Parászka Boróka

Intés és igazodás

Fidesz-közeli RMDSZ-kongresszus Kolozsváron

  • Parászka Boróka
  • 2015. május 24.

Publicisztika

Mindenki üzent mindenkinek, de csak egy dolog dőlt el: Kelemen Hunor újabb négy évig maradhat a párt élén. Nagyjából így összegezhető a legnagyobb romániai magyar érdekvédelmi szervezet 12. kongresszusa.

Ahhoz képest, hogy a párt tavaly év végén kilépett a kormányból, és politikai jelentőségét egyre több elemző kérdőjelezi meg, most a román politikai elit minden fontos képviselője megjelent, vagy üzent valami szépet. Az egykori koalíciós partner, a „cserbenhagyott” Victor Ponta beszédet mondott, Klaus Johannis államfő pedig üzenetet küldött. A Nemzeti Liberális Párt ellenzékből ajánlott tízéves együttműködést. Mindennek fényében úgy tűnhet, az RMDSZ még mindig komolyan vehető, hasznos partner Romániában, ellenzékben és kormányon egyaránt. A szövetség azonban most nem ennek a közönségnek játszik.

A román kapcsolatokat a kivárás és a taktikus távolságtartás jellemzi, a magyar irányt pedig a feltétlen kiegyezés szándéka határozza meg. Markó Béla elnöksége idején az RMDSZ vezetése nem kötelezte el magát egyetlen magyarországi pártszövetség mellett sem, az „egyenlő közelség” elve szerint alakultak a viszonyai. A Fidesz természetesen nem fogadta el ezt az „önjáró” politikai gyakorlatot, és a 2010-es választások után intézkedések sorával zárta el a szövetséget a magyarországi forrásoktól. Az első és leglátványosabb ilyen döntés az oktatási-nevelési támogatások folyósításának elirányítása volt – egy RMDSZ-en kívüli szervezethez. A magyarországi választások után néhány hónappal az erdélyi szervezet élén az Orbánnak következetesen ellenálló Markó Bélát Kelemen Hunor váltotta, aki első megválasztása után többször is jelezte: fontosnak tartja a Fidesz–RMDSZ-viszony javítását. Az elmúlt években több kudarcos kísérlet is történt erre. Ez idő alatt jöttek létre, illetve erősödtek meg az erdélyi magyar versenypártok – az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt –, s szorult vissza az RMDSZ több önkormányzatban, a parlamentben és a szenátusban is.

Kelemen Hunor első négy elnöki éve alatt kiderült, hogy bár a Magyarországról érkező juttatások megvonása nem jelent végzetes vérveszteséget, de a romániai politikai pozí­ciók simán gyengíthetők annyira Budapestről, hogy a kieső támogatások már sem önkormányzati, sem kormányzati forrásokból nem pótolhatók. Aztán az év elején, két hónappal e kongresszus előtt megtört a jég, s a magyar kormány megállapodott az RMDSZ-szel, hogy a szövetség segíti a kettős állampolgárságot kérvényezők honosítási eljárását. Ezzel egy időben nyilatkozatok sora látott napvilágot arról, hogy a magyar kormány Kelemen Hunor szervezetét tekinti stratégiai szempontból fontos partnerének (az efféle hűségnyilatkozatok korábban Tőkés László Erdélyi Magyar Néppártjának jártak). A honosítási együttműködés anyagi szempontból is előnyös az RMDSZ-nek, de a nagy nyereség mégis az, hogy nincs több veszteség. A jövő évi választásokra készülő szövetséget többé már nem torpedózhatják meg a Magyarországról finanszírozott versenypártok.

Kelemen Hunor számára személyes tétje is volt a különbékének, hisz párton belüli pozíciói évek óta bizonytalanok voltak. Nemcsak Markó korábbi támogatói voltak bizalmatlanok vele szemben, de a „jobbról előzés” veszélye is fenyegette, a párton belül önállósodó székelyföldi önkormányzatok vezetői közül akár komoly kihívóra is számíthatott. Különösen a KDNP-vel jó viszonyt ápoló Kovászna megye állásfoglalása volt kérdéses: a megyeszékhelyt, Sepsiszentgyörgyöt vezető Antal Árpád polgármestert sokan Kelemen utódaként tartották számon. A Fidesz–KDNP-vel tető alá hozott megegyezés után azonban ez a rivalizálás elhalt, a kongresszuson Kelemen Hunor egyedüli jelöltként indult.

