Orbán és Anti-Orbán

Publicisztika

Azt mondotta nemrég a Grossglockner hőse, hogy most tíz vagy húsz évig Magyarországon is a jobboldal jön, ez az európai trend. Orbán ugyan a világpolitikai csillagállásból jósolt, de lehet egy olyan olvasata is közlésének, hogy tíz, húsz évig én jövök. És tegyük a szívünkre a kezünket: Orbán próféciájának így is van értelme. Hiszen népünk hajlamos a választási kampányt két főillető küzdelmeként látni, a nemzetközi bal- vagy a jobboldal aktuális intellektuális állapota legfeljebb mandinerből hat. És azért jön most Orbán sok időre, mert nincs ellenfél a pályán, mert a legnagyobb lehetséges ellenerő nem találja meg azt a palit, akit kiállíthat ellene a táblára, sőt lassan nem is lesz olyan szervezet, amely egy ilyen személyiséget nemhogy megtalálni, de keresni bírna. Orbán tehát nem azért jönne sok időre, mert a baloldal nem tanulmányozza kellő elmélyültséggel a szociáldemokrácia nagy megújítóinak életművét Kautskytól Anthony Giddens-ig, és mert ennélfogva szellemi vértezete rozsdás, töke fa, hanem mert itthon nincs egy Anti-Orbán.

Azt mondotta nemrég a Grossglockner hőse, hogy most tíz vagy húsz évig Magyarországon is a jobboldal jön, ez az európai trend. Orbán ugyan a világpolitikai csillagállásból jósolt, de lehet egy olyan olvasata is közlésének, hogy tíz, húsz évig én jövök. És tegyük a szívünkre a kezünket: Orbán próféciájának így is van értelme. Hiszen népünk hajlamos a választási kampányt két főillető küzdelmeként látni, a nemzetközi bal- vagy a jobboldal aktuális intellektuális állapota legfeljebb mandinerből hat. És azért jön most Orbán sok időre, mert nincs ellenfél a pályán, mert a legnagyobb lehetséges ellenerő nem találja meg azt a palit, akit kiállíthat ellene a táblára, sőt lassan nem is lesz olyan szervezet, amely egy ilyen személyiséget nemhogy megtalálni, de keresni bírna. Orbán tehát nem azért jönne sok időre, mert a baloldal nem tanulmányozza kellő elmélyültséggel a szociáldemokrácia nagy megújítóinak életművét Kautskytól Anthony Giddens-ig, és mert ennélfogva szellemi vértezete rozsdás, töke fa, hanem mert itthon nincs egy Anti-Orbán.

És persze, jelen állás szerint ez a peckeskedés is indokolt lenne. Indokolt - de azért nem annyira. A demokráciában ilyesfajta űr nem szokott betöltetlenül maradni, és az nagy szégyen lenne hazánkra, ha Orbánon és csapatán kívül évtizedekig egyetlen tehetséges személy sem jelentkezne az állásra. A mind sűrűbben érkező jelek szerint sok szocpárti politikusnak már meg is van a kiszemeltje, a neve Bajnai Gordon. Az elgondolás logikusan hangzik. Ha az MSZP avval akar kampányolni, hogy jó, három évig sok kúrt tettünk, de a végén csak elhárítottuk a válságot és megmentettük a hazát, és látjátok, értünk hozzá, mint ahogy mi mással akarnának, akkor e kampány kabalafigurája leginkább a miniszterelnök lehet. Kétszer, Medgyessyvel és Gyurcsánnyal már bejött az outsourcing, miért ne lehetne harmadszor is így rámenni - legalább az ikszre? (Jönnek más jelek is, Szili Katalin a minap azt nyilatkozta, hogy az MSZP a helyzet reménytelenségére tekintettel ne is állítson miniszterelnök-jelöltet, vagy a listavezetőt ne így próbálják eladni: ennél önsorsrontóbb ötletet még nem hallottunk.)

Bajnai ugyan változatlanul hárít, de hogy valami mégis megmoccanhatott, arra a káderek mozgása lehet jó indikáció. Szigetvári Viktor, a 2006-os kampány agya, Ficsor Ádám és Molnár Csaba a párt felé vették az irányt (az előbbi a magánszférából, utóbbiak a kormányból) - és nem csak a szóbeszéd, de a logika is azt sugallja, hogy a Gyurcsány-árvák a helyet csinálják. Valakinek, valamikorra. Hogy ez a valaki Bajnai lehessen, és a valamikor már 2010, ahhoz nem csak azt kéne megmakkolni, hogy a kormányfő miért döntött mégis amellett, hogy megpróbálja a folytatást (ez talán még menne). De mit keresne Bajnai ennek a szocialista pártnak a választási főalakjaként, és miért vállalná el? Gyurcsány érdemi kormányzásának három éve alatt mindennapos konfliktusban állt saját pártjával, hogy aztán csúnya vereséget szenvedjen tőle; Bajnai csak azért lehetett sikeresebb, mert a párt és a frakció elhitte, hogy őutána csak Orbán jöhet. És még egy apróság. Ha például lapunkat kérné fel az MSZP elnöksége a kormányfőjelöltségre, azelőtt, hogy egyáltalán konsziderálnánk az ajánlatot, ragaszkodnánk egy erőteljes purgáláshoz is, ahhoz, hogy a párt környékén sertepertélő, ne adj' isten magában a pártban szorgoskodó tolvajokat és egyéb gazfickókat érkezésünk előtt a lehető legmesszebb zavarják feltételezett tartózkodási helyünktől. És ki tudná azt szavatolni, hogy ez épp novemberig, a jelölt megnevezésének lehetséges legkésőbbi időpontjáig fog megtörténni? Akkor már inkább 2014 tűnik a legközelebbi csatlakozás kedvező időpontjának: Bajnai azt például sose mondta, hogy sose akar többé kormányfő lenni.

Miközben az is igaz lehet, hogy épkézláb Anti-Orbán híján az MSZP 2010-ben bukhat akkorát, ami után soha többé nem bír feltápászkodni. És az is abszurd lenne, ha az MSZP 2010-ben a B-szereposztással vágna neki a kampánynak. Majdnem olyan abszurd, mint Szili ötlete.

Hogy lehet ebből kijönni? Megjátszani azt a kis esélyt most Bajnaival, és vállalni, hogy ha nem jön be, neki végleg annyi - vagy a 2014-es kambekk reményében elengedni ezt a hajót?

Amikor Tony Blair 1997-ben először nyert választást az Új Munkáspárttal, harmadik éve volt a párt vezetője; és azelőtt, hogy 1994-ben elnökké választották volna, 11 évet húzott le képviselőként, illetve szorgoskodott - agyalt, érvelt, intrikált - az Old Labour korszerűsítésén. Ezzel csak azt akarjuk mondani, hogy a hosszú távú, szívós pártmunka, ha az ember miniszterelnökként óhajt érvényesülni, nem megspórolható. Gyurcsány 2004-ben, amikor először lett miniszterelnök, épp ezt akarta tenni: az eredmény ismert. És nem, a szocpárt a következő három hónapban nem fogja kivakarni magát a koszból. Ezt a munkát - ahogy Szigetvári Viktor a minap a Népszabadságban plasztikusan megfogalmazta: a politikai hullák eltakarítását - valakiknek a következő években el kell végeznie.

Bajnai Gordon ostoba lenne, ha most elvállalná a jelöltséget. Komolytalan, ha 2014-ről is letenne.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.