Az még nem lenne kirívó, ha az állami tulajdonhányad duzzadt volna ekkorára a magyar bankszektorban. A 2008-as pénzügyi válság nyomán a fejlett világban is sok helyütt bővítették a kormányzati feladatokat pénzelő állami bankok forrásait abból a célból, hogy ellentételezzék a magánbankok hiteleinek szűkülését. 2020-tól a pandémia és a súlyosbodó klímaválság is megnövelte az állami pénzintézetek aktivitását, miközben a geopolitikai feszültségek nyomán, az önellátás jelszavával beindított újraiparosítási politikák is állami finanszírozást igényelnek. Az Európai Bizottság is revidiálta korábbi ellenérzését a piaci versenyt aláásó, az egységes belső piacot romboló nemzeti fejlesztési bankokkal szemben, sőt aktivitásuk növelésére még az Európai Beruházási Bank forrásait is megduplázta.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormányt azonban döntően más motiválta, amikor a magyar bankszektor alapos átszabásába fogott. Bővítették ugyan az állami beruházások segítésére alapított Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az export támogatására létesített Eximbank forrásait, ám a gazdaságélénkítés örve alatt – a rájuk vonatkozó törvények módosításával – az orbáni klientúra finanszírozására is alkalmassá tették e pénzintézeteket. Az MFB finanszírozási körét a kormányfő családja és haverjai által megszállt turisztikai és agrárvállalkozásokra, valamint a politikai támaszának tekintett egyházakra is kiterjesztették. A pandémia kezdetétől vállalatfelvásárlásokat is pénzel a fejlesztési bank, a válságkezelésre közpénzből létrehozott „krízisalapjainak” egyike pedig Mészáros Lőrinc bankján keresztül változott át rejtélyes módon magántőkealappá.
Az Eximbank működését szabályozó törvényt 2014-ben egy huszárvágással úgy módosították, hogy belföldre termelő cégeket is hitelezhessen. A kibővített lehetőséggel élve a pénzintézet hitelkihelyezésének és garanciavállalásainak értéke 2010 és 2022 között a nyolcszorosára, 1600 milliárd forintra nőtt. Bár a közpénzből működő pénzintézetekre is érvényes banktitok homályba burkolja a hitelfelvevők személyét, kellően kitartó újságírók mindkét bank hiteladósai körében szép számmal bukkantak az orbáni klientúrába tartozó vállalkozók (Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Jászai Gellért, Andy Vajna, Andrej Babiš) exportbővüléssel aligha kecsegtető bizniszeire.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
