Pisták a szeren

Publicisztika

Tarlós István alighanem megháborodott.

Különben miért fenyegetné Csurka Istvánt, hogy ne zsidózzon már, vagyis "tartózkodjon a félreérthető, illetve a politikai kultúrával nem összeegyeztethető nyilatkozatoktól", mert ha nem tartózkodik, és továbbra is félreérthető lesz, akkor "veszélyezteti az Új Színház elképzelt, megvalósítandó programját és Dörner György igazgatói kinevezését".

Mindezen dörgedelem azért hagyta el a szigorú tekintetű főpolgármester ajakát, mert Csurka István kolumnás terjedelemben zsidózta tele önlapja, a Magyar Fórum legutóbbi számát. Ez aztán a váratlan fordulat: Csurka zsidózott.

Felmerül a kérdés, hogyan lehetett az óbudai önkormányzatot évekig a Hold másik oldaláról irányítani? Hol a büdös francban élt Tarlós István az elmúlt 20-40 évben? Merthogy Magyarországon nem, az hétszentség. Hiszen a jelzett időszakban ebben az országban Csurka István zsidózott. A rendszerváltozás előtt még csak akkor, ha ivott, vagy ha komcsizni akart általa, de 1990 után ahogy a csövön kifért. Minden áldott nap: zsidózott reggel, délben és este. Fölkelt reggel, és azt mondta, a zsidók elloptak mindent, de ha maradt egy kis kávé, azt meginnám. Zsidózott nyilvánosan, zsidózott szűk körben, olykor nagyobb tömegek előtt, s mindgyakran magában is. Tudta ezt mindenki, az óvodások is. Erre jön Tarlós és ilyet szól, hogy ha "félreérthető" lesz, akkor kirúgja a Dörnert.

Félreérthető, baszod? Mikor volt Csurka István félreérthető? Mit lehetett félreérteni bármelyik szaván? Tegye fel a kezét, aki félreértett valamit!

Vajon Tarlós István mit értett félre vagy értett meg abból, amit Csurka István az elmúlt évtizedekben írt, mondott vagy mutatott? Mindent értett és semmit félre. Tarlós nyilván nem hülye, csak imád úgy tenni. Kurvára nem igaz, hogy nem tudta Csurka Istvánról, hogy egy megrögzött antiszemita uszító. Tudta. Hisz mindenki tudta: voltak, vannak, akik ezért szerették, mások ezért nem. Tarlós úgy nevezte ki Dörnert, hogy az hozza Csurkát.

Nincs mese, tudta, pontosan tudta, hogy utolsó antiszemitáknak adja oda a főváros egyik színházát. Ja, hogy virágozzék minden virág. És most úgy csinál, mintha nem tudta volna. Mit hisz, hogy egy kis fenyegetéssel domesztikálhatja Csurkát? Ugyan, csak egyre mélyebbre kaparja magát saját hazugságába.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.