Keresőszó: „Soros György”

A Soros-ellenes hadjárat a Google és a Facebook tükrében

A sorosozó óriásplakátok sűrűjében könnyen az a benyomása támadhatott az embernek, hogy sikeresen dübörög a kormánypropaganda, de a Google és a Facebook adatai mást mutatnak.

A mindent elárasztó Soros- és civilellenes kampány brutális keresési aktivitást hozott a Google-on. 2015 szeptemberéig, vagyis a menekültválság csúcspontjáig havonta csupán 1–2 ezer ember keresett a Soros György kulcsszóra, ám ekkor egyik hónapról a másikra 5–15 ezer közé ugrott a keresések száma. A plakát- és rádiókampánnyal egy időben, 2017 áprilisában 110 ezerszer futott le a keresés – ez a szám azóta havi 20–40 ezer között mozog. Ugyancsak megnövekedett a civil törvény kulcs­szó iránti érdeklődés: idén áprilisban 4 ezer, a következő két hónapban 2–3 ezer keresés futott erre a kifejezésre, míg korábban ez az ezret sem haladta meg.

Csak a miheztartás végett: Magyarországon Orbán Viktorra havonta 20 ezren, Putyinra és a pizzareceptre 10 ezren keresnek rá. A menekültválság kellős közepén, 2015 szeptemberében 135 ezren kerestek a migráns kifejezésre. 2015 szeptembere óta közel 400 ezren érdeklődtek kifejezetten Soros György személye iránt a Google keresőablakán át. És nem számoltuk azokat, akik ékezet nélkül írják a Soros Gyorgy keresőszót (havonta 100 fő) vagy más kapcsolódó kereséseket indítottak (Soros György vagyona havonta 590 keresés; Soros György háza havonta 90 keresés). Nem járhatunk messze az igazságtól, ha félmillióra tesszük a témában érdeklődő keresések számát. Azt persze, hogy ezt a keresést hány ember futtatta le, nem tudhatjuk, de nincs okunk kételkedni abban, hogy jelentős tömegről van szó.

Ez az aktivitás információéhséget, vagyis a politikai marketing számára piacot jelent. Akik a Google-ba pötyögik Soros György nevét, elsőrangú célközönségnek számítanak a politikusok és a független civil szervezetek számára. Hiszen választ várnak a kérdésre: kicsoda Soros György, ártalmas-e az országnak, és mit csinálnak itt a civil szervezetei?

Szűrik, blokkolják

Nézzük meg a találati eredmények legjobbjait! Ha beírjuk a Google keresőablakába, hogy Soros György, már ott is vagyunk: az első oldalon. Mivel az eredmények naponta változnak, és a Google személyes keresési előzményeinket is figyelembe veszi, mindannyian egy picit mást látunk. De amit biztosan látunk: egy keretbe ágyazott összeállítást a jobb oldalon Soros György fényképeivel és egy rövid leírással. Ez a Google Tudásgráf (Knowledge Graph) terméke. Az itt található szöveget gépek írják, és módosítani nehezebb, mint választást nyerni. E rövid leírás több ezer, akár százezer ellenőrzött forrásból épül. A jelentőségét az adja, hogy olyan cikkel például, amely arról szól, hogy Soros György megölte volna az anyját, szinte lehetetlen felkerülni az első oldalra, mert a Tudásgráfban nincs erre vonatkozó információ. Ez azt jelenti, hogy a Google algoritmusai szűrik és blokkolják a kormánypropaganda legdurvább vadhajtásait. Ez (is) a magyarázata annak, hogy az első oldalon többségében olyan linkek jelennek meg, amelyek a Sorosról objektív hangnemben vagy támogatólag beszámoló írásokra mutatnak.

