Hogy áll a kormány az igazságügyi reformmal, és mi az, ami kimaradt belőle?

  • Vig Dávid
  • 2023. március 27.

Publicisztika

Hiányoznak a bíróságok intézményi függetlenségének erősítését célzó intézkedések, és az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítása.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. március 2-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Varga Judit igazságügyi miniszter 2019 novemberében egy nyilvános vitán arra tett ígéretet Hollandiában, hogy magyar civilekkel, köztük az Amnesty International Magyarországgal is személyesen fog egyeztetni a bíróságokkal kapcsolatos jogállamisági kérdésekről, „csak vegyék fel a kapcsolatot a titkársággal”. Azóta több tucat elemzést írtunk, kutatásokat végeztünk, dokumentáltuk a bíróságok függetlensége elleni támadásokat. 

Leírtuk, hogy miért baj az, ha állami szervek jogerős döntéseket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon az „emberi jogaik” sérelmére hivatkozva, vagy ha a politikai kinevezett alkotmánybírák automatikusan a rendes bírósági rendszer legmagasabb szintjén találhatják magukat.

A kapcsolatfelvétel megtörtént, ám az első találkozóra is éveket kellett várni.

Most az európai intézmények nyomására, az ún. szupermérföldköveknek való megfelelés – azaz végső soron az uniós források felszabadításának – érdekében elkészült egy olyan törvénytervezet, amely jelentős változásokat helyez kilátásba. (Ezekről lásd korábbi interjúnkat Vasvári Csaba bíróval: „Nem csak az eszük, a szívük is helyén lesz”, Magyar Narancs, 2023. február 9.; illetve Heil Péter múlt heti írását: Jár a szép szemünkért, Magyar Narancs, 2023. február 23. – a szerk.) Ennek parlamenti vitája márciusban várható. Történelmi lehetőség lenne ez a 2012 óta lépésenként bevezetett bírósági átalakítás nyilvánvaló hibáinak korrigálására, amihez azonban kormányzati szándékra volna szükség. Ehhez képest az Igazságügyi Minisztérium (IM) a tervezetet így indokolja: „Az utóbbi időben felerősödtek olyan, a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséből vagy – sajnálatos módon egyes szereplők oldaláról jelentkező – szándékos félreértelmezéséből adódó aggályok, amelyek beárnyékolták a magyar igazságszolgáltatás szervezetét, működését, elért eredményeit. A magyar kormány ezen aggályok eloszlatása és a független magyar igazságszolgáltatás zavartalan működésének biztosítása érdekében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részeként vállalta a felmerült aggályok és félreértések tisztázását.”

Nos, akkor hát tisztázzuk a félreértéseket!

Alkotmánybírósági kérdések

Az elkészült javaslat egy része valóban biztosítja a kitűzött mérföldkőnek való megfelelést, de itt is a könnyebb ellenállás irányába indult el a jogalkotó, és megfelelően módosított pár technikai szabályt. Ilyen például, hogy a bírósági vezetőket milyen sorrendben kell helyettesíteni.

Jóval fajsúlyosabb kérdésekben azonban a tervezet nem enged. 2019-ben jogszabály rögzítette a közhatalmat gyakorló szervek alkotmánybírósági panaszának lehetőségét, úgy érvelve, hogy ezt a lehetőséget az Alkotmánybíróság a gyakorlatában már megnyitotta. A 23/2018 (XII.28.) AB-határozatban a testület ugyanis arra jutott, hogy a Kúria megsértette a Magyar Nemzeti Bank tisztességes eljáráshoz való jogát. Ez volt az első olyan döntés, amelyben az AB úgy fogadott be egy alkotmányjogi panaszt, hogy egy közhatalmat gyakorló szerv alapjogi jogsértésre hivatkozott. Ezt az akkor heves szakmai kritikákat kiváltó gyakorlatot emelte törvény­erőre egy 2019-es salátatörvény. A kritikák egy része elvi jelentőségű volt, és arra az abszurd új megközelítésre reagált, amely „emberi jogokkal” ruházta fel az állami szerveket, s ráadásul azt is lehetővé tette, hogy ezeket a szerveket az alapjogok védelmével megbízott legfontosabb intézmény – az AB – adott esetben egy állampolgárral szemben is védelmezhesse.

