Kölcsönös félelem

Publicisztika

Te betörsz a házamba, és rám lősz, én meg leállítok az úton kapával, kaszával minden nagyobb fekete autót...

Te betörsz a házamba, és rám lősz, én meg leállítok az úton kapával, kaszával minden nagyobb fekete autót...

Az nem elég, hogy még nincsenek meg a tettesek, de e pillanatban a romagyilkosságok körül nagyobb a homály, mint valaha. Minderről kábé egyformán tehetnek a teljesen tanácstalannak tűnő nyomozószervek, valamint a szélesen vett nyilvánosság hivatásos és amatőr játékosai. A fő "érdem" persze az illetékes állami szerveké - a rendőrség kezdetben vonakodott összefüggést keresni a gyilkosságok között, majd a vérdíjban bízott. Bencze József országos főkapitány csak úgy a harmadik gyilkos akció után kezdett egy és ugyanazon elkövetői csoportról beszélni. S innen már csak egy lépés volt a sorozatgyilkosság gumifogalmának (alighanem jogos) bevetése; FBI-os kölcsönprofilerről szólt a félhivatalos szóbeszéd, majd jött a jutalom belengetése. A késlekedés és a már önmagában is felkavaró összegű (momentán 100 milliónál tartó) vérdíj a legvadabb találgatásokra sarkallta a nyilvánosság öszszeesküvés-elméletekre fogékonyabb részét is. A kivétel nélkül pártálláshoz köthető magyarázatok szerint a sorozatmerénylők szélsőjobbosok, szélsőbalosok, hazai és külföldi titkosszolgák, tisztogató vagy simán csak gyakorlatozó rendőri-katonai halálbrigádok, cigány és nem cigány bűnözők, magányos és csoportos elmebetegek, vagy egy magyar Manson család (itt már tényleg megáll az ember esze). Ráadásul a konspirációs teóriák már a "megoldást" is tartalmazzák, tehát akit majd koncként a nyilvánosság elé löknek, az csak egy szerencsétlen balek lesz, egy Oswald, egy Kaiser (s ilyenkor nem kis joggal mutatnak rá az ún. móri ügy abszurd fejleményeire).

De legyen bárki is az elkövető, derüljön ki bármi is, annyi már most is adódik tanulságnak: nem lehet elég óvatosan bánni a szavakkal - a gyilkosságok miatti hisztéria (s ne tagadjuk: a busás jutalom reménye) végletes tettekre sarkallhatja a frissen szerveződő önvédelmi, vigiláns csoportok tagjait. A hírek szerint a vadászok, a mező- és halőrök, de már a nagyméretű terepjárók civil tulajdonosai is fehérre festetik járművüket, mert némely helyen a romák kapával-ásóval tartóztatják fel a sötét gépkocsikat. Ha a rendőrség nem produkál sürgősen eredményt, amire e homályban kevés az esélye, felemészt mindent a kölcsönös félelem.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.