Legát Tibor

Emelt fővel megfutamodva

A Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság állásfoglalása a homofóbtörvényről, és a szél, amit vetett

Publicisztika

Váratlan nyilatkozatot tettek közzé a tudo­mányágak legtekintélyesebb és legtöbb tagot számláló szakmai szervezetei, a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság, illetve támogatóként a Magyar Szexuális Medicina Társaság. A január 21-én kelt szöveg címe szerint szakmai állásfoglalás „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló, 2021. évi LXXIX. törvényről.

Az állásfoglalás

Nem tudjuk, hogy a társaságok miért vártak hónapokat a csak „pedofiltörvényként” emlegetett, tavaly június 15-én megszavazott rendelkezés véleményezésével. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy miért éppen most álltak elő vele, ráadásul szinte titokban, hiszen a sajtó csak azután kapta szárnyra, hogy az mindenféle kommentár nélkül megjelent a társaságok közösségi oldalain.

Az állásfoglalás szerint még a születéskor meghatározott nem sem tekinthető egyértelműnek azzal, hogy azt „a külső nemi jelleg megtekintésével állapítják meg, ez alapján anyakönyvezik”. (Bővebben: Két nem között, Magyar Narancs, 2021. július 8.) Azért nem, mert az újszülött nemét a genetikai meghatározottság mellett más is befolyásolhatja, így például a hormonális rendszer működésének zavarai. „A nemi identitás alakulása tehát pusztán biológiai megközelítésben is bonyolult és érzékeny folyamat, amely változhat az élet során” – írják, hozzátéve azt, hogy a környezeti hatások ezt a folyamatot a társadalom különféle szerepelvárásai révén árnyalhatják, de alapvetően és meghatározó módon nem befolyásolják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.