A mostani javaslat valóban eltörli ezt a 2019-es salátatörvény­nyel bevezetett módosítást, de ezzel nem tesz mást, mint visszahozza azt az állapotot, amelyben az AB már a saját gyakorlatában megteremtette a hatóságok AB-hez fordulásának lehetőségét. Az indoklás szerint „kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz”. Ám ez nem igaz: a gyakorlatban megmarad az állami szervek lehetősége arra, hogy a tisztességes eljárási joguk sérelmére hivatkozással sikerrel panaszoljanak jogerős bírósági döntéseket. Ennek fontos ügyekben lehet jelentősége. Mint emlékezetes, a Kúria 2022-ben nem hitelesítette a „gyermekvédelmi népszavazás ötödik kérdését. („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemi átalakító kezelések?”) Ám az AB ezt a végzést Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette; a határozat szerint a Kúria a végzésével megsértette a kormány tisztességes eljáráshoz való jogát. (A Kúria egyébként másodszorra sem hitelesítette ezt a kérdést, így az nem is szerepelt a 2022. április 3-i népszavazás szavazólapján.)

 
Mennyit ér meg Varga Zs. András?
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hasonló a helyzet az alkotmánybírák megbízatásuk utáni automatikus kúriai kinevezésével is. Ez a szintén 2019-ben lehetővé tett „ejtőernyőzés” azért is aggályos, mert az AB tagjává választást az Országgyűlés mint politikai testület végzi, és a jelölés korábbi többpárti gyakorlata 2010 után egypártivá vált – s így az alkotmánybírák pártatlanságához komoly kétségek férhetnek. Az alkotmánybírák természetesen fontos jogi munkát végeznek, de nem indokolható, hogy mandátumuk lejárta után miért folytathatnák egyből a legmagasabb bírósági szinten – korábbi tárgyalótermi tapasztalat nélkül. A 3 ezer fős bírósági testületből 112 fő dolgozik a Kúrián; ehhez képest nyolc jelenlegi alkotmánybíró nevezhető ki később kúriai tanácselnökké, és ez nagyon magas arány.

A bírói függetlenség kérdései

Érdekes kérdés az Országos Bírói Tanács (OBT) új, tagok által megválasztandó elnöki mandátumának kérdése is. A bírói autonómia egyik intézményes garanciá­jaként szolgáló önigazgatási testület elnöke jelenleg rotáció szerint, soros elnöki rendszerben kerül a posztjára, azaz az OBT tagjai nem választják őt. Ezt az új szabályok – helyesen – úgy alakítják át, hogy az OBT-tagok megválaszthatják a saját elnöküket. Ám a várhatóan március 31-től hatályos törvény alapján megválasztott OBT-elnök csak augusztusban kezdheti meg a mandátumát, amely 2024 februárjában egyébként is megszűnik, mert akkor az egész OBT-t újraválasztják a bírák. Ez a négy hónapos hivatalba lépési „késedelem” olyan kritikus időszakban történik, amikor teljesen új költségvetési szervet és struktúrát kell felállítani, s ehhez szükséges volna az elnök erős legitimációja. A javaslat arra hivatkozik, hogy a jelenlegi, soros OBT-elnök hat hónapos mandátuma ne rövidüljön meg idő előtt. Ám nem mindig ennyire érzékeny a valamely bírósági vezető idő előtti elmozdíthatatlansága iránt a kormánytöbbség: Baka András főbírónak 2012-ben idő előtt szüntette meg a mandátumát a parlamenti többség, amit 2016-os döntésében az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogellenesnek talált. Sőt az ítélet általános intézkedéseit azóta sem hajtotta végre Magyarország, és tovább romlott a bírák véleménynyilvánításának a helyzete.