Az első találat szinte mindenki gépén a Wikipédia szócikke, majd a nagy hírportálok Soros György nevét tartalmazó cikkeit összegyűjtő oldalak jelennek meg nagy arányban. Egyáltalán nem, vagy alig látunk olyan írást, amely a hazánkat mételyező gonoszként vagy a saját anyjára támadó szörnyként mutatná a világ egyik legnagyobb pénzügyi szakemberét. Ennek nem az az oka, hogy Soros György netán manipulálná a Google-t, hanem az, hogy a Google megbízhatatlannak ítéli azt az információt, hogy Soros az anyja életére tört volna. És ezért az erről szóló álhíreket kiszűri az első oldalról, de még a másodikról is.

A Google tehát hátrányos hadszíntér a kormánypropagandának, és kedvezőbb a civil szervezeteknek és a független újságíróknak. Ennek ellenére egyetlen civil szervezet és egyetlen ellenzéki politikai erő írása sem jelenik meg az első oldalon. A teret – mint láttuk – a nagy hírportálok uralják. Ennek részben az az oka, hogy rengeteg tartalmat gyártanak, és megbízhatóak a Google szemében. A másik ok sejtésem szerint az, hogy sem a kormány, sem ellenzéke nem használja tudatosan a Google-t.

Egyetlen hirdetés sem fut például Soros György neve alatt, pedig kattintásonként 10 forintért fel lehet kerülni az első oldalra. Egy ilyen hirdetés úgy működik, hogy ha valaki beírná a keresőbe, hogy Soros György, akkor megjelenne egy hirdetés az első oldal tetején. Ha kattintana, a hirdető 10 forintot fizetne a Google-nak, amely máris az oldalára vezetné a látogatót. Ez minden tekintetben rendkívül olcsónak számít. Csak az összehasonlítás kedvéért: weboldalkészítésre kattintásonként 615 forintot kell fizetni, a befektetési alap 219 forintba kerül, a plasztikai sebészet keresőszót pedig 446 forintért adja a Google. A Soros György keresőszó árazása a bizonyíték rá, hogy ezt a kutya sem vásárolja. Pedig erre a keresőszóra legálisan lehet hirdetni, és aki hirdetne, az olcsón terelhetne aranyat érő forgalmat a honlapjára.

A piac kiaknázatlanságának másik ékes bizonyítéka, hogy a nagy hírportálokat leszámítva a Soros György keresőszóra optimalizált írásokat, oldalakat alig találunk. Az optimalizálás azt jelenti, hogy a cikket úgy írják meg, hogy az az adott keresőszóra minél előrébb kerüljön a Google-ban. Egy ilyen írásnak részletesnek, hosszúnak kellene lennie, tárgyilagosan, ugyanakkor izgalmas és közérthető formában kellene szólnia Sorosról, és egy sor technikai feltételnek is meg kellene felelnie.

Ha például a civilek rendszeresen írnának ilyen cikkeket Soros Györgyről, felkerülhetnének az első oldalra. És ezzel elérhetnék, hogy elmondják véleményüket a kérdező lakosságnak magukról és tevékenységükről is. De a kormányhoz hasonlóan közülük is csak kevesen fektetnek energiát abba, hogy a Google szabályainak megfelelően hozzanak létre tartalmat, és ezzel kerüljenek közelebb a kérdezőkhöz.

A helyzetet nehezíti, hogy rengeteg civil az Index blogbirodalma alatt vezeti a blogját. Ezzel részben politikai kockázatot vállalnak, hiszen a kormány bármikor kivetheti hálóját a blog.hu-ra, ahogyan megtette ezt már a hazai médiapiac legnagyobb részével. De ennél többről van szó. A Google első oldalaiért folyó küzdelemben a nem saját platformon futtatott oldalak (valami.blog.hu) hátrányos helyzetben vannak, és nehezebben kerülnek előre, mint a saját kontroll alatt tartott domainok (valami.hu).

