Spiró György

Fölösleges handabanda

Járványnapló

  • Spiró György
  • 2020. május 16.

Publicisztika

Az első világháború nem 1918-ig tartott, hanem 1920-ig.

Az intervenciósok és a szovjetek közötti háborúnak – ami polgárháború is volt egyben – éppen száz éve lett vége. Aszályos év követte, amely a termékeny Volga-vidéken 30 millió ember éhhalálával fenyegetett. A jelentős író, Vlagyimir Korolenko „mesterséges éhínségnek” nevezte, szemben a korábbi éhínségekkel, amelyeket a természet és nem az ember idézett elő, ugyanis a parasztokat annyira kizsigerelte a polgárháborúban győztes szovjet rendszer, hogy nem maradt mivel és kivel megművelni a földet. A Mezőgazdasági Szövetségben számoltak be a bajról a Volga-vidékiek. Szergej Prokopovics közgazdász és felesége, Jelena Kuszkova a szörnyű hírek hallatán állampolgári kezdeményezést indítottak a tragédia elhárítására. Közvetítőnek Makszim Gorkijt kérték fel, aki 1921. június 29-én sürgősen értesítette a Politikai Bizottságot. Azok nem kapkodták el a dolgot, július 21-én hagyták jóvá, hogy az éhezők megsegítésére 73 fős szervezetet alapítsanak (POMGOL – Pomoscs Golodajuscsim, Segély az Éhe­zők­nek) Lev Kamenyev vezetésével, helyettese Alekszej Rikov, tiszteletbeli elnöke Korolenko. A kormány részéről tizenketten voltak benne, például a liberálisabb Litvinov és Lunacsarszkij.

A hatvanegy civil között ott volt Gorkij, Sztanyiszlavszkij, Marr és sok más világhírű értelmiségi. Elnökük Szergej Fjodorovics Oldenburg (1863–1934), a korszak nagy szanszkritológusa, a buddhizmus professzora, a bolsevik puccs előtt a Kerenszkij vezette ideiglenes kormány kultuszminisztere, korábban a Kadét Párt (az Alkotmányos Demokraták, vagyis a liberálisok) képviselője a cári Dumában, a baloldali értelmiség talán legnagyobb tekintélye. Az éhezők számára mind belföldön, mind külföldön igyekeztek pénzt és élelmiszert gyűjteni, mozgósították nyugat-európai és amerikai kapcsolataikat. Az USA kivételével egyetlen állam sem adott pénzt vagy élelmiszert, az európai és ázsiai országok szemben álltak a szovjethatalommal, a magánadományok azonban szépen gyűltek. Egyes történészek szerint Gorkij több millió embert mentett meg az éhhaláltól egymaga.

A gyűjtés alig több mint egy hónapig folyhatott, mert augusztus 26-án Lenin titokban utasította Sztálint: tartóztassa le az éhezők megsegítésén munkálkodókat, vesse őket börtönbe vagy száműzze; a sajtóban jelenjenek meg gúnyos cikkek a dolgozni vonakodó értelmiségiekről. A szeptember elején esedékes, Kamenyev elnökölte gyűlésen a huszonhét megjelent civil tagból huszonötöt letartóztattak, a titkosszolgálat főhadiszállására, a Lubjankára vitték, és gyorsan halálra is ítélték. Egyúttal létrehoztak egy tisztán állami, szintén POMGOL nevű szervezetet Kalinyin vezetésével, el is apadtak a segélyek rögtön.

Gorkij Leninnél tiltakozott. Lenin közölte: az éhezők megsegítése „fölösleges handabanda”. Gorkij három hét alatt valahogy mégis kijárta, hogy Oldenburgot, aki teljesen megtört, engedjék szabadon. A látszat kedvéért megtartották a Tudományos Akadémia elnökének, 1925-ben meg kellett szerveznie az Akadémia fennállásának 200. évfordulóját, és csak 1929-ben váltották le, amikor az egész Akadémiát bedarálták.

A híres sarkkutató Fridtjof Nansen a Népszövetség menekültügyi főbiztosaként az első világháború és a polgárháború kétmillió orosz menekültjével foglalkozott, akik hontalanul, papírok nélkül hányódtak évek óta szerte a világon; a számukra kiállított Nansen-útlevelet sikerült 50 országgal elfogadtatnia. Nansen azonnal élesen tiltakozott a POMGOL civil tagjainak letartóztatása ellen, és fellármázta a világsajtót. Lenin emiatt eltekintett a halálbüntetéstől; a „másként gondolkodással” megvádolt értelmiségieket részben száműzte, részben hajóval Nyugat-Európába vitette. A „Filozófusok Hajója” 1922-ben két menetben szállított Pétervárról Stettinbe háromszor annyi értelmiségit, mint ahányan a segélyszervezetben civilként részt vettek, például Nyikolaj Bergyajevet vagy Szemjon Frankot. Aztán Odesszából és Szevasztopolból is indultak hajók; később vonatok is mentek Litvániába; a szerencsések semmit sem vihettek magukkal, de megúszták a börtönt és a kivégzést, ami az otthon maradottakra mégiscsak várt.

Nansen 1922-ben embermentő munkájáért Nobel-békedíjat kapott. 1930-ban meghalt, a róla elnevezett Menekültügyi Szervezet tovább működött, és a II. világháború kitörése előtt szintén Nobel-díjban részesült.

Oldenburgot életben hagyták, de soha többé nem dolgozhatott. Hiába volt baloldali gondolkodású, hiába volt Lunacsarszkij szerint „Oroszország egyik legbefolyásosabb kapcsolata a világtudományhoz”, hiába ápolt évtizedekig jó viszonyt Leninnel és a bátyjával, a cár elleni merénylet szervezőjével, az 1887-ben kivégzett Alekszandr Uljanovval.

Gorkijt Lenin nem merte elintézni, de elűzte a Szovjetunióból, ahová aztán Sztálin kényszerítette vissza az udvari bohóc szerepébe.

Az 1921–22-es éhínség halálos áldozatait ma a legóvatosabb számítások is kétmillióra teszik. Nem szokták emlegetni, mert a tíz évvel később bekövetkező, becslések szerint 7-7,5 millió áldozatot követelő éhínség, majd a II. világháború elmosta az emlékét.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.