Mihez kezdjünk, mihez kezdjünk?

Publicisztika

Nyilván föltűnt már, hogy nyár közepétől mindig "forró őszről" szokás harangozni. Idén pláne, hiszen a kisebbségi kormány készül az első költségvetési szavazására! S ahogy a magvas megnyilatkozásokból kiviláglik, vagy túléli, vagy nem. Aztán vagy nem lesz előre hozott választás, vagy lesz. Körülbelül ennyit tudhatunk (már a köz).

Nyilván föltűnt már, hogy nyár közepétől mindig "forró őszről" szokás harangozni. Idén pláne, hiszen a kisebbségi kormány készül az első költségvetési szavazására! S ahogy a magvas megnyilatkozásokból kiviláglik, vagy túléli, vagy nem. Aztán vagy nem lesz előre hozott választás, vagy lesz. Körülbelül ennyit tudhatunk (már a köz). Hogy mennyi pénz kellene és mennyi van (lesz) erre a büdzsére, arról momentán semmi hír. Persze még kiderülhet. Ahogy az SZDSZ-ről is, hogy esetleg tökös ellenzéki párt, ami végre az "értékei mentén" politizál, esetleg önértékelési zavaros tökkelütöttek serege, akik zavarosan megfogalmazott értékeikre hivatkozva idő előtt visszasegítik Orbán Viktort a hatalomba.

A feladat - kiegyezés a volt koalíciós partnerek között a kisebbségi kormány költségvetése érdekében - amúgy nem lenne megoldhatatlan, csak hát az MSZP és az SZDSZ olyan helyzetbe kormányozta magát, amiből nehéz jól kijönni. A márciusi népszavazási kudarctól becsinálva úgy gondolták (először az SZDSZ), tovább nem megy együtt. Éppenséggel lett volna racionális érv is rá. De jobbára hiszti volt, ami az utóbbi idővel ugyan alábbhagyott, s helyette szeptember elejéig adtak maguknak végső határidőt a felek - mire is? Az SZDSZ arra, hogy lássa a kormány "cselekvési tervét", ami, ha nem tartalmazza minimum azon "reformokat", amiket koalícióban is képtelenek voltak elkezdeni, nem számíthat a támogatására. Az MSZP meg arra, hogy kisebbségben is megmutassa, képes "lényeges" lépések megtételére, bármit jelentsenek is e szavak. Szeptemberben pedig nagy dolgoknak lesz tanúja a nép.

De mekkoráknak? Lesz ún. általános miniszterelnöki iránymutatás, feltesszük a felelősségvállalás fontosságáról, Magyarország helyéről és szerepéről mind Európában, mind a világban, no meg az igazságosságról. Az SZDSZ a konkrétumokat hiányolja majd, új elnöke még a zöld értékeket is, a régi pedig pár havi nyugdíj eltörlését. Adóreformra nemigen fogadnánk: ki tudja, valóban van-e a következő években be nem szedhető ezermilliárdja a költségvetésnek, annyi, amennyiért a kisebbik kormÉ izé, az egyik nem túl nagy ellenzéki párt alkalmi többséget kölcsönözne a szocialistáknak? Akiknek számos jó válaszuk lehet e javaslatra. Például: nem, nincs. Vagy: jó, de honnan? Vagy: a konvergenciaprogram már elfogadott számaitól eltérni nem lehet (nota bene: ez az idei költségvetés lényege, helyesen); de örvendezzünk, hogy csurran-csöppen iskolafelújításokra, panelprogramra stb. (mert hát a híres szocpárti szociális érzékenység is nyilván levezeti magát néhány milliárdban). Uniós meg futó hazai programokat adnak majd el új kormányzati politikának, a la Széchenyi-terv.

A "komoly" és "elszánt" üzenetváltások után pedig jön, aminek jönnie kell: a megszavazott költségvetés. (Kisebb valószínűséggel: a nem megszavazott.) A fő kérdés inkább az, marad-e a semmi március óta tartó felváltott pofozgatása a volt kormánypártok közt. Vagy végre kitalálják, mihez is kezdjenek magukkal; ha egyáltalán tudnak még bármit is.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.