Pogány Kristóf: Jó erkölcs(A Tocsik-per egy fontos ítéletéről)

  • 2003. október 16.

Publicisztika

ATocsik-ügy kirobbanásának hetedik évfordulóját a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az ügy polgári jogi vonatkozásait lezáró ítéletével ünnepelhettük. Az LB a Legfőbb Ügyészség keresetének elbírálása során kimondta: az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közötti megbízási szerződés bár jogszabállyal nem ellentétes, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A rózsaszín véleményformálók, bár nem túl nagy hanggal, de elég nyilvánvalóan támadták a döntést, aminek a legszebb példája Mészáros Tamásnak a Népszava szeptember 27-i számában megjelent, A jog erkölcse című publicisztikája volt. A szerző a jó erkölcsbe ütközés esetét "a polgári jog ötvenes évekből ittmaradt klauzulájának" titulálja, majd megkongatja a vészharangot: "Magyarországon addig nem lesz jogbiztonság, amíg a magánjogi szerződés biztonságát éppen a bírói fórumok nem garantálják."
ATocsik-ügy kirobbanásának hetedik évfordulóját a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az ügy polgári jogi vonatkozásait lezáró ítéletével ünnepelhettük. Az LB a Legfőbb Ügyészség keresetének elbírálása során kimondta: az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közötti megbízási szerződés bár jogszabállyal nem ellentétes, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A rózsaszín véleményformálók, bár nem túl nagy hanggal, de elég nyilvánvalóan támadták a döntést, aminek a legszebb példája Mészáros Tamásnak a Népszava szeptember 27-i számában megjelent, A jog erkölcse című publicisztikája volt. A szerző a jó erkölcsbe ütközés esetét "a polgári jog ötvenes évekből ittmaradt klauzulájának" titulálja, majd megkongatja a vészharangot: "Magyarországon addig nem lesz jogbiztonság, amíg a magánjogi szerződés biztonságát éppen a bírói fórumok nem garantálják."

Nos, ez az "ittmaradt klauzula" 1991. június 9. óta része a polgári törvénykönyvnek. Azt megelőzően 1959 és 1977 között a "nyilvánvalóan a dolgozó nép érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköz[ő]" szerződést, 1977 után pedig kevésbé ideologikus megfogalmazással "a nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköz[ő]" szerződést tekintette érvénytelennek a polgári jog. A jó erkölcsbe ütközés eredete amúgy nem a sötét ötvenes évekre vezethető vissza, bár kétségtelenül a múlt homályába vész: a Kr. u. II-III. század fordulóján fogalmazta meg híres maximáját Papinianus, a nagy római jogtudós: "Nem megengedhetők azon cselekmények, amelyek (...) a jó erkölcsökbe ütköznek." Ezt a jogelvet a későbbi századok során majd mindegyik kontinentális jogrendszer átvette, így magától értetődő része lett az 1928-as magánjogi törvényjavaslatnak is. Attól persze, hogy Mészáros jogi műveltsége hiányos, még lehetne igaza: az a tény, hogy régóta része az európai polgári törvénykönyveknek a jó erkölcsbe ütköző szerződések semmissége, még nem igazolja, hogy a jogban van és lehet létjogosultsága az erkölcsi hivatkozásoknak, és még kevésbé azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyes ítéletet hozott.

H

Kezdjük ez utóbbival. Noha maga az ítélet ténye vezető hír volt a meghozatalát követő napokban, annak érvelése alig kapott nyilvánosságot. Bár találhatóak zavaros, sőt kifejezetten ijesztő mondatok az ítéletben (például, hogy "a magasan kvalifikált munkáért járó éves díjazás több százszorosát [sic!] meghaladó jövedelem megszerzése nyilvánvalóan a társadalom erkölcsi rosszallását vonj[a] maga után"), a semmisséget nem ezekkel támasztotta alá a bíróság. Nem is állítja az LB, hogy a "társadalom erkölcsi rosszallását" kiváltó szerződések ab ovo a jó erkölcsbe ütköznének, vagyis az ítélet nem azt a közvélekedést fogalmazza meg, miszerint valamennyi sok pénzt kereső ember jogsértő módon keresi meg azt a sok pénzt.

