Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.
Németh Balázs házhoz ment – írjuk –, de a Promenad24 tömegével félemlíti meg az embereket Csongrád-Csanád megyében.
Miután egy éven át ekézte őket, Donald Trump mintha mostanra jött volna rá, hogy szüksége van a korábbi nyugati szövetségeseire. Lehet, hogy felismerte: egyedül nem tudja felvenni a kesztyűt Kínával és Oroszországgal szemben.
Kormánykézbe került a bulvárlap, megindult a fejek cseréje. Nem azért baj ez, mert annyira jó volt ezt a lapot olvasni.
Amikor már azt gondoltuk, hogy a világ elfordul a szélsőjobb irányába, megjelent egy új erő. Az elmúlt egy évben a huszonévesek, a Z generáció tucatnyi országban kezdett látványos, de békés tiltakozásba, mert működő államokban, egészséges társadalmakban szeretnének élni. Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő írása.
Nagyon nehéz megfejteni a fideszes kampány működését, de van néhány elem, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy van muníció a tarsolyban. És ez egyáltalán nem megnyugtató.
Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.
Ki hitte volna, hogy a magyar író Nobel-díjazása után pár nappal az ország legsikertelenebbje fogja elmagyarázni, mi az irodalmi siker?
