Legát Tibor

Emelt fővel megfutamodva

A Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság állásfoglalása a homofóbtörvényről, és a szél, amit vetett

Publicisztika

Váratlan nyilatkozatot tettek közzé a tudo­mányágak legtekintélyesebb és legtöbb tagot számláló szakmai szervezetei, a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság, illetve támogatóként a Magyar Szexuális Medicina Társaság. A január 21-én kelt szöveg címe szerint szakmai állásfoglalás „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló, 2021. évi LXXIX. törvényről.

Az állásfoglalás

Nem tudjuk, hogy a társaságok miért vártak hónapokat a csak „pedofiltörvényként” emlegetett, tavaly június 15-én megszavazott rendelkezés véleményezésével. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy miért éppen most álltak elő vele, ráadásul szinte titokban, hiszen a sajtó csak azután kapta szárnyra, hogy az mindenféle kommentár nélkül megjelent a társaságok közösségi oldalain.

Az állásfoglalás szerint még a születéskor meghatározott nem sem tekinthető egyértelműnek azzal, hogy azt „a külső nemi jelleg megtekintésével állapítják meg, ez alapján anyakönyvezik”. (Bővebben: Két nem között, Magyar Narancs, 2021. július 8.) Azért nem, mert az újszülött nemét a genetikai meghatározottság mellett más is befolyásolhatja, így például a hormonális rendszer működésének zavarai. „A nemi identitás alakulása tehát pusztán biológiai megközelítésben is bonyolult és érzékeny folyamat, amely változhat az élet során” – írják, hozzátéve azt, hogy a környezeti hatások ezt a folyamatot a társadalom különféle szerepelvárásai révén árnyalhatják, de alapvetően és meghatározó módon nem befolyásolják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.