Év elején a móri rablógyilkosság elsőfokú, különös ítélettel zárult peréről azt írtuk (Félmunka, 2005. január 6.), hogy a jogerős ítéletnek nem szabadna helybenhagynia a decemberi verdikttel létrejött felemás állapotot. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy miközben Kaiser Edének egy hézagosan bizonyított bűncselekmény miatt a börtönben kell meghalnia, egyetlen lehetséges bűntársa, Hajdu László az egyéb rablásai miatt rá kirótt 15 év letöltése után szabad lesz. Hajdu a rendőrség számára feltörhetetlennek bizonyuló alibivel rendelkezett Mórra nézve, ezért ellene a nyomozó hatóság a legjobb meggyőződése ellenére nem emelt érdemi vádat. Illetve emelt, de csak a fegyverek beszerzéséhez nyújtott bűnsegédlet miatt.
A Kaiser és Hajdu elleni gyanú és nyomozás mindvégig arra a feltevésre épült tehát, hogy ők ketten együtt öltek meg nyolc embert. Senki, még a bíró sem vitatta, hogy ha Kaiser tettes, Hajdu sem lehet ártatlan, és a vádirat logikájából az is kikövetkeztethető volt, hogy ha Hajdu nem volt ott, Kaiser Ede mással nem "csinálhatta meg" Mórt. Nem véletlen, hogy Hajdu és Kaiser védői mindvégig kiemelt hangsúlyt helyeztek az előbbi móri alibijére, hiszen Hajdu korábbi rablásainak megítélését beárnyékolta a kimondatlan móri vád, a Kaiser elleni ingatag vád pedig valószínűleg összeomlott volna, ha ítélet mondja ki, hogy bűntársa nem járt a helyszínen. Pontosan ezért beszélt vádirat és az elsőfokú ítélet Hajdu László helyett ismeretlen tettestársról: a bűncselekmény két elkövetőjéhez kötődő vádak elkülönültek, és Kaisert a Móron történtek pontos feltárása, Hajdu szerepének tisztázása nélkül is el lehetett ítélni. Az "ismeretlen" bűntárs ismeretlen maradt, és Hajdu is börtönbe került, ha nem is a móri öldöklés miatt.
A Fővárosi Ítélőtábla minapi másodfokú, jogerős ítélete azonban nemhogy tisztázta volna a helyzetet és feloldotta volna az ellentmondásokat, de tovább kuszálta a szálakat. Kaiser Ede tényleges életfogytiglani büntetését jóváhagyták, Hajdu ellen azonban eljárási hiányosságok miatt új eljárást kell lefolytatni. 't a fegyverbeszerzési bűnsegédlet vádja alól ugyanis úgy mentette fel az elsőfokú bíróság, hogy nem tett eleget az indoklási kötelezettségének. Egyes rendőrségi források közben arra utalgattak, hogy új bizonyítékok kerültek elő, melyek alapján a megismételt büntetőeljárás során esély nyílik Hajdu móri szerepének tisztázására. Más források viszont határozottan tagadták az érdemi előrelépést.
Mi történhet ezek után? Mivel Hajdu László alibije nagyon erős, ha ismét meg is vádolják, a büntetőper valószínűleg bizonyítékok vagy bűncselekmény hiányában felmentéssel fog végződni. Mindez, ha összevont büntetőperben történik, súlyosan befolyásolná Kaiser bűnösségének a megítélését is, csakhogy mivel ő már jogerős ítélettel ül élete végéig, Hajdu szeparált móri perének az égvilágon semmilyen hatása nem lesz az ő életére. Miközben Mórral kapcsolatban talán sikerült a bűnüldözés hatékonyságával kapcsolatos állampolgári aggályokat takarékon tartani, az igazságszolgáltatás egészének működésével kapcsolatban merülnek fel egyre súlyosabb kételyek.
