Ki nem kényszerített hibák

Publicisztika

A választási kampányhoz hozzátartozik a hazugság, sőt, két évtized múltán jól tudjuk azt is, hogy a nép kifejezetten igényli ezt. Ugyanakkor a kampánylódításnak - ugyancsak a tapasztalatok alapján - van valamiféle befogadhatósági határa: például az évi 7 százalékos gazdasági növekedés (1998, Fidesz) vagy az eljövendő általános jó világ (2006, MSZP) még innen van e határon, a 14. havi nyugdíj (2006, Fidesz) vagy az 5-ös meg 6-os metró (2002, Fidesz) viszont már azon túl. És azt senki nem szereti, amikor tényleg ennyire ostobának nézi őket a politika.

A választási kampányhoz hozzátartozik a hazugság, sőt, két évtized múltán jól tudjuk azt is, hogy a nép kifejezetten igényli ezt. Ugyanakkor a kampánylódításnak - ugyancsak a tapasztalatok alapján - van valamiféle befogadhatósági határa: például az évi 7 százalékos gazdasági növekedés (1998, Fidesz) vagy az eljövendő általános jó világ (2006, MSZP) még innen van e határon, a 14. havi nyugdíj (2006, Fidesz) vagy az 5-ös meg 6-os metró (2002, Fidesz) viszont már azon túl. És azt senki nem szereti, amikor tényleg ennyire ostobának nézi őket a politika.

Mindazonáltal kampányhazugság-mérőnk ingája a két nagy pártnak a svéd modell borzalmairól folytatott emlékezetes álvitájakor pusztán a határértéken belül lengett ki, míg a legutóbbi médiaeseménytől - szegény fideszes Mádi László megfegyelmezése, illetve az azt kommentáló MSZP-nyilatkozat - meg sem moccant. Minden bizonnyal azért nem, mert az elhangzottak elsősorban nem hazugságként értelmezhetők.

A nyugdíjrendszerről akár értelmes vitát is lehetett volna folytatni, csakúgy, mint az Alkotmánybíróság (AB) által a múlt héten teljes joggal elmeszelt ingatlanadóról is. Hiszen abból, hogy a kormányzat rosszul rakott össze egy törvényt, nem következik az, hogy a törvény iránya is helytelen volna. (Ezt az AB sem állította az indoklásban.) Horribile dictu, a Fidesz neves gazdasági tanácsadói Cséfalvay Zoltántól Szapáry Györgyig régóta azt hajtogatják, hogy az adórendszer elmozdítása az értékalapú adózás irányába szerfölött kívánatos volna. A Fidesz politikusai ezzel persze merőben ellentétesen nyilatkoztak (ingatlanadót nem, nem, soha!), de hát ez a már megszokott színjáték része. Mádi Lászlót is ez zavarhatta össze. Így aztán amikor szakmai közönsége előtt vállalható és korrekt nyilatkozatot tett az ingatlanadóról (a kormány által benyújtott formájában tarthatatlan volt, megfelelő előkészítés után viszont bevezethető), a pártközpont büntiből (szembement a hivatalos irányvonallal!) nemhogy a pályáról, de a cserepadról is elzavarta. Pedig a Jobbik, amelytől a Fidesz immár bevallottan is jobban tart, mint az MSZP-től, ugyanaznap hasonlóképpen kommentálta az AB-döntést. Fölösleges volt hát a sietség, ráadásul a Fidesz e lépésével ugyanúgy a saját jövőbeni kormányzását nehezítette, mint mindig, amikor öncélú dacossággal fekszik keresztbe azon kormányzati intézkedéseknek, amik hosszú távon nem megspórolhatók az országnak.

Ám a pálmát mégsem a Fidesz, hanem az MSZP vitte el a hét végén, amikor Mádi "elszólására" hivatkozva ellenfelét az ingatlanadó bevezetésének a szándékával vádolta. Miközben az ingatlanadót, amit az AB elmeszelt, ők vezették be! Ha csak hazudnának! Tisztességgel, becsületesen! De hogy ennyire hülyének nézve a közönséget? Mit várhatnak cserébe?

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.