Politika, másképpen

  • 2000. augusztus 3.

Publicisztika

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatná Nógrádi Zsolt olajtanút arról, hogy volt-e kapcsolata a titkosszolgálatokkal, de az istennek sem találja a férfit. Pedig Keleti György elnök (MSZP) elmondása szerint a bűnbánó maffiózó telefonszámát Pallag Lászlótól, az olajbizottság kisgazda elnökétől kapták meg, úgyhogy biztosan jó helyen keresték. De Nógrádi nem felel. Vajh´ miért nem? A) verzió: a tanú beijedt. B) verzió: a tanú felkészítői azt javallhatták Nógrádinak, hogy kicsit pihenjen. Hogy ez utóbbiak kik lehetnek, arról megint csak vannak találgatások: a jelöltek között pártemberek éppúgy előfordulnak, mint volt titkosszolgák vagy újságírók. Az olajbizottság egyik szocialista tagja például a múlt heti ülésen sejtelmesen célozgatott arra, hogy mely cég látja el talán Nógrádi védelmét, amiből csak a hülye nem jött rá, hogy Tóth Károly képviselő a Nyírfa-botrány miatt elbocsátott volt hírszerző tiszt, Földi László cégére, a Fidesz-éra alatt állami megrendelések garmadáját kapó Defend Kft.-re utalt.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatná Nógrádi Zsolt olajtanút arról, hogy volt-e kapcsolata a titkosszolgálatokkal, de az istennek sem találja a férfit. Pedig Keleti György elnök (MSZP) elmondása szerint a bűnbánó maffiózó telefonszámát Pallag Lászlótól, az olajbizottság kisgazda elnökétől kapták meg, úgyhogy biztosan jó helyen keresték. De Nógrádi nem felel. Vajh´ miért nem? A) verzió: a tanú beijedt. B) verzió: a tanú felkészítői azt javallhatták Nógrádinak, hogy kicsit pihenjen. Hogy ez utóbbiak kik lehetnek, arról megint csak vannak találgatások: a jelöltek között pártemberek éppúgy előfordulnak, mint volt titkosszolgák vagy újságírók. Az olajbizottság egyik szocialista tagja például a múlt heti ülésen sejtelmesen célozgatott arra, hogy mely cég látja el talán Nógrádi védelmét, amiből csak a hülye nem jött rá, hogy Tóth Károly képviselő a Nyírfa-botrány miatt elbocsátott volt hírszerző tiszt, Földi László cégére, a Fidesz-éra alatt állami megrendelések garmadáját kapó Defend Kft.-re utalt.

Hűha.

Pedig ha tudná Keleti György, hogy kár erőlködnie: a múlt héten ugyanis az egyik napilap kiderítette, hogy Nógrádi kamuzott, nincs szó titkosszolgálati kapcsolatokról, csupán így kívánta magát bebiztosítani, azt gondolván, hogy ha kémeket kever a dologba, akkor senki sem mer majd hozzányúlni; hogy miért nem, azt persze nem árulták el a lap névtelenséget kérő informátorai, de Nógrádi így is ráfaragott, mert jól le lett leplezve. (Ezt az egész képtelenséget atompontosan szedi ízekre a Népszabadság múlt szerdai vezércikke.)

És még nincs vége. Megtudhattuk azt is, hogy Pallag László azért nem adta át eddig képviselőtársainak a birtokában lévő dokumentumokat, mert nyáron nagyon nehéz közjegyzőt találni, szabadságok, miegymás. De semmi gáz, mert az egyik bulvártévé, nem kívánván elmaradni az ádáz hírversenyben, vagy miben, a másik mögött (amelyik becserkészte Nógrádit, s lám, a riportból esemény lett), tényfeltárta Pallag László mélyen emberi vonásait (üvegből issza a sört).

Õrület.

Vegyük észre: az olajügyben lassacskán már egy csepp olaj sincs. Hetekkel, hónapokkal ezelőtt megírtuk: ha érdemi bizonyítékok nélkül folytatódik az olajügyek vizsgálata, akkor a bizottság nemcsak magát járatja le, hanem azt a törekvést is, hogy a lehető legtöbbet tudjuk meg végre arról, mi is történt Magyarországon olajbűnözés címszó alatt. A handabandázás, a szenzációhajhászás akarva-akaratlanul a tényleges főszereplőkről tereli el a figyelmet. Változatlanul úgy látjuk: nagy baj lesz, ha Pallag nem tud olyan konkrét ügyekkel előállni, amelyekben dokumentumokkal alátámasztva lehet kimutatni konkrét személyek felelősségét.

De ez csak az egyik része a dolognak.

Ennél sokkal aggasztóbb az, hogy a Magyar Hírlapban közzétett közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság több mint 60 százaléka hitelt ad Nógrádi vallomásának. A Pallag köré szerveződött lelkes kis csapatnak sikerült olyan közhangulatot teremtenie, amelyben magától értetődő ténnyé vált, hogy sötét zugok mélyén mindenki smúzolt mindenkivel, Szeva bácsi Pintérrel, Pintér Boross-sal, Boross Petővel, Pető Tóth Bélával, Tóth Béla meg az öreganyám térde kalácsával. Ha Nógrádi Zsolt egyszer csak arra emlékezne, hogy Dunai Imre fia vagy Simicska Lajos ufókkal szőkített olajat egy békési tanya udvarán, nyilván azt is sokan elhinnék. Nógrádi és a többi magánnyomozó, olajbróker, bűnbánó maffiózó "vallomásai" valóságosnak tetsző elemeket vegyítenek képtelenségekkel és nyilvánvaló hazugságokkal - hogy a végén az egészből összeálljon a nagy mese a "bűnözés" és a "politika" összefonódásáról. A Nógrádi-vallomásban egyszeriben jól strukturált történetté szerveződtek az egyszerű nép fejében kavargó homályos elképzelések arról, hogy hogyan lehetett a kilencvenes évek Magyarországán vagyont szerezni; a meggazdagodás misztériuma érthető magyarázatra tett szert azok számára, akik e misztériumból kirekesztődtek. És e pillanatban érdektelenné is válik, hogy Nógrádi vagy bárki az ügyben mikor és miért hazudik; a történet elfogadása a józan ész és a kritikai gondolkodás teljes feladását vonja maga után.

Amiből persze szintén lehet politikát csinálni. De az olyan is lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.