Heil Péter

Orbán, a szuverén

Út az EU-ból való kilépés felé

Publicisztika

Bár az európai parlamenti választásokig még hátravan fél év, a Fidesz máris kijelölte a terepet, amelyen küzdeni akar. A harc újfent történelmi lesz, megint sorsdöntő, és ismét egyedül akarják megvívni az egész világ ellen. A tét ezúttal nem más, mint a magyar szuverenitás, amely gyógyír lesz minden bajunk, a háború, a migráció, a családpusztító melegpropaganda, a külföldi zsoldban álló álcivilek, no meg a hétfejű Brüsszel ellen.

A szuverenitás fogalma a politikatudományban a főhatalomra utal. Modern meghatározását Jean Bodinhez, a 16. századi francia jogtudóshoz, az abszolutizmus elméletének kidolgozójához kötik. Innen nézve a témaválasztás kétségkívül logikus, már-már önleleplező. A korlátlan hatalom iránti vágy a Fidesz politikai közösségének legfőbb kötőanyaga. Az az apróság, hogy a szuverenitás manapság nem abszolút, mert a főhatalom birtokosának tiszteletben kell tartania mások – országok és egyének – szuverenitását, így például az emberi és polgári jogokat, a kormánypártot kevéssé érdekli. Az ő világukban a tilalomfák mindig csak másokra érvényesek; a jog az övék, mindenki másnak a törvény szigora jut osztályrészül.

Régi-új kampány

A Fidesz ugyanakkor nem lusta. Ha már a szuverenitásnak – mint legújabb politikai terméknek – ilyen fontos szerepet szán, elvégzi a munkát, és néhány milliárd forintnyi közpénz jól irányzott befektetésével mindjárt el is magyarázza az alattvalóknak, hogy mit kell érteni az enyhén nyelvtörő kifejezés alatt. Egész Európára kiterjedő kutatást és konferenciát rendel a Századvégtől, amelyből nyilván kiderül majd, hogy az Európai Unió lakossága pontosan azt gondolja a világról, mint Orbán Viktor. Nemzeti konzultációt szervez a Kubatov-listára érdemes polgároknak, nehogy lemaradjanak egy brosúrával. Végül pedig elsöprő mé­dia­kampányt indít Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Soros György fia, Alexander Soros ellen. Ez utóbbi szereplőválasztást a költségvetési válság kellős közepén a pénzügyminiszter is bizonyára helyesli, hiszen új mé­diatartalmak legyártására szinte nincs is szükség; minimális vál­toztatással az öt évvel ezelőtti Juncker–Soros kampány kreatív anyagai újra bevethetők.

Varga Judit, a Fidesz EP-képviselőjelöltje mindjárt kap is az alkalmon, nem kisebb húzással beindítva kampányát, mint meghirdetve a „szuverenitásvédelem évét”. Az exminiszter a horizontot fürkészve borúsan figyelmeztet: a brüsszeli „tankok” Varsó bevétele után hamarost Budapest felé fordulnak. Magyarországnak ezért minden nap meg kell harcolnia a szuverenitásért, küzdenie kell a külső nyomás ellen, az ország érdekeiért a nemzetközi színtéren. A határokon belül pedig az idegen hatalmak kiszolgálóit kell visszaverni, akik álcivil hálózatok és guruló dollárok segítségével próbálják aláásni a magyarok önrendelkezését. Végül, meg kell határozni az EU jogosítványait is, mert Brüsszel ma a szerződéses keretek betartása és a jog betartása helyett politikai ízlések, preferenciák, önkényes értékválasztások mentén definiálja azokat. Például a jogállamról folytatott vitában, amelynek – Varga Judit szerint – ugyebár nincs is elfogadott definíciója. Uniós szinten így nyilván felesleges babrálni vele, és végképp elfogadhatatlan emiatt visszatartani a Magyarországnak járó eurómilliárdokat.

Akinek ez a szuverenitásmeghatározás túlságosan „szemüveges” lenne, annak segítségére siet a ­legújabb konzultációs kérdőív, amely kollektív szánkba rágja: a szuverenitás megvédése olyan húsba vágó kérdéseket takar, mint hogy megmaradjon-e a rezsitámogatás, a kamatstop és az extraprofitadó; legyenek-e „migránsgettók” Magyarországon, vagy hogy megengedjük-e, hogy Brüsszel a magyarok pénzét az ukránoknak adja, cserébe elárasztva minket a vacak, génmódosított gabonájukkal, és persze hogy végképp eltörölje a gyermekvédelmet. A kérdőívnek mind a tizenegy pontja nyilvánvalóan hazug. A bevált szélsőjobbos recept szerint a valósággal teljesen ellentétes „alternatív tényeket” sorol, jobb esetben „csak” mértéktelenül túloz, ordas indulatokat szít. Aztán pedig feltesz egy teljesen blőd kérdést, amire igazából csak egy válasz lenne: kidobni az egész förmedvényt a szemétbe. De tudjuk, a technika már sokszor működött, és a kormánypárt a legkevésbé sem szégyelli az alantas módszert. Sőt, kérkedik vele. ­Deutsch Tamás például rögvest körbe is küldte a sillabuszt az Európai Parlamentben, hadd lássa mindenki, mekkora demokraták ők.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.