Így kezelte félre Orbán a járványt: halálos következmények

  • Lantos Gabriella
  • 2020. december 21.

Publicisztika

A megbetegedések és a halálozások száma is magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.

"Bűnösen felelőtlen járványkezelésnek" nevezi a Magyar Narancs karácsonyi dupla számában megjelent írásában Lantos Gabriella egészségügyi menedzser az Orbán Viktor vezette magyar kormány intézkedéseit, Magyarországot pedig elrettentő példaként említi. Rövid részlet az egyebek mellett a tesztelés és a kontaktkutatás módszerét bíráló, az oltási tervet hiányoló publicisztikából.

Magyarország nem járványügyi intézkedésekkel, hanem nemzeti konzultációkkal, az adatok titkosításával, az egész országot demensnek néző Müller Cecíliával és egyéb manipulációs technikákkal küzd a pandémia ellen. Orbán úgy érzi, amíg a valódi folyamatokat senki sem ismeri, addig ő a helyzet ura. Még mindig nem látta be, hogy egy nála is kegyetlenebb kórokozóval van dolga. A koronavírus veszélyes betegség, elkerülhetetlenül lesznek áldozatok. Ám nem mindegy, mennyi embert veszítünk el feleslegesen.

Itt a második hullámban szabadjára engedték a járványt. December 14-én Magyarországon a halálos áldozatok száma 7130 volt, Szlovákiában 1205: lakosságarányosan ez utóbbi 2125 áldozat lenne.

Ha a kormány a járvány kiengedése helyett a szlovák úton járt volna, nem halt volna meg feleslegesen az idén 5005 ember. Orbán pszichopatákra jellemző hideg fejjel, előre megfontolt szándékkal lemondott erről az 5 ezer emberről,

akiket Kőmíves Kelemennéként beépített a NER falába. Ez megbocsáthatatlan bűn. A gazdasági visszaesés elkerülése érdekében addig várt a második hullám hűtésével, amíg az egészségügy a teljesítőképessége határára ért. A bűnösen felelőtlen járványkezelésnek Magyarország az egyik legelrettentőbb példája.

Szlovákiában 567 napi új fertőzöttnél rendelték el a korlátozásokat, itt november közepén, 4500 esetnél. Utána rögtön furcsák lettek a számok. Ausztriában a korlátozások után egy hónap telt el az új esetszámok stagnálásáig.

Itt az új esetszámok már a korlátozások életbelépése előtt stagnálni kezdtek.

Arra pedig végképp nincs semmilyen járványtani vagy más orvosszakmai magyarázat, hogy a halálozás is azonnal stagnálni kezdett, bár a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma még emelkedőben volt.

A korlátozások előtt 470 lélegeztetettből, két hét múlva pedig 650-ből halt meg 100 ember. Erre a magyar csodára két magyarázat lehet. Vagy egy új, addig ismeretlen sikeres terápiát vezettek be a kórházak. Vagy már annak a számnak sem lehet hinni, hogy hányan haltak meg. Először ez a fertőzöttek száma kapcsán derült ki, két hónap után a halálozási számokat is egyre kevesebben értették és hitték el.

A halálos káosz november végén tovább fokozódott, és ismét jelentősen módosulni kezdtek a trendek. Már harmadik hete azt látjuk: a fertőzöttek száma néha egyik napról a másikra megduplázódik vagy megfeleződik – ám a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma nagyjából állandó. Mintha ezek közt nem lenne kapcsolat! Pedig van. 

E rövid ajánlónk egy remek írás kivonata. Az eredeti cikk teljes mélységében, szélességében és magasságában a Magyar Narancs fenomenális karácsonyi dupla számában olvasható - amely előfizetés ellenében immár digitálisan is elérhető! Vásárolja meg az újságosnál, a közértben, a benzinkúton - vagy szerezze meg most rögtön!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.