 

Lájkra mennek

A Facebookon más a helyzet: itt jelentős aktivitást találunk, mindenki sokkal profibban kezeli ezt a platformot, mint a titokzatos és eredményeket is lassan produkáló Google-t. A Face­book ráadásul azonnal ad visszajelzést arról, hogy egy-egy írás sikeres-e, és az eredményeket másoknak is megmutathatjuk. Ezért szinte minden szervezet és oldal úgy vadássza a lájkokat, mint a pártok a szavazatokat. És ez meg is látszik.

A Facebookon 2017. április 1. és július 20. között a Soros György nevét tartalmazó 330 cikket, írást és videót összesen 220 ezerszer osztották meg Magyarországon, magyar nyelven. Ezek a tartalmak saját elemzésem szerint 27 százalékban azonosultak a kormány álláspontjával, míg az összes többi tartalom igyekezett Sorosról objektív vagy támogató szempontból beszámolni. A legtöbbször – összesen 62 ezerszer – megosztott 14 tartalom egyike sem egyezett a kormány álláspontjával. A második legtöbbször megosztott írásnak maga Soros György volt a szerzője: a publicisztika Európa feltámadhat címmel a hvg.hu-n jelent meg. Ezt az írást 7 ezren osztották meg.

A legtöbb megosztást a 444, a Sztárklikk, az Index, a Pesti Srácok és a hvg.hu írásai kapták. Ugyanebben az időszakban a civiltörvény kulcsszót tartalmazó 57 írást összesen 8300-an osztották meg. Ezeknek az írásoknak alig 7 százaléka támogatta a kormány civilellenes álláspontját. Az alacsony megosztási szám azonban nem azt jelenti, hogy a téma érdektelen lett volna, hanem azt, hogy a civilek ügye nem a civil szervezetek vagy a civiltörvény, hanem Soros György neve köré szerveződött. Aki erre fűzte fel a tartalmát, az zsebelte be a forgalmat.

A Facebookon milliók falán jelent meg olyan tartalom, amelyet ismerősük osztott meg velük a meggyőzés szándékával: ezek többnyire Soros Györgyöt és a civileket védelmező álláspontok voltak. Akik viszont nem akartak egyik táborhoz sem csatlakozni, vagy csak egy egyszerű kérdésük volt a témában, azoknál ezek az írások csak kevéssé hasznosultak.

 

*

Aki a Google ablakába írja kérdését, tárgyilagos, érthető választ vár, aki viszont a Facebookon oszt meg egy cikket, állást foglal és másokat is igyekszik meggyőzni. Ez is az oka annak, hogy a Google első oldalának találatai nem esnek egybe a Facebookon legtöbbször megosztott cikkekkel. A politikai közélet a törzsi köteléket kedveli, ezért a Facebookra koncentrál. A bizonytalan, töprengő állampolgár a Google ablakához fordul. És szomorúan tapasztalja, hogy a vita szereplői nem foglalkoznak vele.

És ez a lényeg: a törzsi viselkedési formákba szorított kíváncsi állampolgár keresési aktivitása jól mutatja, hogy nem lehet mindent bemesélni neki. Ő az, aki elvárja, hogy a szereplők legyenek szívesek színvonalas, közérthető tartalmat készíteni, és elérhetővé tenni azt a számára. A jelenkori internet csodája, hogy ezt a tartalmat bárki létrehozhatja, és kitartó munkával a Google első oldalaira is feltornázhatja anélkül, hogy a hatalomnak ebbe bármilyen beleszólása lenne. Az a közhely, hogy az internet a szabadság pártján áll, nagyon is értékes közhely, a közéleti marketing számára támogatókban, szavazatokban mérhető igazságot tartalmaz.

(A Google-keresések adatait a Google Kulcsszótervező publikálja. A Facebookon megosztott tartalmakról a BuzzSumo alkalmazás segítségével szereztem adatokat.)

A szerző honlapkészítő, online marketing szakértő, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület tagja (lásd: premiumhonlap.hu)