Hegedűs Dániel

Felnőni végre

Mit adott a visegrádi országoknak a hétvégén Európa?

Publicisztika

Két égető kérdés, a brit „reformcsomag” és a menekültválság kezelésének fordulatai is azzal fenyegettek a hétvégi uniós csúcson, hogy az integráció hajóját tovább taszítják az örvény középpontja felé.

Az első esetben Nagy-Britannia nélküli Európai Unió képe merült föl, a másodikban pedig a német menekültpolitika és az unión belüli német vezető szerep elleni nyílt lázadásé. Európa azonban a kudarc megengedhetetlenségének tudatában felnőtt a feladathoz, és bebizonyította, hogy napjaink európai integrációja pontosan úgy és azért működik, él túl és fejlődik tovább, ahogy és amiért az elmúlt 65 év során mindig is tette. Azért, mert Európa a kompromisszumok Európája.

 

*

Bár nem alkotnak annyira szerves és erős egységfrontot a menekültkérdésben, mint azt a nyugati és a magyar sajtó sugallta az elmúlt napokban, más ügyekben pedig egyenesen megosztottak a visegrádi országok, a párhuzamosságok is evidensek – és ilyen a menekültkérdés belpolitikai felhasználása is. Az uralkodó nyugat-európai értelmezés szerint a visegrádi országok tizenkét évvel a csatlakozásuk után mintha épp a kompromisszumkészségre, a szolidaritásra és a közös felelősségvállalásra lennének a legkevésbé hajlandók. Nyugati nézőpontból jórészt ezt hordozta a február 15-i visegrádi csúcs üzenete épp úgy, mint Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányainak számos együttes és önálló lépése, nyilatkozata az elmúlt hónapokban.

A négyek a menekültkérdésben előre jelezték konfrontációs szándékukat. A macedón és bolgár határzár ötlete, a Görögországot a schengeni övezeten kívülre taszító „B terv” és a Törökországtól átveendő menekültkontingensek elutasítása nyílt szembefordulás a német menekültpolitika két stratégiai elemével – a schengeni övezet egységének megőrzésével és az EU–Törökország Akcióterv végrehajtásával. Bár a február 15-i V4-csúcs záródokumentuma sokat finomított, főleg stílusában, a közös állásponton, nem tudta felülírni a korábbi napok sajtónyilatkozatait. (Annál is kevésbé, mivel a „B tervről” szóló sorok mögé akkor is oda lehet érteni a görög határzár korábban felvetett ötletét, ha azt a szöveg expressis verbis nem említi.) Mindez Berlinben ritkán tapasztalt felzúdulást keltett; s már megmutatkoztak az első jelei annak, hogy nem több figyelmet és megértést igénylő partnerként, hanem kihívásként és problémaként kezdi szemlélni a német kül- és Európa-politika a négy kelet-közép-európai tagállamot. Németország helyzete valóban nem könnyű, de a visegrádiak erősen túlértékelik saját lehetőségeiket, és kockára teszik saját érvényesülésüket, ha a német pozíciók megrendülésére játszanak. Ha Németország felveszi a kesztyűt, s ennek már most vannak jelei, a visegrádi négyek gyorsan elszigetelődnek. Berlin nem érzelemvezérelt és nem kicsinyes, a német Európa-politika vezérelve „a bolt egyben tartása”, amit nem veszélyeztetnek csip-csup bosszúhadjáratokkal – de következmények nélkül sem fog maradni a visegrádiak „lázadása”.

Hogy a visegrádiak Berlinhez intézett kihívása kontraproduktív és felesleges volt, arról a hétvégi uniós csúcs végkimenete is árulkodik. Az uniós csúcs a V4-nek ugyanis a menekültügyben semmit nem adott. A kérdést lényegében elnapolták a következő európai tanácsi ülésre, s a záródokumentum bár nem említi a kontingensmegoldást, de hitet tesz az EU–Törökország Akcióterv végrehajtása és a schengeni övezet egysége mellett; valamint kiemeli – a hiányosságok felemlítése mellett – a hotspotok felállításának és működésének eredményeit is. A visegrádiak a „B tervvel” – legalábbis rövid távon – lyukra futottak, Görögország április végéig, május elejéig haladékot kap, amikor is dönteni kell a belső schengeni határokon fennálló határellenőrzési intézkedések meghosszabbításáról.

 

*

A négy visegrádi miniszterelnök annyira belefeledkezett a konfrontációs kurzusba a megítélésük szerint szorult helyzetben lévő Németországgal és Görögországgal szemben, hogy nem ismerték fel időben a politikai napirend dinamikus változásait. Ez most ahhoz vezetett, hogy a brit reformcsomag ügyében a legfontosabb követelésüket nem tudták sikerre vinni – talán másként alakult volna, ha két ló helyett egyet próbálnak megülni.

Európai nézőpontból szemlélve a brit kérdésben méltányos megállapodás született, ami valóban nem sérti az európai uniós jogot. Nagy-Britanniát a jövőben nem köti az integráció elmélyítésének a kötelezettsége, de nem is lehet gátja annak. Fontos eredmény ez, hisz a hat alapító tagállam minapi római deklarációja egyértelműen jelezte: továbbra is vannak tagállamok, amelyek az európai válaszokban és a mélyebb integrációban látják a jövőt. Az uniós polgárok számára biztosított szociális juttatások csökkentését célzó „vészfék mechanizmus” és a gyermekek után járó szociális támogatások tartózkodási ország szerinti indexálása (értsd csökkentése, ha például egy magyar állampolgár uniós munkavállaló Nagy-Britanniában dolgozik, de gyermeke, aki után a segélyt Nagy-Britanniában igénybe veszi, Magyarországon él) sem sért szerzett jogokat. Ezen intézkedések csak az új kérelmezőkre alkalmazhatók, azokra, akik jelenleg is igénybe veszik, nem; a gyermekek után járó támogatások esetében pedig csak négyéves átmeneti időszak után, 2020. január 1-jétől. Fontos részsikernek tekinthető az is, hogy a vészfék mechanizmus ugyan maximum négy évre függesztheti fel a szociális juttatások kifizetését, de akkor sem teljesen; a róla szóló döntés pedig nem nemzeti hatáskör, hanem a bizottság javaslata alapján az Európai Tanács döntése lesz; bevezetése tehát a kérelem alapján még nem automatikus.

Egy kényes ponton azonban elvéreztek a visegrádi országok – s ez a vészfék mechanizmus alkalmazási köre. Míg Varsó, Prága, Pozsony és Budapest szerette volna elérni, hogy csak az Egyesült Királyságra vonatkozó, speciális szabályról legyen szó, a tanács döntése alapján minden tagállam kérelmezheti a maga vonatkozásában az eljárást. Azaz: az uniós tagállamok, tehát Németország vagy Ausztria is korlátozhatják a jövőben érkező lengyel, cseh, szlovák és magyar munkavállalók és uniós polgárok szociális juttatásait azzal az érvvel, hogy az aránytalan terhet jelent a szociális ellátórendszerük működése számára.

Mindez persze távolról sem valami nagy, stratégiai vereség a V4-ek számára – de kudarcnak kudarc. Ami elkerülhető lett volna, ha a lényegi kérdésekre fókuszáló, rugalmas és reális Európa-politikát folytattak volna – a belpolitikai célú konfliktuskeresés helyett. Az állítólag hanyatló Európai Unió épp az effajta politizálásban jeleskedett a múlt hétvégén – ehhez nekünk, visegrádiaknak, igencsak fel kellene nőnünk.

A szerző politológus, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.