Kerekedjünk

Publicisztika

A két kormánypárt az önkormányzati választások törvényi szabályozásának megváltoztatásával jól befűtött mindenkori s bármily színezetű ellenzékének. Tudván, hogy a választók többségének támogatására számíthatnak, s ezért a választókerületi többségi szisztéma kedvez majd nekik, a rendszerben eddig meglévő arányos elemeket nyirbálták meg: egyrészt a képviselő-testületi helyek, meg a kompenzációs listáról kiosztható helyek számának csökkentésével, másrészt a kompenzációs listák - és a megyei közgyűlési listák - küszöbének megemelésével.

A két kormánypárt az önkormányzati választások törvényi szabályozásának megváltoztatásával jól befűtött mindenkori s bármily színezetű ellenzékének. Tudván, hogy a választók többségének támogatására számíthatnak, s ezért a választókerületi többségi szisztéma kedvez majd nekik, a rendszerben eddig meglévő arányos elemeket nyirbálták meg: egyrészt a képviselő-testületi helyek, meg a kompenzációs listáról kiosztható helyek számának csökkentésével, másrészt a kompenzációs listák - és a megyei közgyűlési listák - küszöbének megemelésével. Egyes helyeken nekik kedvező módon rajzolták újra a választókerületeket. Brutálisan megemelték a jelöléshez szükséges ajánlócédulák számát: ez különösen a főpolgármesteri címért induló egyéb jelölteket sújtja, akiknek közel 30 ezer ilyet kellene összetalicskázniuk. Az ajánlócédulák gyűjtésére szánt időt 35 napról 15-re csökkentették: ez is a kisebb pártokat, civil szövetségeket hozza nehéz helyzetbe, hiszen kiterjedt aktivistahálózat nélkül kell rövidebb idő alatt több cédulát összegyűjteniük. Ráadásul a nagyobbik kormánypárt, ahogy az országgyűlési választás előtt, most sem elégszik meg saját jelöltjeinek biztos startpozíciójával: fennen hirdetett célja, hogy négymillió kopogtatócédulát szedjen össze, s az indulás lehetőségét is elvegye riválisaitól.

Mindezen változtatásoktól a magyar önkormányzati rendszer semmivel nem lett igazságosabb vagy hatékonyabb - ellenkezőleg. Az a választási szisztéma, ami az egyszerű választókerületi többség alapján juttatja mandátumhoz a jelölteket, szavazók százezreit hagyja képviselet nélkül. E változtatásoknak egyetlen értelme volt - az, hogy a Fidesz minden ellenfelét mindenhol kiüsse, hogy pillanatnyi kedvező választói megítélését aránytalanul nagy, s e népszerűség elmúlta után is tartó előnyre váltsa. Ha a kormánypárt május óta folytatott politikáját - halasszunk minden kényes, népszerűségvesztéssel fenyegető intézkedést az önkormányzati választásokon túlra - némi indokolatlan megértéssel minősíthetjük megengedhető politikai ügyeskedésnek, a választási elvek csavargatását nehéz másnak látni, mint a politikai váltógazdaság intézményei elleni támadásnak, a demokrácia lerontásának.

Az ugyanis könnyen belátható, hogy több párt nélkül nincs többpárti demokrácia. Sőt, semmilyen. Valóban - egy-két ellenzéki képviselő egy kisvárosi vagy falusi képviselő-testületben, netán egy-egy ellenzéki polgármester túl sok vizet nem zavarna a nemzeti együttműködés rendszerében. Mégis, legalább a körmére tudnának nézni a települések irányítóinak; legalább valaki belelátna a helyi hatalmat gyakorlók kártyáiba. És ami talán még fontosabb: maradna valami bázisa azoknak a politikai szerveződéseknek, amelyek kettő, négy, nyolc, akárhány év múlva alternatívát kínálhatnak a választóknak. Helyi leágazások és kezdemények nélkül képtelenség országos politikai szervezetet építeni vagy üzemeltetni; s e grassroot éltető eleme az önkormányzatokban végzett munka.

A Fidesz szándéka az, hogy kiradírozza politikai ellenfeleit Magyarország térképéről. És ehhez a perspektívához képest szinte lényegtelen, hogy a demokratikus ellenzéki pártok eddigi működése, intellektuális teljesítménye, fellépése vajon milyen igényeket elégít ki, és milyeneket nem. Annyira biztos nem voltak rosszak, hogy azt mondjuk, inkább ne is legyenek, hisz nélkülük jó időre esély sem maradna. Az pedig, hogy mennyire lesznek a következő években képesek belekapaszkodni a magyar rögtalajba, hogy maradnak-e az országban olyan emberek nagyobb csoportozatai, akiknek az állampárttal szemben is van késztetésük és merszük részt kérni a közügyek intézéséből, az most épp azon múlik, hogy e pártok túlélik-e, és milyen állapotban, október 3-át.

Az pedig először is azon múlik, hogy rajthoz tudnak-e állni. A kopogtatócédulák leadásának határideje szeptember 3. - a jövő hét vége. Ha maradt még lehetőség az állampolgári ellenállításra a választási szabályok tisztességtelen megváltoztatásával szemben, a tiltakozásra a tisztátalan játék ellen, úgy a kopogtatócédulák eljuttatása e kisebb pártok valamelyikének biztosan az. Nem fognak érte menni, mert nem bírnak. Az idő szorít - nem csak őket, minket is. Kerekedjünk fel magunk.

Neked ajánljuk