Orbán érzékelhetően elengedte, mennyi a fertőzött és a halott

Publicisztika

A miniszterelnök mániákusan ragaszkodik a két és fél millió beoltott utáni nyitáshoz, hiába mondják a szakemberek, hogy ebből még komoly baj lehet.

A miniszterelnök mint valami kapuőr, folyton „újraindítani" akar. Eltökélten jelentette ki szerda esti tévényilatkozatában. Két és fél millió beoltottnál is már. Szakemberek sora mondja: ennél több kellene ehhez. Csak hát, ugyebár, a kormányfő előzni akar a kanyarban. Ám lehet, hogy most a korábbaiknál nagyobb ellenállást kell tapasztalnia.

Orbán Viktor már március 29-re várta a bűvös határ elérését, kijelentvén, „jó esélyünk van arra, hogy elérjük a kétmilliós oltásszámot”. S új hírként idecsoportosította, hogy „a pedagógusokat is sikerül előrevenni az oltási sorrendben”, és kérte őket, „vegyék fel az oltást, hogy minél hamarabb újraindíthassuk az óvodáinkat és az iskoláinkat”.

Valamint: „orvosaink és ápolónőink (!) állták a sarat, a magyar egészségügy bírta a terhelést”. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ugyanaznap reggel Tóth Judit, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke az ATV-ben azt mondta: „Nagyon súlyos a helyzet, a katasztrófamedicina szabályai szerint választani kell, hogy kinek adják megadni az adott sürgősségi ellátást, ha egyszerre bejön nyolc-tíz súlyos állapotú beteg.”

Szintén ugyanazon a napon riadtan közölte a kormányinfón az országos tiszti főorvos, Müller Cecília: „Nagyon nagy az egyéni felelősségünk. Soha ekkora még nem volt talán.” Hosszan ecsetelte a betegség könnyen bekövetkező drámai lefolyását, valamint a kórházak iszonyú leterheltségét. Kontrasztként hatott, mintha érzékeltetett volna egy furcsa, eddig ilyen halványan sem jelentkező ellentétet a politikum és a szakma között.

És másnap összejött a kétmillió.

Már reggel üzent is Taskentből népének a miniszterelnök: „Az egész ország harcol a koronavírus-járvány ellen, de közben nekünk fél szemünket a gazdaságon, a gazdaság újraindításán kell tartani. Nehéz a helyzet, de a magyar gazdaság újraindítása fontos. Szeretnénk másokat is megelőzve, kanyarban előre jutni.”

Több mint huszonegyezer magyar halottja van a járványnak. Hosszú ideje tízezernél több koronavírusos van kórházban, ezernél többen lélegeztetőgépen, és huzamos ideig volt – remélhetőleg nem tér vissza – naponta öt számjegyű az újonnan igazolt covidosok száma. Ami – az egyéni sorsok összességeként – nemzeti tragédia.

„Meg sem rendültünk” – konstatálta azonban prof. dr. Kásler Miklós orvos március 28-án Hír TV-ben, az állami egészségügyi ellátásra utalva. Nem szokásuk egyébként sem megrendülni. Különben nem itt tartanánk. Mindazonáltal azt is mondta ugyanitt a miniszter: „abban az esetben, ha elérjük az átoltottsággal a populációnak körülbelül a felét, beleszámítva azt, hogy a jelenlegi brit mutáns terjedési sebessége, a szervezetben való perzisztálása öt nappal hosszabb, tehát minden negatív körülményt figyelembe véve, én úgy gondolom, hogy május végén, július elején, ha nem jön közbe egy még újabb mutáns, nem jön közbe egy előre nem látható körülmény, Magyarországon - Európában a legeslegelsők között – határozottan lehet a szigorításokon enyhíteni.” Mindezt annak tudatában mondta, hogy már annak előtte közölte – és ezt jogszabályba foglalták -, hogy a 2 500 000. oltás után kezdődik a nyitás. 

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki a pandémia ügyében erősen exponálta magát kezdetek óta, arról beszélt, ötmillió beoltott urán kezdődik a biztonság, és úgy május közepére teszi ezt az időpontot. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa 60-70 százalékos oltottsági aránynál húzná meg ezt a vonalat.