Ebben a folyamatban a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak komoly szerep jutott: az OBT ülésein kritizálta a bíróságok helyzetével kapcsolatban szakmai véleményt megfogalmazó bírákat, és az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák új etikai kódexét, amelyet éppen azért fogadtak el, hogy a bírák véleménynyilvánítására vonatkozó szabályokat tisztázzák. Nos, a jelenlegi kúriai elnök a mostani mandátuma lejárta, azaz 2029 után is hivatalban maradhat, még akkor is, ha a következő országgyűlési választást elveszíti az őt megválasztó párttöbbség. Utódját ugyanis csak kétharmados többséggel lehet megválasztani – addig hivatalban marad a regnáló elnök. Márpedig az Európai Bizottság egyik feltétele, azaz az egyik „mérföldkő” éppen azt írná elő, hogy a törvényalkotó zárja ki a főbíró újraválaszthatóságát – de ezt, mivel a fenti szabályozás érvényben marad, a kormány de facto nem teljesíti. Sőt. A tervezet a jelenlegi helyzethez képest még azt is megengedi, hogy az OBT elnökévé válasszák a Kúria elnökét, így az az abszurd helyzet is előállhat, hogy Varga Zs. András azt a testületet is vezetné, amelyik az általa elnökölt Kúria igazgatását vizsgálja.

A Kúria elnökének döntése szerint 2023. január 1-jétől a korábbi háromfős helyett ötfős tanácsok járnak el a büntető és polgári ügyszakban. Ezt az új gyakorlatot kívánja a tervezet most törvénymódosítással megerősíteni anélkül, hogy annak bármilyen konkrét és tényszerű indokát adná. Az ötfős tanácsokról és általában a Kúria ügyelosztási rendjéről a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértő testülete – már 2021 novemberében kritikus véleményt fogalmazott meg. A veszély e változtatásban az, hogy újabb lehetőséget ad a Kúria feltöltésére. Ez idáig a feltöltés a közigazgatási területen zajlott – idekerült egyenesen az Igazságügyi Minisztériumból Hajas Barnabás korábbi államtitkár, akiről a sajtóban megjelent hangfelvételek tanúsága szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György is leszögezte egy telefonbeszélgetésben, hogy nincs bírói gyakorlata. Az ötfős tanácsok – a Kúria nehezen követhető ügyelosztási rendjén keresztül – újabb lehetőséget adnak a tanácsok összetételének újraosztására.

A mostani reform olyan további érdemi változtatásokra adhatna lehetőséget, amelyek a bíróságok intézményi függetlenségét erősíthetnék, de a tervezetből kimaradnak. Ezt szolgálná, ha törvény mondaná ki, hogy a bírák nem folytathatnak politikai tevékenységet, de nem számítana annak a jogállamisággal, emberi jogokkal, bírósági igazgatással kapcsolatos véleménynyilvánítás. Fontos garancia lenne, ha törvény zárná ki, hogy az OBT hozzájárulása nélkül az OBT tagja ellen fegyelmi eljárást kezdeményezzenek: a jelenlegi szabály akár úgy is értelmezhető, hogy az eljárás kezdeményezésével meg lehet akadályozni egy bíró OBT-taggá választását. További lépések szükségesek az Alkotmánybíróság függetlenségének a helyreállításához: egyebek közt a tagok többpárti jelölésének visszaállítása, a megnyirbált hatáskörök visszaállítása, az AB elnökének az alkotmánybírák általi megválasztása, valamint az AB ügyelosztási rendjének az áttekintése. Arra is garanciák szükségesek, hogy az OBT tagjait és póttagjait is külső behatás nélkül választhassák meg a bírósági küldöttek. Mindezek azonban hiányoznak a módosítások közül.

Pár héttel ezelőtt, 2022. február 8-án, hosszú idő óta először személyesen találkoztak az IM államtitkárai a bíróságok függetlenségéért dolgozó szakmai civil szervezetekkel, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szakértőivel. A márciusban induló törvényalkotási folyamat fogja megmutatni, hogy mennyire volt érdemi az egyeztetés. A jogállamiság helyreállítása érdekében szükséges legfontosabb érveket és lépéseket mi elmondtuk.

A szerző az Amnesty International Magyarország igazgatója.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.