Így kezelte félre Orbán a járványt: halálos következmények

  • Lantos Gabriella
  • 2020. december 21.

Publicisztika

A megbetegedések és a halálozások száma is magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.

"Bűnösen felelőtlen járványkezelésnek" nevezi a Magyar Narancs karácsonyi dupla számában megjelent írásában Lantos Gabriella egészségügyi menedzser az Orbán Viktor vezette magyar kormány intézkedéseit, Magyarországot pedig elrettentő példaként említi. Rövid részlet az egyebek mellett a tesztelés és a kontaktkutatás módszerét bíráló, az oltási tervet hiányoló publicisztikából.

Magyarország nem járványügyi intézkedésekkel, hanem nemzeti konzultációkkal, az adatok titkosításával, az egész országot demensnek néző Müller Cecíliával és egyéb manipulációs technikákkal küzd a pandémia ellen. Orbán úgy érzi, amíg a valódi folyamatokat senki sem ismeri, addig ő a helyzet ura. Még mindig nem látta be, hogy egy nála is kegyetlenebb kórokozóval van dolga. A koronavírus veszélyes betegség, elkerülhetetlenül lesznek áldozatok. Ám nem mindegy, mennyi embert veszítünk el feleslegesen.

Itt a második hullámban szabadjára engedték a járványt. December 14-én Magyarországon a halálos áldozatok száma 7130 volt, Szlovákiában 1205: lakosságarányosan ez utóbbi 2125 áldozat lenne.

Ha a kormány a járvány kiengedése helyett a szlovák úton járt volna, nem halt volna meg feleslegesen az idén 5005 ember. Orbán pszichopatákra jellemző hideg fejjel, előre megfontolt szándékkal lemondott erről az 5 ezer emberről,

akiket Kőmíves Kelemennéként beépített a NER falába. Ez megbocsáthatatlan bűn. A gazdasági visszaesés elkerülése érdekében addig várt a második hullám hűtésével, amíg az egészségügy a teljesítőképessége határára ért. A bűnösen felelőtlen járványkezelésnek Magyarország az egyik legelrettentőbb példája.

Szlovákiában 567 napi új fertőzöttnél rendelték el a korlátozásokat, itt november közepén, 4500 esetnél. Utána rögtön furcsák lettek a számok. Ausztriában a korlátozások után egy hónap telt el az új esetszámok stagnálásáig.

Itt az új esetszámok már a korlátozások életbelépése előtt stagnálni kezdtek.

Arra pedig végképp nincs semmilyen járványtani vagy más orvosszakmai magyarázat, hogy a halálozás is azonnal stagnálni kezdett, bár a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma még emelkedőben volt.

A korlátozások előtt 470 lélegeztetettből, két hét múlva pedig 650-ből halt meg 100 ember. Erre a magyar csodára két magyarázat lehet. Vagy egy új, addig ismeretlen sikeres terápiát vezettek be a kórházak. Vagy már annak a számnak sem lehet hinni, hogy hányan haltak meg. Először ez a fertőzöttek száma kapcsán derült ki, két hónap után a halálozási számokat is egyre kevesebben értették és hitték el.

A halálos káosz november végén tovább fokozódott, és ismét jelentősen módosulni kezdtek a trendek. Már harmadik hete azt látjuk: a fertőzöttek száma néha egyik napról a másikra megduplázódik vagy megfeleződik – ám a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma nagyjából állandó. Mintha ezek közt nem lenne kapcsolat! Pedig van. 

E rövid ajánlónk egy remek írás kivonata. Az eredeti cikk teljes mélységében, szélességében és magasságában a Magyar Narancs fenomenális karácsonyi dupla számában olvasható - amely előfizetés ellenében immár digitálisan is elérhető! Vásárolja meg az újságosnál, a közértben, a benzinkúton - vagy szerezze meg most rögtön!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.