"Mikor szakad le onnan?"

Publicisztika

Tudniillik a plafon, hacsak nem az egész mennyboltozat, habár mint arról első kézből - a húszmilliárdos sikítással vádolt Kulcsár Attila ügyvédjétől - értesülhettünk, a hírhedt pénzügyi szakember azért használta e közmegegyezésen nyugvó szavakat, magasba emelve tekintetét, mert "zajt hallottunk a fejünk fölül, és erre reagált így".

Tudniillik a plafon, hacsak nem az egész mennyboltozat, habár mint arról első kézből - a húszmilliárdos sikítással vádolt Kulcsár Attila ügyvédjétől - értesülhettünk, a hírhedt pénzügyi szakember azért használta e közmegegyezésen nyugvó szavakat, magasba emelve tekintetét, mert "zajt hallottunk a fejünk fölül, és erre reagált így". Oh, igen, minden bizonnyal kórosan túlsúlyos elefántok pingpongoztak az ügyészségi konditeremben Schobert Norbi fitneszprogramjának kihelyezett tréningjén, vagy Kulcsár nem tudta, hogy mit beszél (hogy a magyar nyelvben a plafon leszakadása mivel egyértelmű). Ám ennél némileg nagyobb bajnak tűnik, hogy a magyar közszolgálati televízióban vasárnap este közzétett kihallgatási felvételek simán képesek voltak azt a látszatot kelteni, hogy az ügyészség ott szereplő képviselői sem nagyon tudják, hogy mit beszélnek, hogy miről is van épp nagyban szó. És ezen az sem segít sokat, ha a Fővárosi Főügyészség az adás másnapján közleményben siet a köz tudtára adni, hogy a kihallgatáson minden a legnagyobb rendben ment, így kellett annak történnie, leginkább a holtbiztos eredményesség elérése céljából. Nyilvánvaló, kihallgatási metódusokon nem fogunk összeveszni velük, hisz legalább tizenöt éve abban a tudatban éltünk, hogy ők ahhoz jobban értenek, s az ember a mi életkorunkban már nem képes megszabadulni a rögeszméitől egyik napról a másikra. Az azonban mégiscsak elgondolkodtató, hogy miért dobott legalább a fél ország egy hátast attól, amit vasárnap este látott. Hiszen piszkosul nem igaz az, amit az ügyészség hétfői közleményében állít, miszerint "az ügyészség szakmailag megalapozott döntéseket hoz, melyeknek nem a nyilvánosság, hanem a bíróságok, illetve a felettes ügyészi szervek előtt kell megállni a helyüket...". Lévén ha a nyilvánosság nem fogadja el azt, amit az ügyészség művel, az olyanfajta társadalmi bizonytalansághoz vezet, ami hiányozna amúgy a fenének, de jól felismerhető hatásai már az ügy kirobbanása óta érezhetők. A szakmailag megalapozott döntéseknek pedig pont nem a nyilvánosságnak szánt közleményekben van a helyük, mert ott szimpla önfényezésként bírnak csupán megjelenni. Az adott közlemény azon része pedig, mely azt hangsúlyozza, hogy "az ügyészek szakmai szempontok alapján előre összeállították a Kulcsár Attilának feltett kérdéseket és kigyűjtötték, rendszerezték az elé tárt pénzügyi tranzakciókat", a televízióban bemutatott részletekkel semmiképpen sem támasztható alá. Sokkal inkább az ellenkezője.

És innentől csak ismételni tudjuk magunkat, hisz itt a múlt héten is e tárgyban volt szerencsétlenségünk értekezni. Azon leiratunkat így fejeztük be: "Az előérzeteink több mint baljósak. Többről szól manapság a K&H-ügy, mint tíz vagy húsz elsikkasztott milliárdról. Pedig már az is sok volt."

Többről bizony, például egy ország bizalmáról, melyet saját igazságszolgáltatásába vetett. Mely bizalom nélkül a normális emberi, társadalmi élet elképzelhetetlen. Márpedig nyakunkat rá, hogy ez a vasárnap este - továbbá az ügy múlt heti szerkesztőségi cikkünkben felidézett idevágó fejleményei - ezt a bizalmat jócskán aláásták. És aki mindezért a televíziót okolja, az azt is mondhatná, hogy az volt a baj, amikor lejöttünk a fáról. Tehát az illető - adott esetben az ügyészség - vagy tudatosan nem mond igazat, vagy olyannyira képtelen helyesen felmérni a körülötte zajló dolgok valódi jelentőségét, hogy magas feladatára egyáltalán nem alkalmas. Köztünk szólva másra se nagyon.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.