László Csaba

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

A magyar gazdaság újjáépítéséről – I. rész

Publicisztika

Az ellenzéki térfél alapjaiban alakult át az idén: meglehet, új kör, új leosztás jön. De mi következzen 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Váratlanul ért a lap kérése, hogy gondolkodjak el azon, mit is kellene egy új kormánynak tennie itt – de eggyel több gondolatkísérlet ártani biztosan nem árthat.

A magyar gazdaság nincs a legjobb formában. A kormány a költségvetés elkészítésekor 2023-ban és 2024-ben is 4 százalékos GDP-növekedést vizionált. Ebből tavaly majdnem 1 százalékos visszaesés lett; az idén, gyanítom, Orbánék már a 0,8 százalékos növekedésnek is örülnének. A GDP 1 százaléka kerekítve 800 milliárd forint – azaz tavaly úgy 4000 milliárd forinttal kevesebb jövedelmet termeltünk meg az országban a tervezettnél, és erre az alacsonyabb bázisra vetítve az idén újabb 2500 mil­liárd forinttal gazdálkodhatunk kevesebből. A tavalyi, 3,5 százalékosra tervezett helyett a GDP-arányos hiány 6,7 százalék lett; az idei mágikus, 2,9 százalékos hiánytervet már februárban felülírta a kormány és most 4,5 százalékról beszélnek. Az infláció jelenleg 3 százalékos, aminek örülni kell – bár ez a gyors csökkenés idén már jórészt annak a következménye, hogy erősen köhögnek a gazdaság motorjai.

A hol Ausztriát, hol az EU-t megcélzó felzárkózási álmok egyre kínosabbak. A magyar gazdasági fejlődés sikertelenségét a rendszerváltáskor hozzánk hasonló pozícióból vagy még messzebbről induló régiós versenytársakhoz viszonyított helyzetünk mutatja: a visegrádi országoktól minden szinten lemaradtunk, s ma már Bulgária vagy Románia esetében is nagyítóval kell keresni azokat a mutatókat, ahol előttük vagyunk. A KSH elemzése szerint 2010 és 2020 között a magyar munkaerő termelékenységének növekedése mindössze 4,7 százalék volt. Nem évente, összesen. Ha a Covid éveit kihagyjuk, akkor is 1 százalék alatti az átlagos éves javulás. (A termelékenység nagyon lassan változó mutató: az EU átlaga ugyanebben az időszakban 2,1 százalék volt.) A foglalkoztatás a 2010-es években valóban jelentős mértékben javult: a gazdasági növekedés meghatározó tényezője a munkaerőpiacra visszahozott munkaerő volt. Ám a mozgósítható munkaerő-tartalék nagy része Magyarországon 2020-ra elfogyott. Nem véletlen, hogy Európa talán leginkább migránsellenes kormánya arra kényszerül, hogy vendégmunkások tízezreit hozassa be az országba, különben bizonyos ágazatok egyszerűen leállnának. Ami a versenyképességet illeti: a lausanne-i tudásközpont, az Institute for Management Development (IMD) leginkább elfogadott, komplex elemzésen alapuló legfrissebb listáján az elmúlt két évben 15 helyet rontottunk, és a vizsgált 64 ország között az 54. helyre estünk vissza. Pedig a NER első évtizedében igazi kegyelmi helyzetben volt a magyar gazdaság. Soha nem látott mennyiségű uniós ingyenpénz áramlott az országba, a Marshall-segély sokszorosa, a nemzetközi feltételek rendkívül kedvezőek, a kamatok pedig soha nem látott mélységben voltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.