Publicisztika

Úgy tűnik, három hónapig tartott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének abszolút hatalma. Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által jegyzett törvényjavaslat, amellyel Magyarország orvosolja a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények (Bszi. és Bjt.) Velencei Bizottság (VB) által kifogásolt anomáliáit.

Január 11-én Schmitt Pál stábja valószínűleg a hvg.hu aznap megjelent cikkének tanulmányozásával volt elfoglalva, és senki nem nézte közülük a német közszolgálati tévét. Pedig érdemes lett volna.

A Belügyminisztérium törvénytervezetet jelentetett meg a honlapján "az egyes rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról" címmel, amelyben sok egyéb mellett az iskolakerülés megnehezítése mellett ún. iskolaőr foglalkozás megteremtését bocsátotta társadalmi vitára.

A 2008-as "szociális népszavazásról" írt elemzésében Bundula István (A jövő megrablása, Magyar Narancs, 2012. március 8.) azt állítja, hogy a magyar demokrácia két rákfenéje a megoldatlan pártfinanszírozás és a politikai osztály képtelensége a megegyezésre.

De a veszprémi eset lényege talán nem is ez. Tetszik vagy sem, a BL-sorozatok nem nemzeti csapatok (pláne nem nemzetek) "megmérettetése", hanem különböző országok bajnokságaiból nevezett klubok szórakoztatási céllal létrehozott versenyrendszerei.

Az utóbbi műfajú írásokat egyébként a szakzsargon PR-cikkeknek nevezi, és pontosan azért, hogy az olvasó tudja, mit olvas (azt, amit a megrendelő szeretne, hogy olvasson), (x) aláírással, netán keretbe foglalva szokás megjelentetni.

A kormányzó párt(ok) népszerűségvesztését korábban mindig az ellenzéki párt(ok) megerősödése kísérte, és a parlamenti ciklus során az volt a kérdés, hogy a kialakult politikai alternatíva elég erős lesz-e a kormányon levők legyőzésére. Most még nem tartunk itt, a Fidesz népszerűségvesztése ellenére sem látszik olyan politikai erő, amelynek esélye lenne a leváltására.

A Zuglói Önkormányzat képviselő-testülete egy majd harminc éve létező kortárs képzőművészeti bázis működésének vet véget: az Ajtósi Dürer soron található, 1983-ban alapított nonprofit galériát 2012. május 31-től kiveszi az általa működtetett közművelődési intézmények köréből. S bár e lépés hatására tovább szűkül a kerület, Budapest és az ország kulturális sokszínűsége, nem nehéz észrevenni, hogy a Liget Galéria megszüntetése csak egy folyamat egyik állomása.

"Churchill minden katonát megsirathatott, de nekem mindig rezzenéstelen arccal kellett a dolgokat tudomásul vennem, mert a könnyek azt a látszatot keltették volna, hogy gyenge vezető vagyok" (Margaret Thatcher, Meryl Streep alakjában)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján egy hónapja hozzáférhető a büntető törvénykönyv (Btk.) tervezete. A tervezet a kormány álláspontjának ugyan nem tekintendő, mégis ez az a szöveg, amely a most lezáruló szakmai véleményezés, a "társadalmi vita", a nemzeti konzultáció alapját képezi.

2003-ban keltett közfelháborodást a Felvételi Információs Szolgálat felmérése, miszerint a magyar diákok körében a hatodik legnépszerűbb történelmi személy Hitler. Ám a lista alapján egyértelmű, hogy itt nem a legnépszerűbb, hanem a legismertebb hírességek kapták a legtöbb voksot, hiszen a költők versenyét az a Petőfi nyerte, akinek életműve ma csaknem megközelíthetetlen.

A duó lényegében egyetlen releváns és viszonylag egyszerű kérdésre sem tudott válaszolni. Pedig azokat nem végsőkig felháborodott roma aktivisták ordították bele a mikrofonba – hanem például Kertesi Gábor, Molnár György vagy éppen Kovács Éva kérdezett. Inkább kétségbeesetten, mintsem dühvel.

A kormány bejelentette, hogy közel ötven településen 4,7 milliárd forint uniós forrásból komplex telepprogramot indít.