Fleischer Ferenc

Fekete hanuka

Izrael jövőjéről

Publicisztika

Izrael nem volt ekkora bajban 1948-as megszületése óta. Totális nemzetközi elszigetelődés, legitimitásának elvesztése, belső politikai megosztottság és válság, gazdasági összeomlás fenyegeti, és mindezek közben egy eleve vesztes, gyakorlatilag megnyerhetetlen háborút vív.

A gázai humanitárius válság, a palesztinok nyomorúsága miatt eddigi legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok is fokozatosan kihátrál mögüle, noha Joe Biden valódi cionista, aki érti, hogy alapvetően a Hamász a felelős a kialakult helyzetért, és még akár újraválasztásának kockáztatásával is, a végsőkig támogatja az országot. De csodát ő sem tehet a megmentésére.

A jelenlegi gázai háborút sem Izrael kezdeményezte, sőt, olyannyira nem akarta, hogy még a hírszerzők is a szőnyeg alá söpörték a Hamász készülődésének jeleit. Magukból indultak ki: abban bíztak, hogy a Hamász is jólétre, kényelmes, boldog életre törekszik, mint az izraeliek, s a pénzes bőröndökért cserébe békén hagyja a zsidó államot. Durva terrortámadásuk nyomán világossá vált, hogy az izraeliek nem hajthatják nyugodtan álomra fejüket mindaddig, amíg a Hamásznak módja és lehetősége lesz hasonló akcióra, a végsőkig kell harcolni ellenük mindenáron. Ez az ár első lépésben a teljes nemzetközi elszigetelődés – és még így sem lehet megnyerni a háborút.

Nem tűnik el

Két hónapja folynak a harcok, de sehol sincs az áhított győzelem, a Hamász fegyveres szárnyának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádoknak 15–40 ezer harcosa van, a többi frakciónak pedig további 10 ezer iszlamista fegyverese lehet; a legoptimistább becslések szerint is eddig legfeljebb 7 ezer gázai fegyverest öltek meg vagy tettek ártalmatlanná. A pesszimista forgatókönyv szerint előbb-utóbb Izraelre kényszerítik a tűzszünetet, és ekkor, mintha mi sem történt volna, előjönnek az alagutakból, és elkezdik a felkészülést a következő, még gyilkosabb támadásra. Izrael népe hősiesen harcol, mindenki szívét-lelkét adja, naponta halnak meg a legbátrabb, legjobb férfiak a gázai sikátorokban, a hátország pénzt, önkéntes munkát, teljes támogatást nyújt, de hiába: a terrorizált gázaiak emberi védőpajzsa mögül operáló gerillák nem legyőzhetők tisztességes háborúban.

Az istenadta palesztin nép szörnyű szenvedésének képei rég felülírták az október 7-i terroristák nácikhoz hasonlítható kegyetlenségét az izraeli civilekkel szemben, elveszett a háború folytatásának legitimitása. Izrael ismét besétált a csapdába, a nagyvilág Jeruzsálemet okolja mindenért, s széttárja a kezét: „oldják meg”. Katonai megoldás nincs, és a politikai megoldás az ország megosztottsága miatt elképzelhetetlen. Benjamin Netanjahu több évtizedes, az október 7-i tragédiához elvezető politikája kizárja az egyetlen lehetséges kétállami megoldást. Az egyállami megoldás pedig nem old meg semmit, mert ha egy államban élne demokratikusan együtt a palesztin és a zsidó nép, akkor a palesztinok demográfiai fölénye miatt Izrael felszámolná önmagát, mint a zsidók államát. A többség dönt, tehát rövid időn belül palesztin kormányfő a palesztin érdekek szerint kormányozhatna, a zsidók tömegesen távoznának, s Herzl álmából pusztán elvetélt történelmi kísérlet maradna. Izrael elveszti zsidó jellegét. Ha viszont az adott demográfiai helyzetben a demokráciát mondaná fel Izrael népe, akkor az egykori Dél-Afrikát, az apartheid államot játszanák újra – de ennek sem lenne jövője a várható nemzetközi tiltakozás miatt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.