Éljen a joguralom és a szabadság! Így azután senkit nem érhet meglepetés, pontosan rögzítve van, miért mi jár. Ha csak náci egyenruhát visel és követeli, hogy azonnal irtsák ki a koszos cigányokat és büdös zsidókat, ez még csupán élés a szólásszabadság jogával. Ám ha olyan pofátlan, hogy mindehhez még egyenruhát is vesz, no ez már túlzás, akkor börtönbe vele. A mai jogszolgáltatás rejtélyeit nem értő kívülállónak egyenesen az az érzése támad, mintha a bíróság szántszándékkal écákat próbálna adni a dicső gárda tagjainak, hogyan bújjanak ki a törvény hálójának lukain keresztül. Mit tesz isten, éppen ezt teszik. Csak sajnos, ettől a sértettek megalázottsága és veszélyérzete semmivel se csökken. A szereplők ugyanis valamennyien jól tudják, hogy a fasizmus és a fajgyűlölet nem redukálható egy, két, három vagy akárhány taxatíve felsorolható kritériumra. A fasizmus és a fajgyűlölet lényege az üzenet, amit képviselői a külvilág felé küldenek, mindegy, hogy milyen eszközökkel: az, hogy morális indok nélkül gyűlölik, kirekesztenék, hátrányosan megkülönböztetnék embertársukat.
A jogszolgáltatás e sajátos módja - nevezzük az egyszerűség kedvéért jogi redukcionizmusnak - látszólag a vétség egyértelmű minősítését szolgálja. A valóságban azonban mind a jogszolgáltatásban, mind a jog öndefiníciójában a jelenség került a lényeg helyére (az európai felvilágosodás megátalkodott híveként kitartok amellett, hogy a kettő különböző). A fasizmus nem karlengetés, nem egyenruha, és nem alakzat, hanem komplex értékvállalás és elkötelezettség, ez a lényege. A jognak pedig nem az a feladata, hogy eleget tegyen egy homályos eredetű elvont normának, hanem az, hogy a segítségével megakadályozható legyen a közösségi normákat sértő viselkedés.
Vajda Zsuzsanna
pszichológus