Az viszont nehezen vitatható, hogy közpénzeknél a szerződési szabadság csak korlátozottabban érvényesülhet. A szerződési szabadság mögött álló érték ugyanis a magánautonómia: az egyén döntési helyzetének védelme. A volt APEH-elnök klasszikus mondása, a hülyeséghez való alkotmányos alapjog csak a szűken vett magánfelek között értelmezhető: az önrendelkezési jog kiterjed arra is, hogy saját helyzetemen rontsak, számomra kirívóan előnytelen szerződéseket kössek. Más a helyzet az ÁPV Rt.-vel, amely nem a saját pénzével, hanem az állami vagyon kezelőjeként a köz tulajdonával rendelkezik. Gazdasági társaságként az ÁPV Rt.-re ugyanazok a polgári jogi szabályok vonatkoznak, mint az üzleti életben részt vevő magánszemélyekre, ugyanakkor teljesen védhető az az álláspont, amelyik a polgári jog általánosan megfogalmazott generálklauzuláit (mint az együttműködési kötelezettség, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve vagy éppen a jó erkölcsbe ütköző szerződések tilalma) a közpénzekkel gazdálkodó szervezetekre szigorúbban értelmezi. Elvégre a polgárok közös vagyonáról van szó: ebben az esetben a magánautonómia nem véd olyan alapvető értéket, mint magánszemély vagy magánszemélyek tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében.

Ebből a szempontból érdekes az ítélet legfontosabb érve.

A sikerdíjas megbízás mindig valamilyen kockázati tényezőt feltételez: egy bizonytalan előny elérésekor a más úton meg nem szerezhető vagyongyarapodás bizonyos hányadát megkapja az a személy, aki hozzásegítette a megbízóját az előnyhöz. Ahogyan az ítélet fogalmaz: "Nyilvánvaló, hogy létező kockázat esetén, amikor a megbízott rátermettségén és ügyességén múlik az eredmény, a társadalom értékítélete pozitív akkor is, ha a jutalék kiemelkedően magas." A Legfelsőbb Bíróság szerint a Tocsik Márta által megszerzett előny (vagyis az, hogy az ÁPV Rt.-nek nem kell az önkormányzatokkal szembeni tartozásainak a kamatait megfizetni) nem volt bizonytalan: a Vektor Rt. mint az önkormányzatok képviselője már Tocsik megbízása előtt lemondott a járulékos kötelezettségekről. A jogásznő tehát nem vállalt kockázatot, amikor megkapta a megbízást: munkája arra korlátozódott, hogy a már hivatalosan megtett lemondások eredményeként az ÁPV Rt. képviselőjeként a "papírmunkát" elvégezze. Az LB szerint tehát a kockázati elem hiánya tette jó erkölcsbe ütközővé a szerződést.

H

Az ítélet kommentárjai azonban ennél általánosabb kérdéseket is felvetettek: mit keresnek olyan, pontosan előre meg nem határozható fogalmak a jogban, mint a jó erkölcs; egyáltalán erkölcsi hivatkozások mit keresnek egy törvényben? A kérdés első fele könnyebben megválaszolható: a jog nem adhat mindenre teljesen egzakt meghatározást. Mit jelent például az a polgári törvénykönyv 339. §-ában, hogy mentesül a kártérítési felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható? Vagy mit jelent az adózás rendjéről szóló törvényben, hogy az adózónak és az adóhatóságnak rendeltetésszerűen kell gyakorolnia jogait? A jog nem szabályozhat mindent a konkrét eset szintjén, muszáj olyan általános rendelkezéseket is adnia, amelyeket azután a kiszámítható jogalkalmazás tud az egyes esetekre ráhúzni. Erkölcs és jog viszonyát a jogbölcselet évszázadok óta boncolgatja, e helyütt e viták ismertetésébe még nagy vonalakban sem bocsátkozhatunk. Annyit azonban leszögeznék: az európai civilizáció jogrendszerei kivétel nélkül egy Kanttól származtatható erkölcsi maximára, minden személy egyenlő emberi méltóságára épülnek.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.