Rákosrendezői mini-Dubaj: és a „nemzeti tőkésekkel” mi lesz?

Publicisztika

Nem merik vagy nem tudják vállalni az eddigi idők legnagyobb szabásúnak ígérkező hazai építőipari beruházását, a rákosrendezői mini-Dubajt? Pedig másfél évtizede óvó kezek gondoskodása alatt óriásivá nőtt a „nemzeti tőkések” élcsapata, évről évre tízmilliárdokat véve ki osztalékként a cégekből. Most mégis egy idegen állam megbízásából más lesz a fővállalkozója ennek a gigaüzletnek? Aligha túlzás a számokból azt a következtetést levonni, hogy ezek a cégek nem erre „lettek kitalálva”. Mármint nem a piaci versenyre.

Bár kevesen tennének fel nagyobb fogadási összeget arra, hogy a mini-Dubaj-fejlesztésből bármi megvalósul, azt a kérdést néhányan azért feltették: melyik beruházás lenne az, amit nem hagynának ki a tizenöt éve sikert sikerre halmozó hazai „nemzeti tőkések”, ha nem ez. E kör tagjai közt ott találjuk az építőipar színe-javát Mészáros, Garancsi, Szíjj cégeivel és a körülöttük keringő egyéb vállalkozásokkal. Amelyek együttesen lényegében azonosak a közpénzes tendereken a legnagyobb munkákat elvégző vállalkozásokkal. De hát ez akkora falat – Lázár János közlése szerint ötezer milliárdos fejlesztési érték –, amelyet még összefogva se lennének képesek véghez vinni – vágja rá az átlagnál tájékozottabb országlakos. Valóban, de senki ne gondolja, hogy az arab emírségekbeli cég maga fogja finanszírozni ezt a munkát. Nyilvánvalóan banki háttér állna rendelkezésre, mert ekkora összegű, mértékű saját tőkét erre fordítani rendkívül drága. Miért hát, hogy a tucatnyi tőzsdei céggel zsonglőrködő felcsúti pajtás vagyonkezelő Opus Globaljában nincs erre felkészült szürkeállomány, amely a nemzetközi gyakorlatot követve menedzseljen (de legalább részben kezébe vegyen) ekkora üzletet? Puszta szerénységből elégednének meg a sokkal kisebb haszonnal kecsegtető alvállalkozói falatkákkal?

Mert pénz van rogyásig. Az Opus Global Nyrt. 2023-ban (az utolsó lezárt üzleti évben) csaknem 30 százalék növekedéssel árbevételi csúcsot (686 milliárd) ért el, a megelőző évhez képest megduplázta profitját, ami 45 milliárd forint volt. De mi lett a nyereséggel? Az, ami ebben a körben évente rendre megismétlődik ebben a „közeli” csapatban: osztalékként 90-100 százalékban a tulajdonosok számláján landol. A Mészáros-birodalom a névadó tíz cégéből vett fel pénzt. A teljes cégcsoportban összesen 154,2 milliárd forint osztalékot fizettek a tulajdonosoknak, amelyből körülbelül 73 milliárd Mészáros bankszámláját gyarapította. Egyik vezető társasága, a V-Híd Zrt. önmagában is rekordot döntött árbevételben és nyereségben egyaránt, utóbbi a hazai építőiparban először lépte túl az 50 milliárdot. Amit a főnök magához is vett. A teljes egészében Mészáros tulajdonolta V-Híd a 2021-23-as években15,1 milliárd, 23,8, majd 50,8 milliárd adózott eredményt ért el, a kivett osztalék az első és utolsó évben száz százalék volt, a köztesben 18,7 milliárd. A másik építőipari sztár, a ZÁÉV Zrt. mindkét rovatban ugyanazt produkálta: 12,2, 10,4, 17,4 milliárdot. Ez történik a Mészáros és Mészáros Zrt.-vel, amely 120 milliárdos bevételének bő harmada profittá vált, a 32,3 milliárd zömét, 30,6 milliárdot kivették a cégből. Az R-Kord Kft. bevétele ugyan csökkent csaknem 30 százalékkal, a 8,5 milliárd tiszta nyereségből pár „fillért” bent hagytak, 8,3 milliárdot kifizették. Sokatmondó e bődületes összegek mögötteseként, hogy az árbevételre jutó nyereség rendre 30 százalék körüli a csaknem teljesen közpénzes megrendelésekből, noha az iparágban a 10 százalék is igen jó rátának számít. Az is elárul ezt-azt működésükről, hogy például a ZÁÉV-nek lényegében nincsenek építő szakmunkás alkalmazottai. (A szintén a kegyeltek közé tartozó Duna Aszfalt Zrt. jelentősen eltérő gyakorlatot követ. No, nem abban, hogy szikrázó versenyben nyerné el megbízásait, hanem abban, hogy a tulajdonos, Szíjj László rendre bent hagyja a nyereség számottevő részét, 2023-ban például a 21 milliárdnak kevesebb, mint negyedét vette ki.)

Nem állítható azért, hogy olykor nem próbálják ki: (legalábbis közvetetten) piaci viszonyok között is megméressék magukat. Erre példa a V-Híd Cargo vasúti logisztikai cég, amelyet három éve alapítottak saját építkezéseik kiszolgálására. Amikor azonban kimerészkedtek a „hidegbe”, a teljes vasúti szállítási piacra, legott kiderült, hogy az „itthon világhírű” vállalkozás tudása igen szerény. A hazai vasúti teherforgalom négyötöde külföldi megrendelőktől származik, amelyekért gyilkos verseny zajlik. Itt pedig nem ment az a térhódítás, mint a belső megrendelések esetében, ráadásul az állami építési megbízások lényegében leálltak az uniós pénzcsap elzárultával. Az eredmény ismert: a cég lényegében levonult erről a piacról.

Amit tehát látunk, az pontosan az, amiről közgazdászok évtizede beszélnek.

A túlárazásra és jaradékvadászatra alapozott „nemzeti tőkések” addig sztárok, amíg versenytárs nélkül vannak.

És mert a hatékonyságot javító fejlesztésekre alig van szükség, ezért a hatalmas nyereséget rendre kiveszik, jachtokkal, bizniszrepülőkkel eltapsolják, illetve egy részük a határokon kívül végleg követhetetlenül ködbe vész. (Azt ki-ki tippelje meg, ebből a pénztengerből mennyi a „biztonsági tartalék” rosszabb időkre, amelyek felett nem is ők rendelkeznek.) Ettől még azonban legalább pár percig eljátszhatnának a gondolattal, hogy ne maradjanak ki akkora buliból igazi nagy játékosként, mint a mini-Dubaj. Megelőlegezve a bizalmat írjuk javukra, hogy legalább azt felmérték: nemzetközi pályán ehhez se tehetségük, se felkészültségük nincsen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.