*

A többrendbeli szervezeti reformot két talányos hasonlattal indította útjára Kelemen: „szemüvegcserére” van szükség, és „újratervezés” lesz – nyilatkozta a kongresszus előtt. Ez nagyjából azt jelenti, hogy könnyítene az RMDSZ struktúráján, megszűnik például a szövetségi főtitkárság, s visszatér az ügyvezető elnökség intézménye. A szervezeten belüli kinevezések és szankciók rendszere gyorsabbá válhat, és személyes hatáskörbe kerülhet. Az „újratervezést” mint a kongresszus mottóját Markó Béla felszólalásában kifogásolta, jelezvén, hogy továbbra is fontos lenne a döntéshozatali részvétel. A neki címzett kritikára az elnök azzal válaszolt, hogy a kor kihívásaihoz kell igazodnia az RMDSZ-nek.

A magyarországi vendégek a maguk módján értékelték a belső folyamatokat. „Nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti” – mondta az Orbán Viktor üzenetét tolmácsoló Semjén Zsolt, és a korábbi évek konfliktusairól, szankcióiról említést sem téve hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az RMDSZ szövetségben dolgozik a kijelölt célok megvalósításán… Az erdélyi kiegyezés példa lehet a felvidéki, kárpátaljai és a délvidéki magyar kisebbségi szervezetek előtt is – így szól a kolozsvári intés.

„Köszönettel tartozunk Kelemen Hunor elnök úrnak, hogy nem pusztán rendezett viszony, hanem bizalmi viszony van az RMDSZ és a magyar kormány között. Az RMDSZ természetszerű kapcsolatot kell jelentsen Románia és Magyarország között. Minkét ország nemzeti érdeke az együttműködés, ebben meghatározó szerepe van az RMDSZ-nek. Rajtunk nem fog múlni, Magyarország önök mögött áll, mindig számíthatnak Magyarországra” – nyiltakozta Semjén. De követendő pél­dáról szólt Schiffer András is, a már a Kádár-korszakban előszeretettel emlegetett „híd szerepre” utalva, amikor azt mondta, hogy az RMDSZ lehet Románia és Magyarország között a kapocs. Berényi József a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának nevében pedig azt köszönte meg Kelemen Hunornak és csapatának, hogy az interetnikus együttműködést szorgalmazó Híd-Mosttal szemben a Fidesz-partner MKP-t támogatták. Az MSZP-t Tóbiás József képviselte, aki bár valamiféle enyhe kritikát megfogalmazott a „megosztó” KDNP felé, szintén az RMDSZ „összefogáspárti” politikáját emelte ki.

A díszvendégek felszólalását még fegyelmezetten végighallgatta a hétszáz meghívott, a kongresszus további munkája azonban lazuló figyelem mellett zajlott. Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ szabadelvű politikusa, Traian Băsescu korábbi tanácsosa, aki az előző kongresszuson Kelemen kihívója volt, most egy ­Facebook-posztot írt, melyben elpanaszolta: szakmai vita nem volt, a jelöltek úgy emelgették a karjukat, mintha „tornaórán” lettek volna. Több vidéki küldött jelezte, hogy szavazatukat vagy nem vették figyelembe, vagy nem is szavazhattak, s nem volt senki, aki odafigyelt volna a felszólalásukra, hisz érdekegyeztetés, műhelymunka alig volt.

Az egyedüli jelölt Kelemen Hunort a 778 küldöttből 590 választotta újra. S valóban nem mondhatja senki, hogy sikertelen négy évet tudhat maga mögött: az RMDSZ nincs kormányon, de politikai ajánlatokat még mindig kap. A Fidesz–KDNP-vel végül kiegyezett a szövetség, más magyar politikai partner, alternatíva meg amúgy sem mutatkozik: a Jobbikot meg sem hívták a kongresszusra, a többi ellenzéki párt tét nélküli protokollüzenetet hozott. A szervezet belső konfliktusait jegelték. Ezzel még el lehet valahogy gazdálkodni a következő négy évben.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.