Második felvonás

  • .
  • 2009. október 22.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. október 1. Hányból hány? A bíróság meghozta bölcs ítéletét.
A cikk keretes részéből idézek: "...külön-külön a beszédek tartalma, az egyenruha, az alakzatban vonulás, a vezényszavak és a speciális köszönések elhangzása nem indokolja a véleménynyilvánítási és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást." Eszerint a felsorolt öt kritériumból legalább háromnak kell fennállni, hogy a rendőrség jogszerűen vessen véget a jelző nélküli gárda randalírozásának.

Éljen a joguralom és a szabadság! Így azután senkit nem érhet meglepetés, pontosan rögzítve van, miért mi jár. Ha csak náci egyenruhát visel és követeli, hogy azonnal irtsák ki a koszos cigányokat és büdös zsidókat, ez még csupán élés a szólásszabadság jogával. Ám ha olyan pofátlan, hogy mindehhez még egyenruhát is vesz, no ez már túlzás, akkor börtönbe vele. A mai jogszolgáltatás rejtélyeit nem értő kívülállónak egyenesen az az érzése támad, mintha a bíróság szántszándékkal écákat próbálna adni a dicső gárda tagjainak, hogyan bújjanak ki a törvény hálójának lukain keresztül. Mit tesz isten, éppen ezt teszik. Csak sajnos, ettől a sértettek megalázottsága és veszélyérzete semmivel se csökken. A szereplők ugyanis valamennyien jól tudják, hogy a fasizmus és a fajgyűlölet nem redukálható egy, két, három vagy akárhány taxatíve felsorolható kritériumra. A fasizmus és a fajgyűlölet lényege az üzenet, amit képviselői a külvilág felé küldenek, mindegy, hogy milyen eszközökkel: az, hogy morális indok nélkül gyűlölik, kirekesztenék, hátrányosan megkülönböztetnék embertársukat.

A jogszolgáltatás e sajátos módja - nevezzük az egyszerűség kedvéért jogi redukcionizmusnak - látszólag a vétség egyértelmű minősítését szolgálja. A valóságban azonban mind a jogszolgáltatásban, mind a jog öndefiníciójában a jelenség került a lényeg helyére (az európai felvilágosodás megátalkodott híveként kitartok amellett, hogy a kettő különböző). A fasizmus nem karlengetés, nem egyenruha, és nem alakzat, hanem komplex értékvállalás és elkötelezettség, ez a lényege. A jognak pedig nem az a feladata, hogy eleget tegyen egy homályos eredetű elvont normának, hanem az, hogy a segítségével megakadályozható legyen a közösségi normákat sértő viselkedés.

Vajda Zsuzsanna

pszichológus

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?