai a zalakarosi lakóparkról emlékeztetik őket rá (lakjon mindenki Zalakaroson!).

Mehet az autópálya-kamu.

Lehet mondani, hogy a kormány 2010-ig ennyi meg annyi kilométer autópályát fog építeni, és a kert végébe, a budiba is egyszerűen képtelenség lesz nem autópályán eljutni - hiszen az emberek többsége úgysem pont arra jár, ahol elfogy az előző kormány által építtetett autópálya, vagy legalábbis jóval kevesebben járnak épp arra, mint ahányan a rádióban azt hallják, hogy épülnek az autópályák.

Mehet a metró-kamu.

Lehet a három és fél évvel ezelőtt képviselt állásponttal (hogy tudniillik kell négyes metró) százhússzal szembemenni, utóbb pedig benyögni, hogy a főváros 250 milliárd forintot kap majd a tömegközlekedés fejlesztésére. Hisz az emberek többsége ritkán utazik a 7-es buszon, a 250 milliárd meg faszán hangzik, valószerűtlenül, mint egy álom, és a nép csak álmodjon, neki is jobb így. Jöhet a diákhitel-kamu, a 200 000 forint a majdnem piaci, 14 százalékos kamattal, úgyse számol senki utána, hogy egy negyed albérletre sem futja belőle. A kis- és középvállalkozói hitelről szóló kamu, mely hitelek ugyan csak lesznek, de segítségükkel máris szállodák bővülnek és nyugdíjasotthonok épülnek - a kormány reklámfilmjeiben és nyomtatott hirdetésein. És fusson a Széchenyi-terv kamu, a költségvetési pénzek ellenőrizetlen osztogatásának reklámkampánya, hiszen nem tudnak olyan kevesen részesülni ezekből az alapokból, amilyen sokszor hivatkozni lehet rájuk; és a nép úgyis elhiszi, amit a tévében lát.

És kérjük szépen az informatika-kamut is: lökjön be Stumpf 40 milliárdot az "információs társadalomra", hisz meddig tart kimondani: negyvenmilliárd - sokkal rövidebb ideig, mint felfogni, hogy a kormány semmilyen intézkedést nem tett az internet elterjedéséért, elsikálta viszont a Sulinet-programot, és épp a tartalomszolgáltatás jogi megrendszabályozására készül. Aztán mehet a gázár-kamu is: nem engedni emelni a gázárat, és elhallgatni azt a tényt, hogy a Mol buktájáért az állam szavatol, hogy a cechet akkor is mi álljuk. És menjen, száguldjon a többi kamu a jó királyról, aki nem hagyja a szelvényvagdosókat a nép zsírjából szalonnázni; a Danone-kamu a megmentett munkahelyekről és gyermekkorunk kedvenc ízeiről, melyeket a kormány csempészett vissza a szánkba - hisz ki az úristen igazodik el a gázárképleten vagy a Mol gyorsbeszámolóin, és ki tudja, hogy mit és miért akart igazából a Danone? És ide nekünk a minimálbér-kamut is: hisz az emberek többsége nem minimálbéren van, így arról sem értesül, hogy ezentúl részmunkaidőben fogják foglalkoztatni, vagy kényszervállalkozóvá teszik; és a pofánkba Gógl 15 milliárdjával, mert az ápolónőkön kívül úgysem tudja meg senki, hogy a vége megalázás lesz, és menjen a patikusok tönkretétele is (hány patikus-szavazat van az országban?), mert a kamura mindig jön egy másik kamu, egy über-kamu, és mielőtt felocsúdnánk, az egyik képtelenséget egy másik, az egyiknél sokkal nagyobb hazugság követi. Hiszen olimpiát rendezünk 2012-ben! És aztán mindig!

De meddig lehet elhitetni azt a fél országgal, hogy ha a jó dolgok mindig mással történnek, leginkább a plakáton szereplőkkel, előbb-utóbb én is sorra kerülök?

Meddig kell még emelkednie a hús árának?

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.