Számos más szakember, tudós is kevesli a két és fél milliós határt. Figyelmeztetéseket tesz közzé a Magyar Orvosi Kamara, hogy nagy a baj, és még nagyobb lehet. A különböző kórházakból, mentősöktől, betegektől, hozzátartozóktól a közösségi oldalakra kitett, avagy a sajtóhoz kiszivárogtatott információk is erről szólnak. 

Orbán Viktor viszont folyton azt szajkózza, hogy van elég gép, van elég ágy. És hogy ember is van hozzá – és ha nem lesz, akkor is lesz. Kedvenc „megállapítása”, hogy az egészségügyiek állják a sarat. Ám sose teszi hozzá: már nyakig vannak benne. 

És még sok mindenki benne lehet, akinek eddig még sikerült elkerülnie – betegként – a kórházat. Ám Orbán hajthatatlannak látszik.

Hogy mennyi a fertőzött, a halott, hogyan alakul a túlélők sorsa, a családoké, amelyeket a Covid örök időre szétszaggatott – érzékelhetően elengedte.

Egyre inkább úgy fest, hogy a közoktatásban dolgozók soron kívüli beoltása taktikai lépés. Tessék, itt van, lehet visszamenni az óvodába, iskolába – és nem csak az általánosba, hanem a középiskolába, nem érdekes, hogy a gimnazista korosztály különösen könnyen tudja terjeszteni a vírust. Részint bele lehetett rúgni a pedagógusokba, azon lamentálva, hogy nem mindenki szereti őket, meg a nyár vakáció, részint nem számít, hogy megvan-e a védettség, a szülőknek. Merthogy ő is bement dolgozni, amikor megkapta az első dózist.

Itt az ideje, hogy minden pedagógus beszálljon a páncélozott autójába, megérkezzen az egyszemélyes tanáriba, szippantson egy jó nagyot a friss levegőből a neki épített erkélyen, a portás bácsi üljön be a saját fülkéjébe, a konyhás néninek meg hozzák fel a kaját, ha nincs ideje lemenni érte. Hiszen – mint elárulta a királyi tévében szerdán este – a miniszterelnök is elment dolgozni már az első oltás után azonnal.

Van azonban egy kis gond. A gyerek. Nem egy, sok. Összezárva egymással, akár harmincnál is többen egy teremben, és persze azokkal a felnőttekkel, akiknek a gondjára bízzák őket, amíg apuka, anyuka dolgozik, általában szintén többekkel egy légtérben. Dacára a miniszterelnöki, országos tiszti főorvosi tanácsnak, miszerint lehetőleg ne tartózkodjanak sokan zárt térben.

Tudjuk, ez a vírus olyan, hogy csak lassítani lehet, mit csináljunk. Aki mást mond, téved. Megszoktuk. Egyet lehet – a magyar kormányfő szerint – igazából tenni: oltani. (Mondjuk átpillanthatna Ausztriába...) És minden élet számít. Ám még többet Orbán Viktor akarata: ha megvédtük az időseket (persze csak a regisztráltakat), akkor pont összejön a két és fél millió oltás. Csakhogy a járvány mostani szakaszában alaposan támadja az aktív korúakat is a vírus, akik még javában sorbaállnak a vakcináért. És akit megöl, vagy egy életre megnyomorít ez az eredetinél veszélyesebb és jobban terjedő vírus, annak a családját is tönkreteszi.

Nyitunk. Ja, nem, újraindítunk. Nyelvészkedik a miniszterelnök. Hogy semmi se látszódjék annak, ami. A NER lényege.

Jó, hogy van egy főokos emberünk, aki mindig megmondja, miként kell a járvány ellen védekezni. Kicsit ront a hitelén az ország nemzetközi viszonylatban is különösen szomorú halálozási statisztikája. Éppen a héten köszönt ránk ismét egy iszonyú rekord: egy nap alatt háromszázkét honfitársunkat ragadta el a koronavírus. De a péntek reggeli nyilatkozatából, a neki fenntartott rádióműsorából megtudhattuk: nem ezt kell nézni, hanem az "arányszámokat". Ezt mondta. Ami magyarul annyit tesz, hogy lehet bármennyi halott és új fertőzött, ha emelkedik a beoltottak száma, az arány javul. A járvány végleges elengedését deklarálta ezzel. 

Magyaros koronavirtus: miközben óvatosan kéne vezetni – az országot –, kanyarban akar a kormányfő előzni. Halálkanyarban. 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.