Debrecenben mintegy kétszáz fő tüntetett csütörtökön, egy üzlet parkolójából a migránsokat befogadó állomás bejáratához vonultak. A fideszes önkormányzati képviselőkkel megerősített demonstráció szervezője szerint a menekülttábor közelében élőkkel fejezték ki szolidaritásukat. Az MTI tudósítója hozzátette: 2014-ben és 2015-ben nem történt rendőrségi panaszbejelentés a táborlakók miatt. Egy darab sem.
| ||
Ez a kép tökéletesen ábrázolja a kormány és a lakosság között menekültügyben folytatott úgynevezett konzultáció kapcsolatát a tényekkel. Hozhatunk további eseteket is. Simon Miklós, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes alelnöke például halál komolyan megkérdezte Pintér Sándortól, hogy tervezik-e határőrizet felállítását, miközben a határőrség nem hogy nem szűnt meg, de a belügyminiszter szerint ma is lekapcsolja az irreguláris migránsok 97-98 százalékát. Nem nagyon tudunk tehát hová fejlődni a szerbiai vasfüggönnyel. Az elmúlt napok nagy dumája az volt, hogy a gaz nyugati államok legalább 15 ezer, de év végéig akár 200 ezer menedékkérőt is visszatoloncolnának az országba, holott tavaly összesen 827 embert vettünk vissza, az idei év első négy hónapjában 522-t.
A közmédia által nagy erőkkel aládúcolt, ostoba pánikkeltésnek máris kézzelfogható eredménye van: a feszültség és a félelem a határ mindkét oldalán növekszik. Szintén csütörtökön, a röszkei átmeneti sátor- és konténertáborban kisebb lázongás tört ki, a menedékkérők szabadságot követeltek és az ENSZ segítségét kérték. Több híradás szerint a rendőrség helikopterekkel szállt ki a helyszínre. A MigSzol Facebook-oldal egyre-másra kap információkat kétségbeesett menedékkérőktől, akik Röszke és Szeged térségéből megalázó bánásmódra, kevés élelemre és férőhelyre panaszkodnak. A kritikus beszámolókat a rendőrség pökhendi stílusban utasítja vissza, és az sem kecsegtet sok jóval, hogy az Index videósának készülékéről felvételeket töröltek. Viszont péntektől lovas járőrökkel is ott vannak Szegeden és a Tisza árterében, „javítandó a lakosság szubjektív biztonságérzetét”
Utóbbira nagy szükség volna, ugyanis a lakosság egyre inkább hajlik rá, hogy saját kezébe vegye az irányítást. Az őrült nyugdíjasok és az ásotthalmi mezőőrök után az Ultras Liberi szurkolói oldal tanúsága szerint a futballhuligánok is megjelentek a déli határnál. Semmi meglepő nincs abban, hogy ha egy országban évek óta exponenciálisan nő a menedékkérők száma, az zavarja a határ mentén élők egy részét és a nettó rasszistákat. Az is borítékolható, hogy az ilyen helyzet leterheli az államapparátust, az üldöztetés, háború elől menekülő szerencsétlenek ugyanakkor minél gyorsabb eljárásra és/vagy továbbhaladásra számítanak az útjukba kerülő első uniós államban (tudjuk, tudjuk, Görögországon is átmennek, de ott évekkel ezelőtt összeomlott a menekültügyi rendszer). A probléma létezik, ám a kormány ahelyett, hogy a megoldáson dolgozna, minden mozdulatával tetézi a bajt. A kerítésépítés belengetése például további lökést adott a menekülthullámnak, a határzártól félve a macedón kormány állítólag még direkt utaztatja is a migránsokat Szerbia felé, ahonnan immár naponta 800 és 1200 közötti létszámban érkeznek Magyarországra.
Politikai értelemben mindez nem fáj a magyar kormánynak, még az Orbánnal ellenséges értékelések is elismerik, hogy a miniszterelnök nyerésre áll a nagy menekültügyi meccsben. Sikeresen tematizálta a közbeszédet, a haza védelmezőjének szerepébe állította magát, a bajok forrásaként az EU-t és a liberális jogvédőket jelölte meg. Gratulálunk! Azonban most, hogy sikerült a neonácikat is a frontvonalra küldeni, ideje lenne megállni, és venni egy mély levegőt. Adva van egyszer egy, a határ menti területen óhatatlanul feltorlódó, meggyötört, megalázott, családját féltő emberekből álló tömeg, amely indulatos lakossággal és indokolatlan rendőri erődemonstrációval találkozik. Ott van másodszor a helyi lakosság, amelynek az elmúlt hónapokban folyamatosan azt szajkózták, hogy a menekültek nem csak munkájukra és egészségükre, de puszta létezésükre is veszélyt jelentenek. Adjuk hozzá mindehhez, hogy nyilván a rendőrök és a bevándorlási hivatal ügyintézői sem tudják magukat kivonni az általános politikai klíma hatásai alól. Robbanásveszélyes kombináció.
Ha Orbán Viktor valóban az ország érdekeit tartaná szem előtt, a kerítésépítésre fordítandó 20-25 milliárdból azonnal ideiglenes és állandó menekülttáborok építésébe fogna, illetve javítana a menedékkérők ellátásán. Az EU-val való perlekedés helyett pedig azt próbálná elérni, hogy a hozzánk érkező menedékkérőket is bevegyék a közös kvótarendszerbe.
Tudjuk jól, hogy mindezeket totális arcvesztés nélkül már nem lépheti meg. Minimumprogramként arról kellene tájékoztatnia a magyar népet, hogy a határra érkező, útjuk során életüket is kockáztató menedékkérők nem élősködők, nyerészkedők vagy bűnözők, hanem olyan emberek, akiknek joguk van a magyarországi ellátáshoz és a fair menekültügyi eljáráshoz. Ellenkező esetben, ha bármilyen atrocitás történik a menekültek és a magyar állam vagy a magyar lakosság között, abban Orbán Viktor személyes felelőssége megkerülhetetlen lesz. Ahogyan majd az a fölvetés is, hogy szándékosan szította az erőszakot.
