Második felvonás

  • .
  • 2009. október 22.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. október 1. Hányból hány? A bíróság meghozta bölcs ítéletét.
A cikk keretes részéből idézek: "...külön-külön a beszédek tartalma, az egyenruha, az alakzatban vonulás, a vezényszavak és a speciális köszönések elhangzása nem indokolja a véleménynyilvánítási és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást." Eszerint a felsorolt öt kritériumból legalább háromnak kell fennállni, hogy a rendőrség jogszerűen vessen véget a jelző nélküli gárda randalírozásának.

Éljen a joguralom és a szabadság! Így azután senkit nem érhet meglepetés, pontosan rögzítve van, miért mi jár. Ha csak náci egyenruhát visel és követeli, hogy azonnal irtsák ki a koszos cigányokat és büdös zsidókat, ez még csupán élés a szólásszabadság jogával. Ám ha olyan pofátlan, hogy mindehhez még egyenruhát is vesz, no ez már túlzás, akkor börtönbe vele. A mai jogszolgáltatás rejtélyeit nem értő kívülállónak egyenesen az az érzése támad, mintha a bíróság szántszándékkal écákat próbálna adni a dicső gárda tagjainak, hogyan bújjanak ki a törvény hálójának lukain keresztül. Mit tesz isten, éppen ezt teszik. Csak sajnos, ettől a sértettek megalázottsága és veszélyérzete semmivel se csökken. A szereplők ugyanis valamennyien jól tudják, hogy a fasizmus és a fajgyűlölet nem redukálható egy, két, három vagy akárhány taxatíve felsorolható kritériumra. A fasizmus és a fajgyűlölet lényege az üzenet, amit képviselői a külvilág felé küldenek, mindegy, hogy milyen eszközökkel: az, hogy morális indok nélkül gyűlölik, kirekesztenék, hátrányosan megkülönböztetnék embertársukat.

A jogszolgáltatás e sajátos módja - nevezzük az egyszerűség kedvéért jogi redukcionizmusnak - látszólag a vétség egyértelmű minősítését szolgálja. A valóságban azonban mind a jogszolgáltatásban, mind a jog öndefiníciójában a jelenség került a lényeg helyére (az európai felvilágosodás megátalkodott híveként kitartok amellett, hogy a kettő különböző). A fasizmus nem karlengetés, nem egyenruha, és nem alakzat, hanem komplex értékvállalás és elkötelezettség, ez a lényege. A jognak pedig nem az a feladata, hogy eleget tegyen egy homályos eredetű elvont normának, hanem az, hogy a segítségével megakadályozható legyen a közösségi normákat sértő viselkedés.

Vajda Zsuzsanna

pszichológus

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.