Szabó Attila

A négy fal között

Mit szabad írni Szájer Józsefről, és mit nem?

  • Szabó Attila
  • 2024. december 17.

Publicisztika

Bodrogi Bea fontos írást közölt a Telexen arról, hol ér véget Szájer József magánélete, és hol kezdődik a közbeszéd és a szólás szabadsága. Szerinte „a közügy megtárgyalásának fontos része Szájer ügyében tehát az is, hogy a képviselő mivel és hogyan szegi meg az aktuális Covid-korlátozásokat.

Az, hogy ez éppen egy melegorgia volt, azért releváns információ a nyilvánosság számára, mert ez Szájer szabályszegésének fontos részlete. Szájer szexpartizása, nemi orientációjának megvitatása tehát nem önmagában, hanem a szabályszegésével összefüg­gés­ben merül fel, és éppen ezért írhat róla a sajtó”. (Szájer József magánélete – kinek az ügye?, Telex, 2024. de­cember 10.) Bodroginak igaza van ebben; és abban is, hogy a szólás szabadságának ter­mészetesen vannak korlátai, és ezek részben minőségi jellegűek, azaz arra vonatkoznak, hogy kit, milyen szavakkal, kifejezésekkel lehet illetni. Bodrogi arra jut, hogy Szájer József 2020-as ügyéről szóló, a Telexen megjelent cikkek e korlátokon belül maradnak.

Szájer József magánéletéről azonban nem csak azért lehet beszélni, mert jogszabályokat szegett meg, és nem is csak azért, mert akkor közhatalom-gyakorló volt. Jelen írásomban – Bodrogi Bea érvelésével párhuzamosan – arra mutatok rá, hogy melyek a Szájer-ügy közügy jellegét megalapozó szempontok, amelyek lehetővé teszik, hogy Szájer József híres 2020-as esetéről nyilvánosan beszélgessünk.

A tízmillió magyar és a közhatalom

A Telexnek adott interjújában Szájer azt mondja, ugyanúgy kell az ő magánszféráját is védeni, mint tízmillió másik magyarét. Ez azonban nem igaz, az ő magánszférájának a határai máshol húzódnak. Bodrogi hivatkozik a cikkében a közhatalommal rendelkezők speciális helyzetére. Ám úgy vélem, nemcsak a közhatalom birtokosainak, hanem a hatalom ideológusainak is korlátozottabb a magánszférája, mint másoké – hiszen az ő hitelességük az általuk tárgyalt témákban egybeforr a rendszer hitelességével.

Ezért nemcsak lehet, hanem szükségszerűen tárgyalni kell Szájer brüsszeli történetét. Ez a történet tudniillik nem róla, mint magánemberről, hanem róla, mint a rendszer ideoló­gusáról szól; arról (is), hogy mindaz, amit a rendszert építők a jogalkotással és az ehhez kapcsolódó vagy ettől független kommunikációjukkal üzennek: hamis. Ők ugyanis tizennégy éve azt üzenik, hogy könnyű drogot használni, illetve azonos neműekkel szexelni még a négy fal között sem szabad. A rendszerük a könnyű drog használatát súlyosan bünteti, az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot pedig megbélyegzi.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

Jövő idő

A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.